Május 27-én ül össze legközelebb a Fővárosi Önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága. Az ülés egyik témája a műjégpályaügy lesz. A bizottság még februárban hozott egy határozat arról, hogy tisztázni akarja a műjégpálya-beruházás kapcsán felmerült ellentmondásokat. A februári határozatban összeszedték a kérdéseket, a most benyújtott előterjesztésben vannak a válaszok, amiket a Beruházási Főosztály azóta összeszedett.

A jégpályának a hűtőrendszerével volt gond: a problémák már a 2011–12-es szezonban kijöttek, 2012–13-ban és az idei szezonban kiderült, hogy ahogy egy közgyűlési előterjesztés fogalmazott:

a rendszer megközelítőleg sem képes a külső hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő jégminőség előállítására, nem ritkán a jégfelület megtartása sem megoldható.

A Beruházási Főosztály most főleg azzal foglalkozott, ki volt a felelős a használhatatlannak bizonyult hűtőközeg kiválasztásáért.

Az első kérdés az volt, hogy a Főváros Közgyűlés a Városligeti Műjégpálya beruházás kapcsán a hűtőközeg típusáról is döntött-e. A válasz szerint a közgyűlés egy 2008-as határozatban hagyta jóvá a megvalósíthatósági tanulmány alapján a projekt műszaki tartalmát. A tanulmány viszont a hűtőközeg típusára nem tért ki. Így jóváhagyása nem jelentette azt, hogy kötelezően meghatározták volna a hűtőközeg típusát.

A második kérdés az volt, hogy a tenderben az ajánlatkérő megfogalmazta-e a hűtőközeg típusát. Azt derítették ki, hogy nem:  a kiviteli tervekre vonatkozó kiírás is a megvalósíthatósági tanulmányra épült, ezért az sem tartalmazott kötelező előírást a hűtőközeg típusára vonatkozóan, ennek a megválasztását is tervezési feladatnak minősítette.

A Beruházási Főosztály arra jutott, hogy menet közben, az eredeti tervekhez képest a kiviteli tervekben a hűtőközeg típusa megváltozott. A rendelkezésükre álló iratanyagban nem találtak olyan dokumentumot, amit erre, a hűtőközeg megváltoztatására vonatkozott volna. Az előterjesztésben a tervezőtől kapott szóbeli információra hivatkoznak. Eszerint a Városligeti Műjégpálya akkori vezetője szerette volna elkerülni a jelentős mennyiségű etilénglikol tárolását és az ebből adódó mérgezési kockázatot, és ezért kérte meg a tervezőt a hűtőközeg megváltoztatására.

A Beruházási Főosztály azt is kiderítette mostanra, hogy a végleges használatbavételi engedélynek nem volt feltétele a hűtéstechnikai rendszer hibátlan működése. Az építési szerződésben pedig hiába volt előírva, nem folytattak le a hűtéstechnikánál 48 órás hibátlan próbaüzemet.

Február végén derült ki, hogy a hűtőrendszer átalakítása, a hibák kijavítása 580 millió forintos többletköltséget jelent. A Fővárosi Önkormányzat perekkel próbálja a hűtési rendszer hibás működéséből eredő kárait érvényesíteni.