Bocsánatot kért a BKV-per tárgyalásán Hagyó Miklóstól, Demszky Gábortól és Mesterházy Ernőtől Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója azért, mert rájuk vallott a rendőrségi kihallgatásokon a BKV-ügyben, értesült az Index. Antal szerint az előzetesben élet-halál között volt, és a rendőrök azt mondták, csak úgy engedik ki, ha beszél. Hozzátette: vallomását oldalanként faxolták át az ügyészségre, hogy leegyeztessék, megfelelő-e. A meghallgatás jelenleg is folytatódik a kecskeméti bíróság épületében.

A volt BKV vezérigazgató vallomásában többek között Demszky Gábor volt főpolgármestert, tanácsadóját, Mesterházy Ernőt és Hagyó Miklóst mártotta be vallomásaiban, amelyekből a buszok adalékanyagára és a Swietelsky-szerződésre vonatkozót ide kattintva olvashatják.

Antal Attila visszakozását ügyvédje, Gyalog Balázs is megerősítette az Indexnek. Gyalog elmondta, hogy védence gyakorlatilag visszavont minden olyan állítást, amelyet az ügy nyomozati szakaszában Hagyó Miklósra és Mesterházy Ernőre tett.

Az ügyvéd szerint a nyomozati vallomások az érintettekre vonatkozóan nem relevánsak, Antal csak és kizárólag a bíróság előtt tett vallomását tartja érvényesnek. Ennek oka az - mondta az ügyvéd -, hogy a rendőrség a nyomozás idején egyértelművé tette: nem szakmai ügyekről, hanem Hagyóról, és Mesterházyról akar hallani. A vallomások a rendőrség elvárásai alapján készültek, és annak érdekében, hogy meggyanúsítása után ne tartóztassák le, megengedte, hogy a jegyzőkönyvek is olyan tartalommal készüljenek, ahogy azt a rendőrség szeretné.

Az MTI tudósítása szerint a BKV volt vezérigazgatója egyetlen szerződés megkötésében ismerte el felelősségét, a többi ellene szóló vádat visszautasította. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró kérdésére Antal Attila azt mondta, hogy az Optimismo Kft.-vel a nyomtatók állapotának felmérésére kötött szerződés esetében érzi bűnösnek magát, a nyomozati szakban tett vallomásainak egy részét pedig nem tartja fenn. Kérte: a bíróság előtti vallomását vegyék figyelembe.

Antal Attila harmadrendű vádlott részletes vallomását felolvasva hangsúlyozta: vezérigazgatóként stratégiai célokkal foglalkozott, a vádiratban szereplő szerződések részleteit nem ismerte, csak a nyomozati szakban ismerte meg azokat. Ennek ellenére a milliárdos nagyságrendű marketing- és kommunikációs szerződéseket hasznosnak ítélte, állítása szerint nem felelnek meg a valóságnak a vádhatóság állításai, amelyek szerint azok nem teljesültek.

A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januártól 2008 augusztusig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.

A volt politikust folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, kétrendbeli vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hivatalos személyként elkövetett zsarolással, 14 társát pedig elkövetőként, felbujtóként vagy éppen bűntársként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják.

Hagyó eszerint beosztásából adódó befolyásával visszaélve, jogsértő utasításokkal részt vett egyes cselekményekben, másrészt olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai nélküle is képesek voltak az érdekeinek megfelelő döntéseket hozni, utasításokat adni, azokat a BKV vezetői felé közvetíteni.

Az utasításokat Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója és helyettesei hajtották végre, vagy maguk is utasították beosztottjaikat azok végrehajtására.

Az ügy elsőrendű vádlottja Hagyó Miklós, a másodrendű Mesterházy Ernő, a harmadrendű Antal Attila, a negyedrendű pedig Balogh Zsolt, a BKV Antalt követő, volt megbízott vezérigazgatója.

A BKV-per tárgyalása néhány hónapja kezdődött Kecskeméten.