A Metróért Egyesület már tavaly nyáron javasolta, hogy kerüljenek ki "Mit tegyen, ha..."-típusú plakátok a metróállomásokra. Az ötletet a BKK akkor felkarolta, de a vezetőváltás környéki bonyodalmak elsöpörték. Most egy elég nyugtalanító eset miatt a dolog újra aktuálissá vált.

Az Egyesület egy pénteki eseményről szóló posztot osztott meg. A poszt írója szerint párja péntek reggel a Népligetnél várta a metrót, amikor egy nagy puffanást hallott. Oldalra nézett és látta, hogy egy idős ember fekszik a síneken, a távolban pedig már jön a szerelvény.

Karnyújtásnyira volt tőle a segélykérő telefon és egy riasztógomb. Azonnal nyomni kezdte a gombot, a telefonba pedig egyre idegesebben mondta újra és újra, hogy "ember a síneken! állítsák meg a metrót!".

Sokszor elmondta, de senki nem válaszolt. Ekkor már többen kiabáltak, pánikoltak, integettek, de nem történt semmi. Jött a metró, és semmi válasz a telefonból, semmi reakció a biztonsági rendszerből. Ő pedig tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érezte magát, hogy végig kell néznie egy ember halálát. A metró csak jött, már alig 20 méterre sem lehetett, amikor végre lekapcsolták az áramot, és vészfékezéssel megállt a szerelvény. Akkor értek oda az állomás dolgozói, és kihúzták a sínekre esett, vérző embert.

Mint kiderült, a nő helyesen cselekedett. Már elsőre az áramtalanító gombot (a peron-vészkapcsolót) nyomta meg. Ez feszültségmentessé teszi a pályát, az állomás bejárati jelzője pedig Megállj!-ra vált, így az érkező vonat meg fog állni.

Csakhogy a sínek közé esett emberen segíteni akaró nő erről semmilyen visszajelzést nem kapott. A poszt írójának igaza van abban, hogy ha ilyenkor egy kontroll lámpa kigyulladna, vagy egy automata bemondaná a hangosbemondóban, hogy "nyugalmat kérünk, már intézkedünk!", nem törne ki pánik a peronon azok között, akik segíteni akarnak.

Itt a teljes poszt.