Az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc bölcsőjének mondott budai Műegyetemen Bozóki András az egyetemisták és a határon túlról érkezett magyar fiatalok előtt arról beszélt, 1956-ban a magyarok nem csupán egy önkényuralmi kormány ellen lázadtak fel, hanem az egész, hazug világrend ellen.

56 bárkié lehet

"1956 öröksége mindenkié, aki azt valamiért magáénak érezheti. A forradalom napjaiban is együtt mozdultak a rendszert elutasítók és azok, akik abból kiábrándultak - hangoztatta a miniszter.

A fiatal tüntetők azért indultak utcára a Műegyetemről, mert nem tudták elviselni, hogy a hatalmi önkény irányítsa életüket, valamint, hogy a rendszer propagandája és a valóság között mély szakadék tátong - mondta Bozóki András.

A miniszter szerint ma már természetes, hogy nem sajátíthatja ki a baloldaliságot az, aki valamikor a kádári állampárt tagja volt, és a demokratikus baloldal nem is tekinthet példaképül azokra, akik a kommunista diktatúrát önként szolgálták. Ugyanilyen természetes, hogy a demokratikus jobboldal sem vállalhat közösséget antidemokratikus elődeivel - tette hozzá.

A magyar baloldal igazi előfutárait az 1956-os munkástanácsokban és a szociáldemokrata mozgalomban kell keresni, nem pedig azok között, akik erőszakkal törték le a dolgozók demokratikus törekvéseit - szögezte le.

Bozóki András szerint 1956 mindazok ünnepe, akik a demokrácia, a szabadság, a szolidaritás és a nemzeti önrendelkezés hívei. 1956 üzenete a demokrácia üzenete - mondta a miniszter, hozzátéve, épp a forradalom vérbe fojtása mutatta meg, hogy az igazi erő azé, akinek van bátorsága tiltakozni.

Fütyülők

A miniszter beszédébe fiatalok többször is belefütyültek. A megemlékezésen az első sorokban helyet foglaló, jórészt idősebb meghívott vendégek, mintegy negyvenen, hangos, folyamatos tapssal adtak hangot nemtetszésüknek. "Hagyd abba!", "Elég" - lehetett hallani az aula több pontjáról.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke és Pétervalvi Attila adatvédelmi biztos. Füttyöt és pfújolást kapott a beszédet követő koszorúzáson megjelenő Kóka János gazdasági miniszter is.

A megemlékezésen megjelent határon túli fiatalok is szót kaptak. Egyikük a tavaly december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazásra utalva azt mondta: "hiszünk abban, hogy nem ez az utolsó szó az anyaország részéről". Az egyetemisták és a határon túli fiatalok fáklyás menetben a Műegyetem elől a Bem József térre indultak, ahol a fiatalok tartják hagyományos megemlékezésüket.

Vád Mindszenty hercegprímásért

A Műegyetemtől induló mintegy ezerötszáz fiatalhoz menet közben sokan csatlakoztak. A menet elején többen táblát vittek egyebek között a következő feliratokkal: "Vádolunk Mindszenty József hercegprímásért", "Vádolunk Tóth Ilonáért!", "Vádolunk több száz kivégzett magyar hazafiért", "Vádolunk 200 ezer elmenekült hazánk fiáért". A menet méltóságteljesen tette meg a több mint egyórás utat.

A főszervező, Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség főtitkára arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a felvonulók között nagy számban voltak a Kárpát-medencéből érkezett magyar fiatalok. A felvonulók a Bem-szobornál elhelyezték a megemlékezés koszorúit.