Bekerítik, éjszakára bezárják a Népligetet
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Az előzetes elképzelések szerint felújítják és fejlesztik a Népligetet 2014-től. A teljes területet bekerítik, őrzik és éjszakára bezárják majd. A fejlesztési tervek kidolgozását elkezdték. Az FTC nagyszabású tervei szerint az új Népliget egy részét a Fradiváros foglalná el új kézi- és kosárlabdacsarnokkal, jégkorongpályával.
Elkezdődött a Népliget fejlesztési tervének kidolgozása, nyilatkozta lapunknak Fürjes Balázs kormánybiztos. A munkára kiírt pályázatot a Consultant mérnöki iroda nyerte el, a tervezésben részt vesz még Nagy Béla tervezőmérnök, valamint Schneller István, Demszky Gábor volt főpolgármester főépítésze is. Mint Fürjes Balázs elmondta, a tervezéshez hozzátartozik a 129 hektáron fekvő terület felmérése, történeti vizsgálata is.
A Népliget jelenleg 36 telken fekszik (kialakítását az 1800-as években pont az könnyítette meg, hogy egy kézben volt a tulajdonjog). A telkek többségében állami, illetve önkormányzati tulajdonban vannak, nagyobb magántulajdonosok közé tartozik az Elmű és a Szépliget Ingatlanfejlesztő Kft. (a Kőbányai út mellett fekvő lakópark fejlesztője). A többi magántulajdonos javarészt a peremterületen birtokol telket, a terület elenyésző részén.
A kormánybiztos hozzátette, hogy az alapvető cél, hogy a Népligetet sport- és szabadidős célokra lehessen biztonságosan használni. Szinte biztosra vehető, hogy a fejlesztést követően a Népligetet kerítéssel veszik körül, éjszakára bezárják és őrzik majd. Szintén biztos, hogy nagy parkolót alakítanak majd ki. A részletek a most készülő fejlesztési tervből derülnek majd ki.
A terv tartalmazza majd a beruházási költségigényt és a várható fenntartási költséget is. Az előbbire Fürjes szerint a 2014-től újra megnyíló uniós fejlesztési forrásokból lehet pénzt szerezni, az utóbbiban pedig még egyelőre nem tudni, hogy a tulajdonosok (állam, főváros, kerület) milyen arányban vesznek majd részt.
Kérdésünkre, hogy a miniszterelnök által már korábban bejelentett Fradiváros beletartozik-e a beruházásba, Fürjes azt mondta, hogy a Fradi-edzőbázis fejlesztése is része lehet a programnak. Ez a jelenlegi népligeti FTC-sporttelep felújítását, új sportcsarnokok építését jelenti. Az FTC elnökségének korábban napvilágot látott elképzelései szerint új kézi- és kosárlabdacsarnok, sőt jégpálya épülhet. Fürjes szerint a fejlesztési tervet országos nyílt tervpályázat követi, és ha minden jól megy, 2015-ben indulhat a beruházás.
A Fradiváros névvel már a miniszterelnöki bejelentés előtt is lehetett találkozni: 2011-ben a Kubatov Gábor elnök vezette FTC Labdarúgó Zrt ötmilliós törzstőkével megalapította a Fradiváros Zrt.-t, amelynek az igazgatóságába bekerült Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója. Lapértesülések szerint a Fradiváros Zrt. vagyonkezelőként jelentős szerepet vállal majd a népligeti Fradiváros kiépítésében, és a távlati tervek szerint bekebeleznék a szomszédos telken fekvő Építők-telepet is, amin később szálloda és strand épülne.
Az aranykor: szánkóvasút és autóverseny
A Népliget helyén 1855-ig sívó homok és poros föld volt. Ebben az évben kezdték az első kertészeti munkákat, hogy megfogják a futóhomokot. Az ekkor ültetett akácfákból egy máig megvan, ez a legöregebb népligeti fa. Ez azonban még messze volt a parktól. A tájkertté alakítás 1893-ban indult Ilsemann Keresztély tervei alapján.
Az új ligetet először gyanakodva fogadták a fővárosiak, de aztán gyorsan népszerű lett. Mostani szemmel elképzelhetetlen nyüzsgés volt itt. A liget közepén alakult ki a Mutatványosok tere, ami aztán a Népliget fő vonzerejének bizonyult. Volt itt mozi, barlangvasút, hullámvasút, sőt szánkóvasút, dodzsem, bábszínház, tucatnyi körhinta és hajóhinta.
A mutatványosok többsége 1911-ben, a városligeti Vurstli összébb húzódása után érkezett. 1940-re már több mint száz különféle mutatványos működött a ligetben, a világhírű Kemény bábszínház is innen indult.
A két háború között autóversenyeket is rendeztek a Népligetben. 1936-ban százezer néző látogatott el a Hungaroring ősének, az első Magyar Grand Prix-nek az öt kilométeres futamára. Tazio Nuvolari győzött Alfa Romeóval, a legjobb magyar Hartmann László hetedik lett egy Maseratival.
1952-ben a mutatványostelepet felszámolta az állam. A versenypályán autós és gyorsasági motorversenyeket rendeztek 1964 és 1972 között. 1977-ben megépült a Planetárium. 1997-ben felvetődött, hogy a Népligetben legyen türelmi zóna és vigalmi negyed, de a terv gyorsan lekerült a napirendről. 2004-ben lakópark épült az egykori Ganz-MÁVAG-sporttelep mellett. A park túlnyomó része jelenleg inkább lepusztult, mint üde.