A tervezettnél két hónappal később, augusztus elsejétől Ferencvárosban is életbe lép a közösségi együttélés szabályairól szóló önkormányzati rendelet, amely súlyos bírságokat szabhat ki azokra a szabálysértésnek, bűncselekménynek nem számító tevékenységekre, amelyeket az önkormányzat belefoglalt.

A kutyájukat póráz nélkül sétáltatók például 200 ezer forintos bírságra is számíthatnak. A kutyatartók készek lennének elfogadni a szigorítást, ám szerintük ez nem méltányos, amíg nincs megfelelően kiépítve a kutyafuttatók hálózata, sem a kerületben, sem fővárosi, sem országos szinten.

Ami van, az többnyire kicsi, és elhanyagolt – a kutyások üdítő kivételként a Mester utcában lévő futtatót említették, szembeállítva például a Markusovszky téren lévővel.

„A bejáratnál sáros, algás pocsolyán kell átlépni a legnagyobb szárazságban is, mert a locsolórendszerből is oda folyik a víz. Találtunk már ott drogos tűket, mindenféle szemetet, a kutyám is többször gyűjtött ott már össze gyomor- és szemfertőzést” – mesélte Thaly Kristóf. Épp ezért sokszor inkább az amúgy sem túl nagy futtató mellett lévő, szintén nem túl jól gondozott parkrészen futtatná labrador-német vizsla keverék kutyáját.

„A parkfelügyelő csak annyit kért eddig, hogy az agresszív kutyát, tartsuk pórázon, a fegyelmezetteket egyébként kifuttathattuk. Ha mégis szólt a közterület-felügyelő, hogy kössem meg, megkötöttem, senki sem akar konfrontálódni. A rendelet közeledtével azonban már mindenkinek azt mondják, augusztus 1-jétől már 200 ezer forintos bírság elé nézhetünk hasonlóért.”

Az önkormányzatok először 2012 áprilisában kaptak törvényi felhatalmazást arra, hogy eldöntsék, mi mindent tekintenek pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásnak. A települések vezetőinek meg is lódult a fantáziájuk, helyenként még a 14 év felettiek hintázását is pénzbírsággal sújtható, közösségellenes magatartásnak minősítette, és alaposan megrendszabályozták a kutyatartók életét is.

A szabálysértési törvénnyel nem ellentétes, ha valaki póráz nélkül sétáltatja a kutyáját, a lényeg, hogy a kutya felügyelet alatt legyen, ne pedig gazdátlanul kóboroljon. Az önkormányzati törvények ezt szigorították, bár korábban felmerült, hogy közterületen a póráz nélküli sétáltatás a szabálysértési törvény tilalmai közé is bekerül.

Egy kormányrendelet azonban már előírja a póráz használatát is, igaz, ebben szankciókról nincsen szó, arról már az önkormányzatok által meghozott rendeletek szólnak.

A pincsinek is futnia kell

„Szeretnénk jogkövető, felelős kutyatulajdonosokként viselkedni, megértem, ha valaki tart a kutyáktól, és szigorúbb feltételeket szabna. De akkor szükség van arra, hogy megfelelő méretű és állapotú kutyafuttatók legyenek több helyen. Elvégre a háztartások harmadában van kutya” – mondta Scsaurszki Rita. A golden retrievert tartó kutyatulajdonos egyébként elfogadná azt is, ha a kutyatartást külön engedélyhez kötnék, mert van, aki valóban felelőtlenül, hozzá nem értőn tart kutyát, megnehezítve ezzel a felelős kutyatulajdonosok helyzetét is.

A kevés felelőtlen kutyatartó miatt természetvédelmi területen, erdőben sem lehet szabadon engedni a kutyát – ez jelenleg is így van –, a kifuttatást lényegében a futtatókba szorítanák a szabályok. Márpedig a futtatók többnyire kicsik. Sokszor 20-25 kutya gyűlne össze, ennyit, de ennél jóval kevesebbet sem lehet egyszerre beengedni a Markusovszky téri futtatóba. A kutyás közösség szerint volna hely a bővítésre, anélkül, hogy mások érdekei sérülnének a téren.

A szűkös futtató miatti helyzeten egy hosszabb pórázos séta sem segít. Nem csak a nagyobb testű kutyáknak, de egy pincsinek és egy tacskónak is nagy a mozgásigénye, amit pórázon fogva nem lehet kielégíteni.

Scsaurszki szerint is fontos a konfliktusmentes együttélés a kutyát nem tartókkal, ezért is szerveznek negyedévente kutyaürüléket begyűjtő akciót a Markusovszky téri kutyafuttatónál, hogy elvégezzék azt a munkát, amit néhány felelőtlen kutyatartó nem tesz meg saját kutyája után. Tapasztalata szerint azonban a sunyin ott hagyott ürülékből egyre kevesebb van.

Több kutyásnak a közteresek azt is lemondták, elsősorban a pórázt fogják figyelni, kevésbé azt, hogy feltakarítatlanul marad az ürülék. Kétségtelen, utóbbit nehezebb tetten érni, mint meglátni egy póráz nélküli kutyát.

A helyszíni bírság után nincsen vita

„Hadakoztam a rendelet ellen, a a Kormányhivatalnak sem lesz ellene kifogása, az ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz fogok fordulni” – mondta Baranyi Krisztina. Az Együtt ferencvárosi képviselője szerint ugyanúgy meg kellene szüntetnie az Alkotmánybíróságoknak ezeket a rendeleteket, mint tette 2012-ben, ami után azonban egy jogi kiskapun keresztül 2013 januárjától újra visszatérhettek.

„A rendeletbe az önkormányzathoz a beérkezett panaszok alapján kerültek bele közösségellenesnek minősített cselekedetek, olykor tehát egy-egy lakó sérelme alapján, ami nem feltétlenül biztosítja, hogy valóban szélesebb csoportokat érintő problémákra kerestek megoldást” – vélte Baranyi. 

Így került be – a József Attila lakótelep zöldfelületét féltők kezdeményezésére – az egész kerületre nézve a rendeletbe az is, hogy magánszemélyek 200 ezer forintra, szervezetek pedig egymillió forintra bírságolhatók, ha autóikkal „közparkban vagy más zöldfelületen, zöldterületen arra ki nem jelölt helyen parkolnak”. (Az sem mindegy, hogy hány kerékkel áll az autó a zöldön.)

Másik példa  a Ráday utca néhány lakója, akik „nagyon aktívak a vendéglátókkal szembeni hadviselésben”. 

Számukra kedvező, de a vendéglátás szempontjából aggályos lehet a rendeletnek az a része, amely szerint a jogi személyiséggel rendelkező szervezetek kétmillió forint büntetéssel sújthatók ha „22 óra után nyitott nyílászárók mellett

úgy szolgáltat gépi vagy élő zenét, hogy azzal zavarja a környezetben élők éjszakai nyugalmát.”

A rendelet nem említ zajszintet, ennek alapján elég lehet két betelefonáló is a súlyos büntetéshez. (Ugyanígy hiányzik a konkrét zajszint a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló rendeletből, amely lényegében már akkor is büntethetővé teszi az üzemeltetőt, ha nyitott ablaknál be van kapcsolva a rádió.)

Hát az infografika hol marad?

Hogy a közösség nyugalmának valódi biztosítása kevésbé szempont, mint a súlyos büntetések kiszabásának lehetősége, azt jelzi a rendelet azon része is, amely kimondja, hogy „az a vendéglátó üzletet működtető kereskedő, aki közterületen elhelyezett asztalokra a kiszolgálás ideje alatt nem helyezi ki a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonát képező közterületek használatáról és rendjéről szóló rendeletében meghatározott infografikát, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”

A büntetési tételeket Baranyi aránytalanul magasnak érzi, szerinte az önkormányzat igyekezett mindenütt a törvény felhatalmazása alapján a legmagasabb plafont megadni a rendeletben, legyen szó közteret nem rendeltetésszerűen használó gördeszkázókról, padra álló fiatalokról, kóbor állatot etetőkről vagy épp a kutyájukat parkban póráz nélkül sétáltatókról.

A büntetés fiatalkorúakra csak abban az esetben kiszabható ki, ha rendelkezik önálló keresettel.

Baranyi szerint túl nagy mozgásteret kaptak a közteresek a rendelet alkalmazásában, sok múlik azon, hogyan ítélik meg személy szerint a helyzetet, hogy mikor érik be figyelmeztetéssel, mikor büntetéssel. Ez azért is aggályos, mert, ahogy a legtöbb kerületben, – ellentétben a közteresek fizetését saját költségvetésből nagyobb mértékben kiegészítő Józsefvárossal – a IX. kerületben is gyorsan cserélődik a közterület-felügyelők állománya, így kérdés, mennyire vannak tisztában a rendeletekkel.

A közterület-felügyelő helyszíni bírságot is kiszabhat szinte minden, a rendeletben felsorolt tiltott tevékenységre. Egyetlen kivétel van, a kutyásoké, itt mindenképp a 200 ezer forintos büntetés veszélye fenyeget. Igaz,

Megéri a szigor?

Kézenfekvő a feltételezés, hogy az önkormányzatoknak azért is érdekük a legkülönfélébb cselekedetek súlyos megbírságolása, mert ezzel a pénzzel is kiegészíthetik költségvetésüket. Baranyi szerint azonban ez az érv a képviselői testületben a rendelet megszavazásakor nem merült fel, csupán a rend biztosításának fontossága.

Az előző, 2012-ben az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelet – más önkormányzatok  hasonló tartalmú rendeletével együtt – fél évig létezett. Ferencvárosban ebből Baranyi tájékoztatása szerint nem volt bevétele az önkormányzatnak.