- Mit szól ahhoz, hogy szórakoztatóváros épül Bezenye és Hegyeshalom között?
- Mit szóljak?
- Felhőkarcolókat építenek a pusztába.
- Csinálják!
- Nem fél attól, hogy Bezenye soha nem lesz már olyan, mint régen?
- Nyolcvan éves vagyok, lehúztam egy életet napszámban, nem félek én már semmitől.

A Táncsics utcai porta előtt üldögélő bácsi véleménye egybecseng a falu legtöbb lakóéval. A Horvát Királyban középkorú férfi várja a menü első fogását. "Úgysem történik soha semmi a faluban, legalább lesz valami érdekesség - mondja, miközben elé teszi a beruházásról még sohasem hallott pincérnő a répalevest. Utoljára a horvát napokról írtak az újságban." Egy kertjében kapálgató néni sem túlságosan közlékeny, de annyit azért elárul, hogy féltik a gyerekeket a kaszinókba látogató népektől.

Egy átlagos néger

A polgármester Schmatovich Mátyás 1947-ben született Bezenyén. A szülői házban először németül és horvátul tanult meg, öt éves volt, amikor magyarul is megszólalt. Az agrártudományi egyetem elvégzése után a mezőgazdaságban helyezkedett el a közeli Rábaközben, majd 1988-ban hazatért szülőfalujába. Százötven hektáron gazdálkodik. A polgármesteri posztot 1990 óta megszakítás nélkül tölti be. A legutóbbi választáson a szavazatok 71,02 százalékát szerezte meg.

Hans Asamer a kilencvenes évek végén vásárolt Bezenye és Hegyeshalom között százötven hektár, rossz minőségű földet. Ipari parkot akart létesíteni, mert abban az időben úgy gondolták: ilyen címkével és kellő infrastruktúrával ellátott földterületre szívesen jönnek a befektetők, még válogatni is lehet közülük. Az ipari parkok aranykora közben véget ért, de az építőiparban és ingatlanforgalmazásban érdekelt Asamer nem esett kétségbe. A területet tovább akarta adni Joe Jacksonnak, a Jackson család fejének, aki egy lassan guruló autó hátsó üléséről vette szemügyre Bezenye főutcáját, a Szabadság utat. Schmatovich Mátyás, az ezernyolcszáz lelkes, zömében horvátok lakta település polgármestere személyesen tárgyalt Michael Jackson édesapjával.

"Joe Jackson egy átlagos néger - emlékezik a falut 1990 óta irányító polgármester. - Határozott volt, de elképzelései hiteltelenek voltak. Ő például még stadiont is épített volna a puszta közepére. A mostani amerikai befektetők célorientáltabbak."

Zárt város

Sokat róluk sem tudni. A nyilvánosság elé a terület rendezési tervének júliusi elfogadása után lépnek ki. A polgármester szerint a közgyűlésben nincsenek ellenzői a tervnek, így nem lesz nehéz elfogadtatni a dokumentumot, amely az érintett hatóságok előzetes, a beruházás elé különösebb akadályt nem gördítő véleményét is tartalmazza. De mi is kezd épülni jövőre a besenyők alapította Bezenye határában?

"A pihenni vágyó nyugati polgári réteg igényeit elégítik ki a befektetők" - mondja Schmatovich. Egy rakás pénzt elverhetnek a félkarú rablókon, termálfürdőben áztathatják megfáradt testüket, hatalmas golfpályán próbálhatják meg lyukba ütni a labdát, a nyugati áraknál valamivel olcsóbban vásárolhatnak szinte bármit. A várost a Bécs-Budapest vasútvonal szeli ketté. A vágányokat a föld alá vezetik, ahonnan rövid folyosókon egyből valamelyik szálloda halljába sétálhatnak.

Bécsig ellátni

Néhány éven belül felhőkarcolók magasodnak itt Tekintse meg képeinket!

A hotelek száznegyven méter magasak lesznek, ezzel jóval meghaladják a két legmagasabb magyarországi épület, a nyolcvan méteres pécsi toronyház és a nyolcvanöt méteres SOTE Nagyvárad téri épülete magasságát. A befektetők azért ragaszkodtak ehhez a magassághoz, hogy külön attrakcióként kilátót építsenek a tetőre, ahonnan tiszta időben Bécsig, Pozsonyig és Győrig lehet majd ellátni.

Az új város a bámészkodók előtt zárt lesz, és autóval sem lehet behajtani, a gépkocsikat a parkolóházakban kell hagyni. A közeli repülőterekről buszokkal hozzák a turistákat, és kikötőt is terveznek a közeli Dunán. A már megépült autópálya-lehajtóról közvetlenül el lehet érni a szórakoztatóvárost. A beruházást jövőre kezdenék le és tíz év alatt, három ütemben, fejeznék be.

Tiszta udvar, rendes ház

Az alig egy tucat utcából álló Bezenye pályázhatna Magyarország egyik legrendesebb faluja címére. Az átmenő forgalom az M15-ös autópálya megépülésével minimális, a portákat szépen rendben tartják tulajdonosaik, a kocsmák inkább emlékeztetnek presszókra és nincsenek tele napközben is munkanélküli alkoholistákkal. A település csatornázott, villany, víz, gáz, telefon szinte minden háztartásban van. Munkalehetőség ugyan nem akad a faluban, de szinte nincs is olyan család, ahonnan ne járna át valaki a közeli Ausztriába dolgozni. Ezt a nyugalmat félti néhány bezenyei, akiknek a hangja várhatóan erősödik a beruházás kezdetének közeledtével. Legfőbb kifogás a bűnözés és a prostitúció várható növekedése.

A polgármester nem hinné, hogy a zárt városból valaki Bezenyére jönne bűnözni vagy a testét áruba bocsátani. "Ötven éve ez a terület a hidegháború miatt az ország legbiztonságosabb pontja volt, a határok megnyitásával viszont megnőtt a bűnözés" - utal Schmatovich arra, hogy a változások elől nem lehet kitérni.

A polgármester még ki se merte számolni, hogy mennyi iparűzési adóra számíthat a település az új város megépülésével. Ilyen címen jelenleg egy fillér sem folyik be a falu számlájára. "Nem vagyok vacilláló típus, nem okott álmatlan éjszakákat a döntés arról, hogy tárgyalni kezdjek-e a befektetőkkel egy első hallásra utópisztikus tervről. Határozott típus vagyok" - mondja Schmatovich a nem kis felelősséggel járó döntésről.

Mi a garancia?

Bezenye A falu határában római őrtornyok maradványait találták meg. A középkorban a magyar királyok besenyőket telepítettek a területre. A törökdúlás után a kipusztult falut a Habsburgok horvátokkal népesítették be, akik a magyar koronához mindvégig hűek maradtak. A Bécs alól visszavonuló horvát Jellasics bán fosztogató katonáit elzavarták a falu környékéről. Bezenyén ezernyolcszáz ember él, zömük horvát nemzetiségű.

Hidasi Árpádné iskolaigazgató a tájékozott helybeliek közé tartozik. "Vannak aggodalmak, de összességében támogatható a beruházás" - mondja. A legfőbb érv a település számlájára befolyó iparűzési adó. Így talán az iskolára is több pénz jut és nem a pedagógusoknak kell nyáron, a saját szabadidejüket feláldozva kifesteni az iskolát, hogy megspóroljanak néhány százezer forintot. A munkahelyekkel a falu megtartó ereje is erősebb lesz, és egyszer talán még az ötven százalékos kihasználtsággal futó osztályokat is feltölthetik.

"Különben is, ha mi nemet mondunk, akkor mi a garancia arra, hogy tíz kilométerrel odébb nem építik fel a várost? - kérdezi az iskolaigazgató. És akkor a nyugalom is elvész, és hasznunk sincs belőle."