Míg a 4-es metró indulása után, 2014. áprilisban munkanapokon 100 ezer fő körüli utasforgalmat becsült a BKK az új vonalon, a decemberben végzett tételes utasszámlálás viszont tanítási napokon már 158 ezer fős forgalmat mutatott. 

Mint a BKK sajtóosztályán kérdésünkre elmondták, az új metrót szombaton 74 ezer, vasárnap pedig 57 ezer utas veszi igénybe.

• a legforgalmasabb állomás munkanapokon: a Kálvin téri (62 ezer le- és felszálló/nap) 
• a legforgalmasabb állomás szombaton és vasárnap: a Keleti pályaudvar (30, illetve 25 ezer utas/nap) 
• jelentős forgalmat bonyolít le Kelenföld vasútállomás, valamint a Móricz Zsigmond körtér állomás is
• a vonal legzsúfoltabb szakasza: 7580 fő/óra/irány (Újbuda-központ és a Móricz Zsigmond körtér között, tanítási napon, 7-től 8 óráig)
• a legkihaltabb állomás a II. János Pál pápa tér

A felmérés szerint a 2014. áprilisi mérések óta egyértelműen látszik a metróhasználók számának növekedése, és az utazási szokások megváltozását az érintett térség felszíni járatain mért utasforgalomban is tapasztalta a BKK.  Ennek a cég szerint négy oka van:

1. fél év után sokkal több utasnak volt lehetősége kipróbálni az új, metrós közlekedési kapcsolatokat, és ezeket összehasonlítani a hagyományos, felszíni eljutási lehetőségekkel,
2. a felszíni járatok útvonalán a közúti forgalom őszre növekedett meg olyan mértékben, hogy érezhetően gyorsabb lett az utazás az M4-es metró használatával,
3. a felszíni hálózat őszi módosításai tovább javították az M4-es metró elérését Dél-Buda és Farkasrét felől, míg az új metróval párhuzamos hálózati elemek kínálatának csökkentése a metró használatára ösztönözte az utasok egy részét,
4. a Kelenföldre vonattal érkezők fokozatosan megismerkedtek azzal a lehetőséggel, hogy már a Déli pályaudvar előtt is elérhetik a budapesti metróhálózatot.

A BKK szerint a decemberi mérés egyik további fontos tapasztalata, hogy a 4-es metró kelenföldi szakaszán a Keleti pályaudvar felé lényegesen, körülbelül 20 százalékkal nagyobb a napi forgalom, mint az ellenkező irányban. Ennek az az oka, hogy a városközpont felé tartó autóbuszok sok esetben betérnek az őrmezői csomóponthoz, közvetlen átszállási lehetőséget biztosítva az új metróra. 

Ellenkező irányban, a városból kifelé ugyanakkor egyelőre nincs ilyen lehetőség. A kelenföldi metróvégállomás megközelítését segítő Sasadi úti autópálya-csomópont átadása után a BKK szerint minden irányban tovább növekszik majd a 4-es metró utasforgalma.

Szép, na de mennyinek kellene lennie?

A 4-es metró építése előtt utasforgalmi becslést végeztek, mekkora lesz a majdani vonal forgalma. Eszerint a „Bocskai út – Kálvin tér közötti, napi kétirányú terhelése itt a teljes vonal üzembe helyezése után 340 ezer utas, csúcsórai forgalma erősebb irányban 18,9 ezer utas. Az első szakasz üzembe helyezése után ezek az értékek még 15-20%-kal kisebbek. Az egész (Bosnyák tér – Kelenföld) vonal teljes napi forgalma e becslés szerint több mint 730 ezer utas lesz, (az első szakasz belépése után 420 ezer), s ezek több mint fele a mértékadó szakaszt nem érinti.”

Ehhez képest a 158 ezer, vagy akár a 200 ezer napi utasszám is kevés. Ha pedig nem érjük el a megvalósíthatósági tanulmányban rögzített számokat, szorulhatunk a finanszírozás oroszlánrészét vállaló Európai Unió előtt. A 3-as metrót egyébként naponta félmillióan, a 2-es metrót pedig 350 ezren használják.

Tavaly év végén megelőztük a BKK-t egy saját utasforgalmi felméréssel, ami nagyjából hasonló eredményre jutott. Sarkosan fogalmazva azt állapítottuk meg, hogy van egy drága félmetrónk, 3 állomással. A reggeli csúcsban a metró összegyűjti a kelenföldi és az őrmezői lakótelepek lakosait, és beviszi a Móricz Zsigmond körtérig vagy a Kálvin térig, onnan lényegében üresen megy tovább. A metró környékén lakó többi fővárosi nagyjából megelégszik a felszíni busszal és villamossal.