A Margit híd konzorcium nem közfeladatot végez, így nem kötelezhető a 24 milliárdos hídfelújítás részletes pénzügyi adatainak a kiadására, a fővárosi önkormányzatnak viszont ki kellene adni azokat az Index kérésére, döntött a fővárosi bíróság kedden. Azt az ítélet nem vette figyelembe, hogy a fővárosnál nincs pénzügyi adat a beruházásról.

Mibe kerül a Margit híd felújítása részletesen, milyen szerződéseket kötöttek az alvállalkozókkal - ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre szeretettünk volna választ kapni a felújítást végző konzorciumtól abban a polgári perben, amely tavaly októberben kezdődött, és kedden folytatódott másodfokon.

A Fővárosi Bíróság Tulipán Marianna vezette tanácsa helybenhagyta az elsőfokú bírói döntést, amely elutasította a keresetünket. Az indoklás lényegében ugyanaz volt: a kivitelezést végző Margit híd konzorcium nem állami, hanem magáncég, és nem közfeladatot végez, ezért nem kötelezhető a felújítás részletes pénzügyi adatainak a kiadására.

A bíróság elvetette a kereset érvét, hogy mivel a főváros nem újíthatja fel a saját alkalmazottaival a hidat, ezért a megbízott kivitelező cég a meghosszabbított karjának tekinthető, s mint közpénzből fizetett társaság tulajdonképpen átruházott közfeladatot lát el szerződéses megbízás alapján.

A bírónő ugyanakkor indoklásában kifejtette, hogy ha az Index a fővárosi önkormányzattól kéri ki az adatokat, akkor nem lehet üzleti titok mögé bújni, és ki kell adni a részletes számlákat, mivel az önkormányzat viszont közfeladatot lát el.

Sajnos az ítélet nem vette figyelembe, ami a tárgyaláson is elhangzott: az Index a tavalyi év során természetesen először az önkormányzattól kérte a beruházás részletes számláit, már csak azért is, mert 2009 végén a beruházás részletes pénzügyi adatainak publikálására és figyelemmel kísérésére megállapodást kötött az újság és a főváros.

Csakhogy kiderült: az önkormányzat mindössze egy néhány oldalas, negyedévenként esedékes részszámlán kívül nem rendelkezik más pénzügyi adattal. A felújításra kötött kivitelezői szerződés ugyanis fix átalányáras szerződés, azaz a kivitelező a vállált áron alul vagy fölül annyit költ, amennyit akar, az önkormányzatnak semmi köze hozzá. Így, mivel a fővárostól nem kaphattunk adatokat, kényszerűségből egyenesen a kivitelezőhöz fordultunk, aki viszont megtagadta a számlák kiadását.

Ezért az Index a közérdekű adatok nyilvánosságáért már többször fellépő Társaság a Szabadságjogokért egyesülettel a bírósághoz fordult. Hüttl Tivadar, a TASZ képviselője elmondta, hogy a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992 évi LXIII. tv. 21.§ alapján kikényszeríthetők a közpénzen történő beruházás adatai.

A másodfokú döntés után várhatóan Legfelsőbb Bírósághoz fordulunk. Emellett hivatalosan kikérjük újra a pénzügyi adatokat a fővárosi önkormányzattól, abban bízva, hogy az új fővárosi vezetés a helyzet tisztázása érdekében maga fordul a kivitelezőhöz a részletes számlákért, amelyekkel jelenleg nem rendelkezik.

Tarlós István főpolgármester ugyanis már többször kifejtette különböző fórumokon, hogy az átalányáras megállapodások ellen van, azaz a tételes elszámolás, akármennyire is kényelmetlenebb az adminisztrációja, mindenképpen kívánatosabb, különösen, ha közpénzről van szó.