Kérdésre válaszolva Orbán Balázs tagadta, hogy pusztán Benjamin Netanjahu látogatására időzített „trollkodás” lenne hazánk kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Hangsúlyozta: az izraeli miniszterelnököt jogszerűen nem lehetett volna letartóztatni Magyarországon, hiszen a ratifikációs eljárás az ICC-hez történt csatlakozásunk óta sem zárult le. Ugyanakkor „elkenni” sem szerették volna ezt a kérdést, ezért döntöttek a kilépés mellett.

A kormányfő politikai igazgatója szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban „nem találta el jól azokat az arányokat”, amelyek eredeti céljának eléréséhez szükségesek. Úgy véli, a testület oly módon avatkozott be különböző konfliktusokba, hogy azok lezárását és igazságos rendezését valójában nem segítette elő. Hozzátette: az ICC kudarca az is, hogy a legerősebb államokat „nem tudta meggyőzni” arról, érdemes csatlakozniuk hozzá.

Egyelőre máshonnan nem lépünk ki

Hangsúlyozta: a szervezetnek a mai napig nem tagja többek közt az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Törökország, Szaúd-Arábia vagy Izrael. A nem csatlakozó országok összesen a Föld népességének több mint 60%-át adják – mutatott rá.

„Ezért azt gondoltuk, hogy egy ilyen bizonytalan legitimitású, alapvetően politikai testületként működő szervezetben Magyarországnak nem kell részt vennie” – szögezte le a politikus. Orbán Balázs szerint a nemzetközi szervezetek akkor működnek jól, ha a világban létező „erőegyensúlyt” elfogadva „fair közvetítő szerepet” töltenek be. Azok, amelyek ezt figyelmen kívül hagyva „valamelyik oldalra” állnak, erre alkalmatlanná válnak, és szétesnek. A politikai igazgató szerint „ha tetszik nekünk, ha nem, azzal fogunk találkozni pár évtized múlva”, hogy a II. világháború, illetve a hidegháború után kialakult nemzetközi szervezetek közül lesznek olyanok, amelyek „nem fogják túlélni a következő évtizedeket”. Ugyanakkor azt mondta: a kormány „egyelőre” nem tervez kilépést más nemzetközi szervezetből, de figyelik az USA lépéseit, és „meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a szervezetek, ahol van értelme a tagságnak”.

„A moralizálás luxusa”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy ha a magyar kormány hangsúlyozza, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, akkor ez érvényes-e a szintén megtámadott Ukrajnára is, illetve miért nevezte „felelőtlennek” az Ukrajnát „háborús védekezésbe” vezető Zelenszkij elnököt, Orbán Balázs leszögezte: Izrael és Ukrajna ugyanúgy „a szuverenitásáért küzd”, és mindkét országnak joga van az önvédelemre. Hangsúlyozta: a magyar érdek mindkét konfliktus békével történő lezárása és az eszkalálódás megelőzése. A kormány ezeket a kérdéseket „nem arab és nem izraeli, nem orosz és nem ukrán nézőpontból” értékeli. „Mi magyar nézőpontból nézünk ezt a dolgot” – mondta Orbán Balázs.

„Magyarország és a magyarok nem engedhetik meg azt maguknak, hogy ne realisták legyenek, hanem moralisták” – fogalmazott a politikus. Szerinte az orosz–ukrán háború kapcsán a kormány soha nem kérdőjelezte meg, hogy „nemzetközi jogilag vagy morálisan kinek van igaza”, ám a fő szempontnak azt tartják, „hogy ami történik, az közelebb visz-e a békéhez, vagy sem”. Orbán Balázs szerint fel kell tenni azt a „kényelmetlen” kérdést is, hogy a Kijev és a Nyugat által eddig követett stratégiával „hova lehet eljutni”, el lehet-e érni a kitűzött célokat, és e stratégia továbbvitele esetén Ukrajna jobb vagy rosszabb helyzetbe kerül-e? A kormányfő politikai igazgatója Izrael helyzetét úgy ítélte meg, hogy a zsidó állam pozíciója és szuverenitása az elmúlt másfél évben erősödött, ezért „megérte kitartani” az ellenvéleményekkel szemben. Amikor decemberben a Magyar Hang közölte azt az álhírnek bizonyuló értesülést, hogy Aszad Budapestre szökött, és ezt Magyar Péter is átvette, akkor a kormány azzal vádolta őket, hogy ezzel terrorfenyegetésnek teszik ki az országot. Gavra Gábor megkérdezte Orbán Balázstól, hogy az ICC-ből való kilépés – amelyet a Hamász terrorszervezet külön nyilatkozatban ítélt el – nem hordoz-e hasonló kockázatot? „Nem hiszem, hogy egy terrorszervezet véleménye alapján kellene a pozíciónkat meghatározni” – reagált a politikai igazgató. Szerinte ez „nem fair összehasonlítás”, mert az előbbi „a tudatos álhírterjesztés”, míg az utóbbi „egy megfontolt, felelős, reálpolitikai döntés volt”.

Különalku Amerikával kínai mintára?

„Pontosan ez a célunk” – reagált Orbán Balázs arra a kérdésre, hogy lehetséges-e olyan különalku az Egyesült Államokkal, amely a Trump által kivetett vámokat ellensúlyozza. Az amerikai elnök intézkedései meglátása szerint annak a „rendszerváltásnak” a részei, amelyre a magyar kormány már „korábban figyelmeztetett”. Hozzátette: Magyarországnak, mint az EU tagjának nincs lehetősége a vámokról külön tárgyalni, mivel ez uniós hatáskör. Úgy véli, ha hazánk önállóan tárgyalhatna, akkor „sokkal gyorsabban és sokkal jobb megállapodást tudna kötni”.

Elmondta: szerinte a kormánynak most „két irányba kell mozognia”. Egyrészt az unión belül azon dolgozni, hogy legyen az új helyzet kapcsán „egy életképes stratégia”. Másrészt olyan megállapodásra kell törekedni Washingtonnal, amely nem a vámpolitikát érinti, hanem „más szektorokat”. Orbán Balázs úgy látja, a jelenlegi amerikai intézkedések nem csak a vámokról szólnak, hanem mindenekelőtt az „amerikai alsó-középosztály” helyzetének javításáról, amelynek kulcsa, hogy az országból elköltöztetett ipari termelőkapacitásokat visszavigyék. „Komplex, bonyolult és nehéz” tárgyalássorozatra számít, ám úgy véli, lehetséges „az amerikai és az európai középosztály” érdekeit összehangolni. A politikai igazgató hangsúlyozta: Magyarországnak emellett igyekeznie kell azokon a területeken, ahol „önállóan tudunk motorozni”, egy ahhoz hasonló együttműködést kialakítania, mint korábban Kínával.

Magyarország és az EU

A politikai igazgató a hozzá köthető MCC és a lengyel Ordo Iuris nevű szervezet nagy visszhangot kiváltó, az EU gyökeres átalakítását szorgalmazó „Great reset” című tanulmánya kapcsán elmondta: nem az ő kérésére született, sőt, tartalmáról ő is csak a sajtóból értesült. Ugyanakkor a dolgozatban foglaltakat „jó megközelítésnek” tekinti, mert szerinte „radikális javaslatokra van szükség”. Úgy véli, az Európai Bizottság szerepfelfogása téves, akárcsak az Európai Parlamenté, amely „valójában nem egy demokratikusabb, emberekhez közelebbi uniót hozott, hanem valójában egy globális, liberális, progresszív világ hatalmának érvényesülését szolgáló” intézménnyé vált. Komoly gondnak tartja azt is, hogy az Európai Bíróságnál „szökőévente lehet pert nyerni” az EU-s intézményekkel szemben. Ezek a jelenségek Orbán Balázs szerint egyre súlyosabb „legitimációs problémákat” okoznak az unióban.

A miniszterelnök politikai igazgatója ugyanakkor kizárta, hogy Magyarország elhagyja az Európai Uniót, leszögezve, hogy ő maga „nagyon erősen kardoskodna” a bennmaradás mellett. A kormány „konnektivitási stratégiájának” nélkülözhetetlen része az ország uniós tagsága – hangsúlyozta. Azt viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy a nemzetállamok és az unió között megosztott hatáskörök tekintetében folyamatosan zajlik a „szuverenitás átszipkázása”, anélkül, hogy az alapszerződést módosítanák. A felfüggesztett brüsszeli pénzek ügyében Orbán Balázs „nagy sikert lát”. Szerinte ahhoz képest, hogy a migráció, a genderkérdés vagy Ukrajna tekintetében „nem minősülünk jó fiúnak”, „nagyságrendjében normális menetben jönnek az uniós források”. Szerinte ez „a magyar miniszterelnök bravúros tárgyalási stratégiájának köszönhető”. A többi, még kifizetetlen összeg tekintetében „rengeteg időnk van”, a megállapodást pedig segítheti, hogy az EU-nak a fegyverkezési program miatt számos olyan döntést kell meghoznia, amelyben Magyarország együttműködésére is szükség van – jegyezte meg. Úgy véli, nem a magyar kormánynak kell kompromisszumot kötnie, inkább az a kérdés, hogy „tud-e Brüsszel olyat kínálni nekünk, ami miatt mi hozzájárulunk ezekhez a kérdésekhez”.

„Lennének ötleteim”

A kettős állampolgárok magyar állampolgárságának felfüggesztését lehetővé tevő jogszabálytervezetről Orbán Balázs azt mondta: a USAID körüli „liberális korrupciós botrányra” „minden magára valamit adó országnak reagálnia kell”. Úgy véli, azok, akik ezeket a „nemzetközi korrupciós hálózatokat” üzemeltetik, „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek az országra nézve, és ha több állampolgársággal is rendelkeznek, akkor a magyar állampolgárságuk időlegesen felfüggeszthető lehet.

Arra a kérdésre, hogy nem aggasztó-e, ha titkosszolgálati jelzésre, tehát szükségszerűen nem transzparens eljárás keretében függeszthető fel valakinek az állampolgársága, a politikus azzal válaszolt: „Valamilyen módon azért arra reagálni kell (...), hogy ilyen pénzek kerülnek a magyar politikába. És ennek nem lehet csak intézményi konzekvenciája, ennek valamilyen módon személyi konzekvenciája kell hogy legyen, mert ezek nem arctalan dolgok, ezek személyek.” Arra a kérdésre, hogy a készülő jogszabály valójában „Lex Soros”, és a magyar származású milliárdos állampolgárságának megvonása a fő célja, Orbán Balázs azt válaszolta: meg kell várni, hogy a titkosszolgálatoktól milyen jelzések érkeznek a döntéshozókhoz a külföldi befolyásolási ügyekben. Azt viszont hozzátette: „Egyszerű újságolvasóként” „lennének ötletei”, kik üzemeltetik ezeket a „hálózatokat”, de ennek megállapítása a titkosszolgálatok hatásköre.

Az ÖT és az Index szerkesztősége között együttműködési megállapodás van. 

(Borítókép: Orbán Balázs 2023. december 22-én. Fotó:  Papajcsik Péter / Index)