2006. július 26.: ből A klub 107 éves történetében először kényszerül a második osztályban indulni Magyarország legnagyobb szurkolótáború csapata, az FTC, miután kizárták az első osztályból. A döntést a Magyar Labdarúgó Szövetség fellebbviteli licencadó testülete hozta meg, miután az FTC fizetésképtelenné vált.

1989. október 23.: Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a déli harangszó után a Parlament erkélyéről a Kossuth téri tömeg előtt kikiáltotta a köztársaságot. Az ünnepélyes aktus előzményeként az Országgyűlés a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások során született megállapodásnak megfelelően módosította az alkotmányt, melynek 1. §-a kimondja: Magyarország köztársaság.

2006. szeptember 18.: Felgyújtott autók, több mint 125 sebesült, kudarcba fúlt oszlatás könnygázzal és vízágyúval - a Kossuth téren Gyurcsány Ferenc ellen tüntető néhány száz radikális vezette tömeg elfoglata az MTV Szabadság téri épületét. A vidékről Budapestre vezényelt csapatokkal megerősített rendőrség hajnali négyre foglalta vissza a székházat és a Szabadság teret.

1993. február 12.: A pörbölyi iskolásokat Bátaszékre szállító busz vezetője nem állt meg a nem működő fénysorompónál, és egy vonat elé hajtott. Tizenegy gyermek vesztette életét.

1994. december 2.: egy váltóállítási hiba miatt kisiklott a Budapest-Nyíregyháza gyorsvonat, a kocsik egymásba és az állomásépületbe rohantak. 31 ember vesztette életét.

1994. május 8.: A második szabad országgyűlési választás az egykori kommunisták sikerét hozza, akik kétharmados többséget szereznek az új parlamentben. Az addig kormányzó MDF súlyos vereséget szenved.

1998. május 24.: A két forduló között a kölcsönös visszalépéseknek köszönhetően a Fidesz győzött. A párt a Független Kisgazdapárttal, valamint az MDF-fel alapíthatott kormányt.

2002. július 4.: A tavaszi választások eredménye ellen tiltakozva, a szavazatok újraszámolását követelve zárta le a reggeli csúcsforgalomban több száz ember az Erzsébet hidat. A városban még este is voltak kisebb összecsapások az illegálisan vonuló tüntetők és a rendőrök között.

1990. március 25.: Az MDF nyeri az első szabad választásokat, megelőzve az SZDSZ-t. A kommunista utódpárt MSZP tíz százalék alatti eredményt ér el, nagy szenzációt okozva átlépi a négy százalékos küszöböt a Fidesz és parlamenti frakciót alapíthat.

2006. április 23.: A választások második fordulójában bebiztosítja kényelmes parlamenti többséget az MSZP–SZDSZ-koalíció, így Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségével folytatódik a szocialista-liberális kormányzás Magyarországon. A vereségért Orbán Viktor vállalja a felelősséget, a Fidesz elnöksége lemondott, de lényegében újra is választották őket a párt élére. A parlamentbe bekerült az MDF és az SZDSZ is.

1991. június 19.: Horn Gyula magyar és Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszter 1990. márciusi megállapodásának megfelelően, a határidő előtt tizenegy nappal az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot. Viktor Silovnak hívják, a déli hadseregcsoport parancsnoka, 15 óra 01 perckor lépte át a határt.

1995. március 12.: A kormány elfogadja az új pénzügyminiszter, Bokros Lajos nevéről elhíresült csomagot. Horn Gyula miniszterelnök bejelenti: megszorító intézkedésekre kényszerül a kormány.

2004. április 9.:"Ezen a meccsen fair play díjat nem osztanak. Nem érdekelnek az etikai és a választási kódexek, de az ellenfél egyéni szabadságjogait tiszteljük" - idézte az Index inkognitóban tudósító munkatársa Tóbiás József mszp-s pártigazgató felszólalását a párt zártkörű találkozójáról, ahol totális harcba hívták a kampánycsapatot. A párton a szabályok semmibevétele és Ron Werber tanácsadó sem segített, az Európai Parlament 24 magyar mandátumából az MSZP csak 9-et szerzett.

1993. június 22.: Az MDF egykori alelnökét alig egy hónappal korábban szélsőséges és liberális politikusokkal együtt kizárják az MDF frakciójából. Csurka még ebben az évben új pártot alapít Magyar Igazság és Élet Pártja néven.

1999. január 15.: Elfogják a viszkis rabló néven elhíresült Ambrus Attilát, egykori első osztályú hokijátékost, aki 27-szer rabolt bankot, és 142 millió forintot zsákmányolt. Gyakran előfordult, hogy Ambrus különböző ajándékokat, virágot, üzeneteket, egy ízben pedig egy kalapot hagyott hátra a tett színhelyén.

2004. január 25.: Összeesett a pályán és meghalt Fehér Miklós, a Benfica és a magyar válogatott 24 éves focistája. A pályán és egyszer a mentőautóban még újra tudták éleszteni, de harmadszorra már nem sikerült.

2008. március 9.: Hatalmas pofont kapott az MSZP a Fidesz által kezdeményezett népszavazáson: több mint 3 millióan szavaztak a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésére, míg 600 ezren a megtartására. A díjakat áprilistól el is törölték. Ez volt az első olyan alkalom a rendszerváltás óta, hogy egy ellenzéki párt érdemben befolyásolta a kormány politikáját, döntéseit.

1993 december: Fodor Gábor, Ungár Klára és Molnár Péter kiléptek a Fideszből és lemondtak képviselői mandátumukról. Később Hegedűs István, Szelényi Zsuzsa, és mintegy 200 további párttag követte őket. Az SZDSZ-be átlépő három liberális politikus nem tudott tovább azonosulni a jobbra tolódó Fidesz politikájával, a szerintük diktatórikus vezetési stílussal, és nehezményezték a székházeladásból befolyó pénzek sorsának átláthatatlanságát is.

1992. október 23.: A forradalom hivatalos állami megemlékezésén a Kossuth téren kifütyülték Göncz Árpád köztársasági elnököt, korábbi 56-os elítéltet. Az ellenzék szerint Gönczöt fasiszta bőrfejűekből álló csőcselék fütyülte ki. A kormány ezzel szemben úgy vélte, hogy a tiltakozás az elnök politikai alapú döntéseinek szólt, melyekkel az ellenzéknek kedvezett.

2004. augusztus 25. Gyurcsány Ferenc váltja Medgyessy Pétert a miniszterelnöki poszton. Medgyessy egész nyáron az őszi parlamenti ciklus előtti kormányátalakításra készült, és ennek egyik sarokpontja a liberális Csillag István gazdasági miniszter leváltása lett volna. De az SZDSZ ezt nem hagyta, és inkább megegyezett az MSZP-vel arról, hogy új kormányfőt keresnek. Medgyessy lemondott, az MSZP pedig Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc közül nagy többséggel a posztra régóta készülő Gyurcsányt, Medgyessy korábbi főtanácsadóját jelölte (a parlament pedig választotta) kormányfőnek.

1989. augusztus 19.: A Sopron mellett megtartott Páneurópai Piknik elnevezésű békedemonstráció keretében Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter átvágták a határzárat, és néhány órára megnyitották a magyar-osztrák határt. A közelben várakozó mintegy 600 keletnémet turista a határőrség tétlenségét kihasználva Ausztriába szökött. Az esemény jelentősen felgyorsította a vasfüggöny lebontását és a német újraegyesítést.

1994. május 5.: Az országgyűlési választások előtt néhány nappal egy kampánygyűlésről hazafelé tartva autóbalesetet szenved Horn Gyula. A politikusnak a második nyakcsigolyájának nyúlványa, valamint a jobb csuklója tört el, és kisebb agyrázkódása volt.

1991. január 10.:A belgrádi sajtó titokban készült felvételeket mutat be a magyar és a jugoszláv határt átlépő kamionokról, amelyek fegyvert szállítanak a függetlenség kikiáltására készülő horvát tagköztársaságnak. Jeszenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter tagad, a kormány három hét múlva elismeri a fegyverszállítás tényét.

2002. október 10: Kertész Imrét irodalmi Nobel-díjjal tüntette ki a Svéd Királyi Akadémia. Ő az első magyar, aki ebben a díjban részesült, az indoklás szerint "egy olyan írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". Kertészt 14 évesen deportálták Auschwitzba, később több koncentrációs tábort is megjárt. Főműve a lágerbeli tapasztalatait feldolgozó regénye, a "Sorstalanság".

2002. június 18.: "Titkos ügynök a kormány élén" címmel közölt cikket a Magyar Nemzet, melyből kiderült, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök 1978-tól kezdődően a BM III/II ügyosztályának D-209 számon nyilvántartott szigorúan titkos (SZT) tisztje volt. Medgyessy ezt a tényt korábban eltitkolta. A cikk megjelenése után először cáfolta, hogy ügynök lett volna, majd elismerte: a kémelhárításnak dolgozott. Korabeli tevékenysége szerinte a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalások sikerességére irányult. A kormányválságba Medgyessy nem bukott bele, de 2004 őszén lemondásra kényszerült.

1996. szeptember 24.: Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese parlamenti felszólalásával kipattant a Tocsik-botrány. Tocsik Márta az ÁPV Rt.-től 804 milliós sikerdíjat vett fel, miután közvetített a privatizáció során eladott önkormányzati tulajdonú belterületi földekkel kapcsolatos jogos követelések ügyében. Az akkori kormánypártok illegális finanszírozásához köthető botrány nagyban hozzájárult az 1998-as kormányváltáshoz. Tocsikot 2008. májusában jogerősen 562 millió forint és kamatai visszafizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla, mert a szerződéseket jó erkölcsbe ütközőnek találta.

2006. szeptember 17.: "Nincs sok választásunk, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz" - mondta Gyurcsány Ferenc azon a zártkörű, májusi MSZP-frakcióülésen, aminek a hangfelvétele szeptemberben kiszivárgott. A kormányfő szavai sokakat sokkoltak, országszerte tüntetéssorozatok kezdődtek, a Kossuth teret hetekre lefoglalták a kormányellenes, radikális tüntetők. Sólyom László köztársasági elnök szerint a beszéddel az ország morális válságba került. Gyurcsány Ferenc, hiába kérték és várták sokan, nem mondott le, azt mondta, vállalja, amit mondott. A beszédet és annak hangnemét azzal magyarázta, hogy "véget kell vetni a hosszú évek óta zajló féligazságok és hazugságok politikájának".

1997 február: A Postabank ügyfeleinek körében pánik tört ki, amikor elterjedt a hír, hogy a pénzintézet helyzete megrendült. A betétesek három nap alatt 70 milliárd forintot vontak ki. Az állam végül megsegítette a felelőtlen hitelezés és ügyvitel miatt megrogyott bankot, így az elkerülte a csődöt. Közben kiderült, hogy a Postabank VIP-listás ügyfélköre - több száz politikus, újságíró, művész és sportoló - évekig óriási kedvezményeket élvezett. A pénzintézet konszolidálása százmilliárd forintba került az adófizetőknek, a volt vezetők többségét a bíróság 2008-ban másodfokon bűnösnek találta.

1994. január 13.: A 42 éves Z. Nagy Bálintot, a szintén 42 éves feleségét, valamint 10 és 16 éves gyermeküket lövi agyon álmukban a szerbiai Magda Marinko. A férfit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, szabadságra bocsátásának kérdése 2019-ben vizsgálható leghamarabb.

2004. augusztus 24.: Doppingvétség miatt a NOB Athénben kizárta Fazekas Róbertet, a diszkoszvetés olimpiai bajnokát. Pár nappal később ugyanerre a sorsra jutott a kalapácsvetésben aranyérmet szerző Annus Adrián is. Fazekas nem produkált elegendő vizeletet, Annus pedig nem volt hajlandó találkozni a Doppingellenes Világügynökség ellenőreivel. Athénban rajtuk kívül még három magyar súlyemelő bukott meg. Annus és Fazekas később elveszítették a pert, amit a NOB ellen indítottak aranyérmeik visszaszerzéséért.

1999. március 12.: Magyarország a Varsói Szerződés megszűnése után nyolc évvel – Csehországgal és Lengyelországgal – a NATO tagja lett.

2004. május 1.: Kilenc másik ország társaságában Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz. 1991 óta voltunk társult tagok, 2002-ban népszavazáson a szavazók 83 százaléka mondott igen az EU-tagságra.

2002. április 7.: Az MSZP nyerte az országgyűlési választásokat, megelőzve a Fideszt. A Független Kisgazdapárt és a MIÉP nem tudott bekerülni a parlamentbe.

1998. február 11.: A főváros II. kerületében meggyilkolták Fenyő János médiavállalkozót. A Vico Rt. milliárdos tulajdonosa autójában a lámpánál várakozott, amikor egy géppisztolyból leadott sorozattal végeztek vele. A nyomozás 2002-ben eredménytelenül zárult, 2004-ben újra megnyitották, majd 2008-ban ismét felfüggesztették. Perczel Tamás, Fenyő azóta elhunyt tanácsadója szerint a gyilkossághoz az vezetett, hogy Fenyőről "valakik levették a kezüket, és védtelenné vált", miután összetűzésbe került "az egész hivatalos Magyarországgal".

1993. december 12: Súlyos betegség után, 61 éves korában meghalt Antall József, a harmadik Magyar Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke. Utóda a korábbi belügyminiszter, Boross Péter lett. Az orvostörténész Antall politikusi karrierje 1989-ben ívelt fel, amikor az MDF delegáltjaként részt vett az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. A konzervatív politikus 1989 októberében lett a párt elnöke és egyben miniszterelnök-jelöltje.

2004. november 28.: Nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette Volkswagen bogarát Bubik István színművész. Cegléd és Ceglédberceli között áttért a menetirány szerinti bal oldalra és frontálisan ütközött egy Ford Focusszal. Bubik a helyszínen életét vesztette, 46 éves volt.

2008. július 15.: Hirtelen szívhalál miatt edzés közben meghalt az ötödik olimpiájára készülő, Pekingben is aranyesélyes kenus Kolonics György. Mindössze 36 éves volt.

1998. július 2.: Robbantásos merénylet áldozata lesz Boros Tamás vállalkozó délelőtt 11 órakor a belvárosi Aranykéz utcában. A merényletnek három civil áldozata is volt.

1989. június 16.: A Hősök terén felravatalozták, a rákoskeresztúri köztemetőben pedig újra eltemették az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökét, Nagy Imrét, és társait (Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált és Szilágyi Józsefet). A temetés a demokratikus átmenet talán legfontosabb szimbolikus eseménye volt: rehabilitálta a kommunista önkényuralom elleni felkelést, egyben egyértelművé tette az akkor még létező egypártrendszer politikai tarthatatlanságát. Az ünnepi megemlékezés legnagyobb hatású beszédét Orbán Viktor mondta, aki a szovjet csapatok távozását követelte.

2002. május 9.: Fegyveres elkövetők kirabolták az Erste Bank móri fiókját és kivégezték az ott tartózkodó nyolc embert. Az országos hajtóvadászat nem hozott eredményt, ám a rablógyilkosság miatt 2005-ben első fokon majd jogerősen is elítélték Kaiser Edét, majd potenciális társa ellen is vádat emeltek. 2007 februárjában azonban váratlanul előkerültek a (feltehetőleg) valódi tettesek, W. Róbert és N. László. Utóbbi a börtönben öngyilkos lett.

1992. március 13.: Negyvennyolc év után indul újra személyautók sorozatgyártása Magyarországon, a Vas megyei Szentgotthárdon. Az első Astrák kevesebb, mint egymillió forintba kerülnek.

2006. augusztus 20.: Öten meghaltak, több százan pedig megsérültek az augusztus 20-i tűzijáték alatt tomboló viharban. Bár a meteorológia előre jelezte, hogy orkán közeledik a főváros felé, a tűzijátékot nem fújták le, és a vihar lecsapott a budapesti tűzijátékra összegyűlt 1-1,5 milliós tömegre. A Miniszterelnöki Hivatal vizsgálata főként a meteorológiát találta vétkesnek.

2004. április 3.: A 2002-es nagy dunai árvíznél is magasabb szinten, 862 centiméteren tetőzött a Duna Budapestnél. A legsúlyosabb a helyzet Visegrád és Szentendre között volt.

2008. április 27.: Hat év folyamatos közös kormányzás után az SZDSZ felbontotta a koalíciót az MSZP-vel, mert Gyurcsány Ferenc egyoldalúan, egyeztetés nélkül kirúgta a liberális Horváth Ágnes egészségügyi minisztert a kormányból. A szakítás másik indoka a reformok leállítása, lassítása volt. Az MSZP a szakítás óta kisebbségben kormányoz.

2003. június 16.: Uszodába indult hétfőn reggel Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, amikor ismeretlenek botokkal megverték. Az eset után pattant ki Kulcsár Attila K&H bankos bróker főszereplésével a brókerbotrány.

1990. október 25-27.: Az Antall-kormány által bejelentett 85 százalékos benzináremelés elleni tiltakozásul országszerte tiltakozások kezdődtek, majd a taxisok lezárták a fontosabb utakat, megbénítva a közlekedést. A rendszerváltást követő első országos tiltakozóhullámot részben az váltotta ki, hogy a kormány előzőleg tagadta az áremelést. A taxisblokád erőszakmentes maradt. A kormány végül engedett az új benzinárból, nem sokkal később pedig megszűnt az üzemanyag hatósági árszabályozása.

2006. október 23.: Budapest Belvárosának szétveréséhez, felgyújtásához és brutális rendőri túlkapásokhoz vezettek a október 23-i rendezvények. Radikálisok szinte egész nap zavarogtak a Belvárosban, majd ráhúzódtak a Fidesz délutáni, az Astoriánál tartott nagygyűlésére, ahol Orbán Viktor egyébként bejelentette, hogy népszavazást akarnak több kérdésben is. A rendőrség brutálisan, több esetben is jogsértően szétoszlatta a fideszes rendezvénnyel egybevegyült randalírozókat, eközben megverték Révész Máriusz fideszes parlamenti képviselőt is.