A bliccelők elleni hadviselésben új módszert fedezett fel olvasónk: a metrókijáratnál az ellenőrök első védelmi vonala mögött láncban álló közterület-felügyelők alkotnak a peronzáron kívül második védelmi láncot arra az esetre, hogy egy utas átslisszanna az első vonalon, és nem akarna megállni az utána kiabáló ellenőröknek. A BKK szerint rendben van a módszer, jogi szakértők azonban aggályosnak tartják, hogy peronzárat átlépett, azaz az utazását hivatalosan is befejező utast gyakorlatilag így tudják mégis megbírságolni.

A lenti képet olvasónk küldte be azzal, hogy elvileg a peronzáron kívül már nem vonhatják felelősségre azt az utast, akinek nincs jegye, mégis szemtanúja volt, hogy egy fiút ott fogtak körbe az egyenruhások. (A képen látszik, hogy a közterület-felügyelők az utazás végét jelentő fehér vonalon kívül állnak.)

Tehát a vonalon kívül már nem lehetne „zaklatni” az utast. Mi akkor mégis az oka annak, hogy a közteresek ott „állnak lesben”? - kérdeztük a BKK-tól, valamint továbbá azt is, hogy:

• Mi erre a szabály? Ha esetleg menekülő utast tartóztatnak fel, akkor visszatoloncolják a peronzár mögé? 
• Vagy kint járnak el vele szemben? Ha az üzletszabályzat szerint befejezte az utazást, akkor mi alapján járnak el egyáltalán?

A BKK válasza szerint a közfeladatot ellátó BKK-jegyellenőrök eddig is a peronzárvonalon belül végezték a metróban az utazási jogosultság ellenőrzését, mint ahogy erre a BKK hatályos üzletszabályzata felhatalmazást ad. A közterület-felügyelőket az üzletszabályzat nem köti, ugyanis a közterület-felügyelők hivatalos személyek, munkaterületük nem korlátozódik kizárólag a peronzárvonalon belüli utasforgalmi területre.

A közterület-felügyelők feladata a metróállomásokon a renitens utasok megfékezése, feltartóztatása, akik a peronzárvonalon belül ellenőrzést végző és az érvényes utazási jogosultsággal nem rendelkezőkkel szemben pótdíjazási eljárást kezdeményező jegyellenőrökkel nem hajlandók együttműködni, illetve velük szemben támadólag, agresszívan lépnek fel. A jegyellenőri intézkedés tulajdonképpen már a peronzárvonalon belül megkezdődik. Amennyiben az utas az ellenőrzési vagy pótdíjazási eljárás közben átlépi a peronzárvonalat, hogy távozzon, akkor lépnek közbe a peronzárvonalon kívül várakozó közterület-felügyelők, akik hatósági jogkörüknél fogva a jogosulatlanul utazókat visszatartják és igazoltatják. A felügyelők nem pótdíjaznak, a pótdíjazás tehát nem a peronzárvonalon kívül történik. Társaságunk a közterület-felügyelők által ily módon felvett utasok adatait – a törvény lehetőségével élve – hivatalos úton kikéri a pótdíjkövetelés behajtásához.

- írta a BKK sajtóosztálya.

Aha...

Megkérdezett jogi szakértők szerint azonban ez erősen aggályos. A vonalon kívül nem tartóztathatnak fel utasokat, mert a gyanú szerint jogosulatlanul utaztak. Egyrészt nem feladatuk egy magánjogi szerződés (utazási feltételek) betartásának az ellenőrzése, másrészt a vonalon kívül már nem lehet bizonyítani a jogosulatlan utazást, hiszen az utasnak már nem kell magánál tartani a jegyét. 

Az viszont tény jogi szakértők szerint is, hogy a közterület-felügyelők bárkit, bármikor igazoltathatnak, igazán indok se kell hozzá, elég ha azt mondják, hogy szúrópróbaszerűen tették. Csakhogy, ha nem találtak semmi törvénybe ütközőt, akkor aggályos rögzíteni az igazoltatott adatait és továbbítani azt annak kikérésére egy részvénytársaságnak. Tehát nem lehetne összekötni az igazoltatást a BKK részére történő adatszolgáltatással, nem is szólva arról, hogy a BKK mi alapján azonosítja, hogy kinek az adatait kéri ki.