Novemberi ülésén fogadja el a fővárosi önkormányzat azt az előterjesztést, ami meghatározza, hol lehetnek Budapesten a hajléktalanmentes övezetek.

A szabálysértési törvény eleve kijelöli a világörökségi területeket Magyarországon, ahol hajléktalan már most sem tartózkodhat életvitelszerűen. Ezt a fővárosi önkormányzat és a többi kerületi önkormányzat kiegészítheti újabb területekkel. Erről tartott sajtótájékoztatót Tarlós István főpolgármester.

Ami egyelőre biztos mint jövendőbeli hajléktalanmentes zóna (a világörökségi terület, pl. a budai Vár, Duna-part mellett): a 29 kiemelt fővárosi aluljáró, játszóterek, köznevelési intézetek, valamint a hidak és közúti felüljárók környéke. Ha a kerületek 10 napon belül megküldik kiegészítéseiket a fővárosnak, akkor még ősszel megszülethet a végleges rendelet az övezetekről.

Ha ezekben a zónákban a hatósági ember életvitelszerű tartózkodást tapasztal (megágyazás, kuckóépítés stb.), akkor a jogszabály szerint felszólítja a hajléktalant a távozásra. Ha nem távozik, akkor beviheti a rendőrségre. (Az életvitelszerű közterületen tartózkodásnak nincs jelenleg objektív, jogszabályban leírt definíciója.)

A fővárosi önkormányzat az elmúlt két évben 700 új férőhelyet, valamint egy kórházat biztosított a hajléktalanoknak a főpolgármester elmondása szerint. Jelenleg az éjjeli menedékek 2500 férőhelyének 85 százalékát foglalják el, az átmeneti szállások (itt saját ágya van mindenkinek) pedig 100 százalékos kihasználtsággal működnek. A 700 férőhelynyi krízisszállással együtt összesen 6200 hajléktalant tud az ellátórendszer éjszakára fogadni.

A budapesti hajléktalanok számát különböző felmérések 10 és 30 ezer közé becslik. Tarlós azonban azt mondja: aki számot mond, az vagy naiv, vagy hazudik. A hajléktalanok száma ugyanis megállapíthatatlan szerinte.