A főpolgármester-váltással járó hercehurca miatt kissé megkésve, de megérkeztek a Margit híd felújításának újabb negyedéves részszámlái az Index Hídpénz melléklethez, amiben megpróbáljuk nyomon követni a rekonstrukciót. Eszerint augusztusban és októberben összesen 6,5 milliárd forintot utalt át a fővárosi önkormányzat a kivitelezőnek. A részletes pénzügyi adatokat továbbra sem kapjuk meg a kivitelezőtől, ezért az Index újságírója folytatja a pert.

A fővárosi önkormányzat augusztus 17-én 2,2 milliárd forintot fizetett ki a 4. számú részszámla teljesítési igazolása szerint, ebből a legnagyobb tételt, több mint egymilliárd forintot a mederhíd felszerkezetére. Ugyanekkor utalt még át 351 millió forintot az ideiglenes villamosvágányok kialakításáért és elbontásáért. Az utóbbi összeget azért kellett külön számlázni, mert rekonstrukciónak ezt a részét az unió nem támogatja.

A következő, 5. részszámla október 17-i, ekkor 3 milliárdot fizetett a főváros, a legnagyobb tétel itt is a mederhíd felszerkezet. A nem túl részletes teljesítési igazolások mellé most már sikerült kisajtolni azokat a dokumentumokat (Mennyiségkiírás, Tételjegyzék) is, amelyek megmutatják, hogy a teljesítési igazoláson szereplő 17 fő tétel, például az "általános tételek" vagy az "útépítés" milyen további altételeket és anyagmennyiségeket tartalmaz az előzetes tervezés szerint.

Sajnos ezek az iratok csak a tervezett adatokat mutatják be, azt hogy ténylegesen mennyi és milyen minőségű anyagot használtak fel az építés közben, és főleg mennyi pénzért, azt nem.

Ezért elmentünk a lebonyolító, azaz a kivitelező céget ellenőrző, főváros által megbízott mérnökcég irodájába is, ahol a tengernyi irat között megtaláltuk, melyik mutatná be legjobban a munkafolyamatot. A részszámlákhoz a kivitelező mindig csatol egy úgynevezett felmérési naplót, ami az adott időpontban pontosan megmutatja, hogy az altételekhez tartozó munkákhoz mennyi és milyen anyagot használtak fel, milyen munkát végeztek, és hogy az adott munka százalékosan hogy áll.

Ez már majdnem elég lett volna a céljaink eléréséhez, ám a felmérési naplókat a kivitelező hozzájárulásának hiányában nem kaptuk meg, így nem is tudjuk feltenni az internetre. Pedig onnan már csak egy lépés lenne az altételekhez tartozó tényleges, részletes kivitelezői költéseket bemutatni, ami eredetileg a célja volt a Hídpénz mellékletnek.

Természetesen a részletes pénzügyi adatokat sem "kapjuk ingyen", bírósághoz fordult a munkatársunk, hogy nyilvánosságra kerüljenek, mert a kivitelező konzorcium nem volt hajlandó kiadni azokat.

A bíróságon ugyan első körben elbuktuk a nyilvánosságra hozatal érdekében a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő irodával közösen indított pert, de a napokban beadtuk az első fokú döntés elleni fellebbezésünket. A következő tárgyalási nap még nincs kitűzve, valamikor a jövő év elejére várható.

Jóri: a megvalósíthatósági tanulmány nyilvános

A napokban született egy hasonló ügyben is egy döntés: állást foglalt a Margit híd megvalósíthatósági tanulmánya kapcsán Jóri András adatvédelmi biztos is. A tanulmányt egy állampolgár kérte ki, de nem kapta meg. Jóri András közleményében leszögezte, hogy a tanulmány nyilvános, és rögtön ki kell adni, amikor az utolsó kormánydöntés az uniós támogatással kapcsolatban - várhatóan januárban - megszületik

Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy jogellenes a fővárosi önkormányzat és a Margit Híd Konzorcium nevében eljáró FŐMTERV Zrt. között létrejött vállalkozási szerződés azon kikötése, hogy a megrendelő fővárosi önkormányzat a tervdokumentációt nem hozhatja nyilvánosságra.

A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső információk közérdekű adatnak minősülnek, az ilyen jellegű adatokat - a törvényben megállapított kivételekkel - bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. A polgári törvénykönyv szerint, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni.

Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, az azzal való rendelkezéssel, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat.

A törvény kizárólag a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést részesíti védelemben. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum ilyen, az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton azt felismerhetetlenné kell tenni.