Bár 2022 tavaszán még a magyarok 80 százaléka vélte úgy, hogy nem számít semmi, támogatni kell Ukrajna honvédő háborúját és a kárpátaljai magyarokat, az elmúlt három évben nagyon sok minden történt, és a magyarok hozzáállása is megváltozott. A Republikon Intézet friss felmérése rámutatott, hogy csak egy hajszállal ugyan, de még mindig többen állnak Ukrajna (és EU-csatlakozása) mellett, mint ellene, viszont a Nézőpont Intézet, a Medián és a Századvég számai teljesen mást mutatnak.
2022. február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát. Az azóta eltelt több mint három év alatt sok minden megváltozott a világpolitikában, köztük a háborús felek megítélése is. Éppen három évvel ezelőtt, 2022 márciusában a Republikon Intézet megkérdezte a magyar lakosságot, hogyan vélekednek az orosz–ukrán háborúról, az Ukránoknak való segítségnyújtásról, akkor Szijjártó Péter abszolút támogatását nyilvánította ki Ukrajna részére, és a magyarok kétharmada egyetértett.
„Magyarországnak kötelessége segíteni az ukrán szomszédjainkon, akkor is, ha ez negatív gazdasági következményekkel járhat Magyarország számára” – fogalmazott. Az ellenzéki szavazók több mint 80 százaléka és a Fidesz–KDNP szavazóinak 55 százaléka is egyetértett ezzel az állítással, miközben a kormánypártiak mindössze 28 százaléka nem értett egyet Ukrajna feltétlen megsegítésével.
Sok minden változott az elmúlt három év alatt, így a Republikon Intézet ismét megkérdezte a magyar választókat, támogatnák-e Ukrajna EU-csatlakozását, differenciálva a válaszlehetőségek között időtáv szerint. A Medián nemrégiben kutatta a magyar válaszadók hozzáállását az ukrán EU-tagsághoz, és azt találta, bár megosztott a társadalom, a magyarok többsége ellenzi azt. A válaszlehetőségeket a csatlakozás időtávja szerint differenciálva némileg eltérő képet kapunk.
Tényleg megosztja a magyar társadalmat Ukrajna EU-csatlakozása, azonban ha különbséget teszünk, hogy gyorsított eljárással vagy a többi tagjelöltre vonatkozó feltételekkel és ütemezéssel valósuljon-e meg az ukrán csatlakozás,
fordul a kocka, és többségbe kerülnek a csatlakozás támogatói.
A magyar válaszadók 46 százaléka nem támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióba. A válaszadók harmada támogatná az ukránok felvételét, ha az a többi tagjelöltre vonatkozó szabályok szerint zajlik, nagyjából 7-10 év alatt. További 15 százalék a gyorsított tagfelvételt is támogatná Ukrajna esetében, ha az nagyjából 3-4 éven belüli csatlakozást jelentene.
Így összesen a teljes népesség 47 százaléka támogatja az ukrán EU-tagságot, egy hajszálnyival többen, mint ahányan ellenzik azt. Ha kivesszük az egyenletből a bizonytalan válaszadókat, 51:49 százalék az állás a tagságot támogatók javára. Érződik, hogy a kormánypártok kiemelt napirendi pontként kezelik az ukrán csatlakozás ügyét, és jelenleg az ukrán tagság árnyoldalain van a hangsúly, az ellenzék politikusai pedig nem igyekeznek felvenni a kesztyűt ez ügyben. Ez látszódik a pártok szerinti bontásban is.
A kormánypárti válaszadók mindössze 17 százaléka támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, ebből 2 százalék támogatná a gyorsított felvételi eljárást is. A Fidesz–KDNP-szavazók 82 százaléka elutasítja, hogy Ukrajna EU-tagországgá váljon. A Mi Hazánk-szavazók mintája kicsi, de a tendencia egyértelmű. A többségük ellenzi az ukrán EU-csatlakozást, azonban érdekes módon kevésbé, mint a kormánypárti szavazók: a Mi Hazánk táborának 27 százaléka támogatná az ukrán tagságot, ha az a mindenki másra vonatkozó szabályok és ütemezés szerint zajlana, és „csak” 73 százalékuk ellenzi Ukrajna csatlakozását.
A bizonytalanok 55 százaléka elutasítja az ukrán tagságot, 45 százalékuk támogatja azt, ebből 16 százalék akár 3-4 éves távlatban is, 29 százalék csak 7-10 éven belül. A bizonytalanok véleménye általában közelebb áll az ellenzéki szavazókéhoz, azonban az elmúlt évek során megfigyelhető, hogy a háborútól való félelem nagyon is jellemző rájuk, és a legtöbb ezzel kapcsolatos kérdésben valahol az ellenzék és a kormánypártok között helyezkednek el.
A Tisza és a többi ellenzéki párt szavazóinak véleménye közel áll egymáshoz. Mindkét szavazói tábor negyede támogatja a gyorsított tagfelvételt, azonban számottevően magasabb a Tisza-szavazók körében azok aránya, akik a 7-10 éven belüli csatlakozást támogatják, 52 százalék, szemben a „Tiszán-túli” ellenzéki tábor 46 százalékával.
Az ukrán EU-tagságot a Tisza-szavazók 21 százaléka, a többi ellenzéki szavazó 29 százaléka utasítja el.
Összességében az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége támogatná Ukrajna csatlakozását, a Tisza-szavazók 79, a többi ellenzéki szavazó 71 százaléka értene egyet vele. Hiába kerülik ezt a meglehetősen kényes témát az ellenzéki pártok, a szavazóik többsége egyértelműen támogatná, hogy Ukrajna az unió tagjává váljon. Ugyanakkor egy ilyen kiélezett politikai helyzetben a tábor negyedének vagy ötödének elvesztése is egyenlő a teljes vereséggel, így biztonsági játékot folytat az ellenzék, és átengedi az ügy keretezését a kormánypártoknak, akik így a negatív gazdasági következményekre és az orosz bosszú veszélyére helyezik a hangsúlyt.
A Nézőpont Intézet szintén készített egy felmérést a témában, ami teljesen eltérő eredményt mutatott. A kutatás egyértelmű eredményt hozott. A választók több mint kétharmada (67 százalék) nem támogatná és mindössze 27 százaléknyian pártolnák Ukrajna EU-tagságát.
A kutatás nem talált olyan társadalmi csoportot, amelyben ne lenne legalább abszolút többségben Ukrajna felvételének elutasítottsága, sőt, a felsőfokú végzettségűek körét leszámítva (54 százalékuk elutasító), kortól, nemtől és lakóhelytől függetlenül 60 százalék feletti azon választók aránya, akik nem támogatják az ukrán csatlakozást az unióhoz.
A politikai megosztottság viszont egészen más eredményt hozott. Míg a kormánypártiak körében messze átlag feletti (88 százalék) arányban vannak azok, akik nem tartják támogathatónak Ukrajna uniós integrációját, addig a Tisza-szavazók fele (51 százalék) pártolná Ukrajna felvételét az Európai Unióba.
Mráz Ágoston Sámuel, az intézet vezető elemzője felhívta a figyelmünket, hogy a Medián és a Századvég szintén csinált egy kutatást a témában, és mindegyik kutatás számai azt mutatták, hogy a magyarok egyáltalán nem támogatják Ukrajna csatlakozását, ráadásul a Századvég elemzése még radikálisabb eredményt hozott.
A Századvég is megkérdezte a lakosságot erről a kérdésről, ahol még erősebb válasz született, ugyanis a kutatás eredményei rávilágítottak, hogy a hazai közvélemény világosan érzékeli a kockázatokat, és egyértelműen elzárkózik Ukrajna jelenlegi uniós szabály- és keretrendszerben történő gyorsított uniós tagságának támogatásától.
A felmérés szerint a magyarok jelentős többsége, 71 százaléka úgy gondolja, hogy a jelen gazdasági és politikai körülmények között nem támogatható felelősséggel Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz,
ezzel szemben csupán a megkérdezettek 25 százaléka adott támogató választ. Azoknak a hányada, akik nem kívántak válaszolni a kérdésre, 4 százalékra tehető.
Megvizsgálták a kérdést az egyes politikai pártok szavazótáborában is, ez alapján pedig megállapították, hogy ez a nagyarányú elutasítás átível a szavazóbázisok többségén, legyen szó a Fidesz–KDNP (93 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (95 százalék), a Tisza (52 százalék) vagy akár az MKKP (59 százalék) szimpatizánsairól. Egyedül a DK-szavazók esetében beszélhetünk többségi támogatásról Ukrajna EU-tagságával összefüggésben: a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak 29 százaléka elutasító, 68 százaléka támogató álláspontra helyezkedett ebben a kérdésben.
(Borítókép: Az Európai Bizottság székhelye 2023. június 16-án Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)