Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy kormányzati körökben felvetődött: egy új szuperkórház épüljön a bezárni tervezett Déli pályaudvar helyén. Ezt két fontos intézkedés is alátámasztja. Az egyik az, hogy a napokban a kormány arra kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne véglegesen Kelenföldre költöztetni a Déli pályaudvar utas- és vonatforgalmát.

A másik pedig az, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy hónapja azt jelentette be, hogy budapesti képviselőik javaslatára döntöttek egy új, nagy fővárosi kórház szükségességéről, ezért javasolják a felépítését. A frakció felkérte és felhatalmazta a kormányt arra, hogy az ehhez szükséges anyagi forrásokat európai uniós pénzek felhasználásával is teremtse elő, döntsön az új intézmény helyszínéről és felépítésének ütemezéséről. Az új, egyfajta egészségügyi központként működő kórház felépítése akár több tízmilliárd forintos beruházás is lehet.

Az új kórház felépítése mellett szól, hogy Budapesten teljes káosz uralkodik a sürgősségi ellátásban, összevissza szállítják a betegeket a kórházak között. A Déli pályaudvar viszonylag jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik: könnyen elérhető Buda nagy részéről, ráadásul a közeli BAH-csomópontnál van az egyik fontos mentőállomás is. A 2x2, illetve 2x3 sávosra bővülő Alkotás úton hamar odaérne a kórházba a mentő az M1-M7-es autópályán vagy Budaörs környékén történt balesetektől. A Déli könnyen megközelíthető az Erzsébet híd felől a Hegyalja úton is. 

Nemrég Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke az Indexnek is azt mondta: szükség van egy olyan kórházra, ahová a nagyon sürgős eseteket és a baleseti sérülteket szállíthatják a mentők. Ez a kórház egyedül mégsem tudna ellátni minden sürgős feladatot. A pesti oldalon ott van a jól felszerelt és könnyen elérhető Honvédkórház, valamint a Péterfy-kórházhoz tartozó, Fiumei úti baleseti központ is. A Délinél épülő új kórház jelentősen enyhítené a gondokat Budán és környékén. Ott ugyanis most ezt a feladatot a szűk utakon nehezen megközelíthető és lerobbant állapotban lévő János-kórház látja el.  

Az állomás felszabaduló területe egyben egy másik fontos kérdést is megoldhatna. A dugódíj tervezett bevezetése miatt szükség lesz P+R parkolók kialakítására. A kórház mellett a jelenlegi vasúti területen erre is nyílna lehetőség, és a tömegközlekedési csatlakozás is megoldott lenne az M2 vonalán keresztül.

Csakhogy a pályaudvar bezárását nagyon nem szeretné a MÁV, szakemberek szerint pedig rövid távon egyenesen öngyilkosság lenne. 

Mint megtudtuk, középtávon akár be is lehetne zárni a Délit, de ahhoz az kellene, hogy a körvasútsoron legyenek megállók, és a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá tegyék a Déli forgalmának átvételére. Az alagútomlás miatt kialakult helyzet ugyanis azt mutatja, hogy a Kelenföldi pályaudvar nem bírja el a pluszforgalmat. Az elővárosi vonalak közül minden másodikat törölték, és az év eleje az ingázóforgalomban még nem is a legforgalmasabb időszak. A nyári hónapokban a balatoni forgalomhoz szükséges kapacitás fele sem fog rendelkezésre állni.

A MÁV lapunknak az ügyben azt válaszolta, hogy Kelenföldi pályaudvar a kapacitása határán működik, és jelenleg több okból sem tudja átvenni a Déli forgalmát:

• az állomás vágányhálózata nem alkalmas a vonatok szerelvényeinek a tárolására, felkészítésére (takarítás, vízfeltöltés stb.), kisebb javítására (pl. féktuskócsere);
• ez az állomás a nyugati (délnyugati) vasúti összeköttetések egykapus kiszolgálója is, jelentős tehervonat-forgalommal;
• az őrmezői oldalon tervezett P+R parkoló építése miatt az állomás eredetileg 28 vágányos vágányhálózata 20 vágányra korlátozódott, jelentősen csökkentve az átbocsátóképességét.

A  Déli pályaudvarral kapcsolatban a MÁV jelenlegi célja, hogy egy komplex épületfelújításig és pályaudvar-rehabilitációig megfelelő színvonalú környezet fogadja az utazóközönséget. Hosszabb távon az igényekhez igazodó, jól működő, gazdaságosan üzemeltethető, többfunkciós intermodális csomópont maradhat, megújuló „városi központ” létrehozásával az épületegyüttes és épített környezete felújításával, fejlesztésével, az eredeti modern építészeti karakter tiszteletben tartásával, illetve helyreállításával.

Szakértők szerint az összes úgynevezett fejpályaudvar csúcsra van járatva Budapesten, és ezen pályaudvarok közül a Déli az egyik legkevésbé fejleszthető pályaudvar, nem igazán van kapacitástartaléka. A fejpályaudvarok részleges kiváltása egyébként részben meg is kezdődött a MÁV-nál, két járatnál is alkalmazzák az úgynevezett átlós rendszert: napi két járat közlekedik Bécsből, ami nem érinti a fejpályaudvarokat, Kőbánya-Kispest, Ferencváros, Kelenföld állomásokon állnak meg. Az egyik Bécs–Debrecen, a másik Bécs–Belgrád viszonylatban közlekedik.

A Déli pályaudvar teljes kiváltásához persze elengedhetetlen a Kelenföldi pályaudvar fejlesztése, sőt sokak szerint a kettes metrót is érdemes lenne elvezetni Kelenföldig. A terület rekultivációjával kapcsolatban pedig megjegyezték, mivel nem lehet tudni milyen mélységig szennyezett a föld, annak cseréje milliárdos tétel lehet.

Megkérdeztük Tarlós István főpolgármester véleményét is a pályaudvar lehetséges elköltöztetéséről. Mint mondta, a pályaudvar véleménye szerint műszakilag nincs jó helyen, de nem az ő kompetenciája eldönteni, mi legyen vele. A főpolgármester szerint hosszú ideig tart még, mire a Délinél történni fog valami. A Kelenföldi pályaudvarról annyit mondott, hogy egyes vélemények szerint túl szűk, nem bővíthető, ezért alapos szakmai egyeztetés kell, mielőtt döntés születne a forgalom áthelyezéséről.