Mivel a vádemelés közvetlen a választások előtt történt, Molnár úgy vélte, tulajdonképpen lejárató kampány zajlott egy sikeres polgármester ellen.

Nem tartja magát bűnösnek Molnár Gyula, a 11. kerület egykori polgármestere, akit a Központi Főügyészség azért fogott perbe, mert versenyeztetés nélkül adtak el egy 3,8 hektáros területet egy magáncégnek.

A keddi tárgyaláson az ügy mindhárom vádlottját meghallgatták. Az első rendű vádlott Molnár Gyula, az MSZP egykori parlamenti képviselője mellett Lakos Imre volt szabaddemokrata alpolgármestert, egykori parlamenti képviselőt vádolják hivatali visszaéléssel. A harmadrendű vádlott Z. László ügyvéd, az ingatlant megvásárló Öböl XI. Kft. vezetője. Az ügyet a bíróság kiemelt jelentőségű ügyként tárgyalta.

Az ügy alapja a Kopaszi-gát körüli területek egy darabja. A Dombóvári és a Budafoki út kereszteződésében lévő ingatlant kivéve a terület már mind az Öböl XI. Kft. birtokában volt, és ezzel a területtel vált teljessé a fejlesztési terület.

Államiból magántulajdon lesz

A vitatott ingatlan kezdetben a Kincstári Vagyonigazgatóság tulajdonában volt, adta elő a vádat az ügyész. A területet az önkormányzat ingyen kérte a Vagyonigazgatóságtól, az azonban 380 millió forintot kért érte. A képviselőtestület ezt az árat megszavazta, és a területet 410 millió forintos áron apportálta az önkormányzat saját ingatlankezelő cégébe, a Buda-Hold Kft-be.

A vád szerint az ingatlan több lépcsőben került át az Öböl XI-hez. Először a Buda-Hold vezetését a polgármester arra utasította, hogy vegyen fel 423 millió forintos kölcsönt az Öböl XI.-től. Később a 100 százalékban önkormányzati Buda-Hold és a többségében önkormányzati tulajdonú Öböl XI. létrehozott egy közös projektcéget, a Nádor Öböl Kft-t. Ebbe a cégbe került be a vitatott terület, amelynek értéke éppen akkora volt, mint amekkora kölcsönt a Buda-Hold felvett az Öböl XI. Kft-től. A törlesztést ezen terület átadásával oldotta meg a cég. A terület részben tehát még mindig önkormányzati tulajdonban maradt. Az önkormányzat 2006 végére azonban egy százalékra csökkentette tulajdonrészét a cégben, a terület lényegében tehát a 99 százalékos tulajdonos, Leisztinger Tamás kezébe került.

(A tárgyaláson nem hangzott el, de a történethez hozzátartozik, hogy Leisztinger végül eladta a területet egy portugál cégnek.)

Az ügyészség szerint az önkormányzat tranzakciójának célja az volt, hogy versenyeztetés nélkül adhassák el a területet. A felolvasott szakvélemény szerint ugyanis a tényleges piaci értéket csak piaci versenyeztetéssel lehet megállapítani. A vád Molnár és Lakos ellen hivatali visszaélés, amelyben a harmadrendű vádlott, Z. László ügyvéd bűnsegédként vett részt. Z. László volt az, aki a vád szerint a koncepciót kidolgozta. A vád szerint a vádlottak nem okoztak vagyoni hátrányt az önkormányzatnak.

Véletlen egybeesés

Molnár Gyula a tárgyaláson elmondta, nem tartja magát bűnösnek, mivel minden lépésében jogszerű tranzakciót folytattak. Szerinte politikai indíttatású, kreált ügyről van szó, amellyel egy sikeres polgármestert akartak lejáratni.

Felolvasta a vád által is idézett értékbecslés egy korábban nem idézett részletét, amely szerint a kerület reális áron vásárolta meg az ingatlant. A hivatali visszaélés vádját is tagadta, mondván alig néhányszor találkozott a Buda-Hold vezetőjével, és az ügyész által idézett időpontban bizonyítottan pártbeli és parlamenti kötelességeinek tett eleget. A konstrukció kidolgozóit nem ismeri a polgármester, véleménye szerint a pénzügyi apparátus javaslatai alapján zajlott az ügylet.

A visszaélés elleni bizonyítékként hozta fel, hogy az ügyletet a 2006-os választás előtt indították, de azt nem zárták le sietősen. Csak a választás után fejezték be az ügyet, noha nem volt biztos, hogy folytathatja polgármesteri tevékenységét.

A vád felolvasott egy jegyzőkönyvrészletet, amely szerint Molnár Gyula a vételár összegének átutalására utasította a Buda-Hold Kft.-t. A politikus szerint a jegyzőkönyv hibás, félreértésen alapul, ő ilyen utasítást nem adott.

Arról, hogy a Buda-Hold éppen abban az időben és összegben vett fel kölcsönt, amikor aztán a terület megvásárlása is zajlott, Molnár azt mondta: bár úgy tűnhet, szükségszerű kapcsolat van a lépések közt, ez nincs így. Ők költségvetési forrásokból finanszírozták az ügyletet, arról pedig nem tud, hogy miért döntött a kölcsön mellett az önkormányzati Kft., és miért pont az Öböl XI.-től vett fel ekkora összeget.

A bíró kérdésére, hogy nyert-e az ügyleten a kerület, Molnár elmondta, hogy igen. A terület most fele annyit ér. Rendezték az öböl térségét, ami javított a kerület képén, biztonsági helyzetén. Továbbá ha megvalósul ott az ingatlanfejlesztés, adóbevételekkel számolhatnak.

Durva belegázolás

A másodrendű vádlott Lakos Imre is hangsúlyozta: utasítást nem adott, nem is adhatott, mivel döntéseket csak és kizárólag a képviselő-testület és az illetékes önkormányzati bizottság hozott. Elmondta, hogy az ügylet során jogtalan hátrány senkit nem ért, előnyt sem szerzett senki, minden elemében jogszerű volt a folyamat. Hivatali helyzetével sem élt vissza senki – mondta.

Lakos szerint az ügyészség vélelme csupán az, hogy alpolgármesteri tisztségéből fakadóan hatást tudott gyakorolni, utasítani. Ez a vád elsősorban nem büntetőjogi kategória a számára, számolt be az MTI Lakos vallomásáról, sokkal inkább "szakmai és emberi önérzetébe", magánéletébe, további életútjába való "durva belegázolás".

A bíróság január 17-én folytatja az ügyet.