Ahogyan arról a korábbiakban beszámoltunk, a fővárosi lakossági szelektív hulladék begyűjtéséért felelős FKF Zrt. idén tavasszal megkezdi az eddig négy budapesti kerületben kísérleti jelleggel működtetett házhoz menő szolgáltatás az egész fővárosra kiterjedő rendszerének kiépítését. Erre a főváros tavaly 4,3 milliárd forint uniós támogatást nyert el a KEOP (Környezetés és Energia Operatív Program) keretében, amit az FKF 775 millió forint önerővel egészít ki (a projekt teljes költségének 15 százalékával).

Az FKF összesen 403 ezer új kuka kihelyezését tervezi a fővárosban. A projekt keretében a társas- és családi házak két új szelektív gyűjtőedényt kapnak: egy sárga fedeles kukát a műanyag- és fémhulladékok, valamint egy kéket a papír gyűjtésére. A 2003 óta kihelyezett hulladékgyűjtő szigetek a rendszer kiépítésével párhuzamosan fokozatosan megszűnnek.

Az üveghulladékok gyűjtése ugynakkor továbbra is szigeteken történik majd: ezek egy része a korábbiakkal megegyező helyen lesz, míg a társaság új konténerek elhelyezését is tervezi, elsősorban élelmiszerüzletek és bevásárlóközpontok közelében. Arra a kérdésre, hogy az üvegek gyűjtését miért nem lehet a társasházaknál megoldani, Szűcs Panni, az FKF szóvivője kifejtette: az üveg szigeteken való gyűjtése „nemzetközi gyakorlat”, aminek az az oka, hogy az üveg a többi hulladéktípushoz képest nehezebb, a gyűjtése pedig zajos és a szilánkok miatt balesetveszélyes is.

A programot bemutató szerdai sajtótájékoztatón György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes elmondta: a házhoz menő szolgáltatás kiépítése mellett egy új hulladékválogató üzem építését is tervezi a főváros, körülbelül 11 milliárd forintból, amelynek egy részét szintén uniós támogatásból fogják fedezni.

A főpolgármester-helyettes szerint a rendszer csak akkor lehet működőképes, ha ebben a lakók együttműködésére is számíthatnak. Egy az előadásában idézett tanulmány szerint Budapest ebben a tekintetben jelentősen el van maradva a szomszédos Ausztria fővárosától: míg Bécsben tíz emberből nyolcan hajlandóak lennének szelektíven gyűjteni a hulladékot, és ezt heten meg is teszik, tíz budapesti közül erre csak heten mutatnak hajlandóságot, és mindössze hárman jutnak el a megvalósításig. György István nem titkolta, hogy az új rendszer bevezetése „kellemetlenséget is fog okozni”, mivel a családi házaknál két újabb kukát kell majd elhelyezni, ez azonban a fizikai kényelmetlenségtől eltekintve plusz költséget nem fog jelenteni a lakóknak.

A projekt keretében az FKF hatvan új CNG (sűrített földgáz) által hajtott járművet is beszerez, ezek üzemeltetéséhez körülbelül 150, a program megvalósításához pedig összesen 200 új alkalmazottra lesz szükségük. A házhoz menő gyűjtési rendszer éves üzemeltetési költségét 1,5-1,8 milliárd forintra becsülik. György István elismerte, „a rezsicsökkentés nem javítja a projekt megtérülési rátáját”.

A szigetekkel és a hulladékudvarokkal ellentétben a házhoz menő szolgáltatás esetében a fővárosi cég nincs egyedül a piacon. 4-5 kisebb cég évek óta végez házhoz menő szolgáltatást, az új hulladékgazdálkodási törvény szerint azonban Budapesten a begyűjtést csak a közszolgáltató, vagyis az FKF végezheti. Ez azt jelenti, hogy a más cégek által kihelyezett kukák az FKF szolgáltatásbővítése során fokozatosan eltűnnek majd, ellenben ezek a társaságok a hulladékok hasznosításában továbbra is részt vehetnek.

A 2015 január 1-jei határidő teljesíthetőségével kapcsolatban György István az Index kérdésére elmondta: a céldátum alapvetően tarthatónak tűnik, de a már elnyert támogatás tekintetében „az sem tragédia, ha pár hónappal elcsúszunk”.

A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére kommunikációs kampány is indul majd: erre 300 millió forintos közbeszerzést írnak ki, aminek 85 százalékát az EU állja. A kampányra Bokor István, az FKF értékesítési- és projektigazgatója azért is van szükség, mert „a magyar ember alapvetően kényelmes”, nem könnyű rávenni a lakókat a szelektív gyűjtésre.