Két éve, 2013 október 1-jén zárt be a városligeti Vidámpark, mert a fővárosi önkormányzat nem kívánta tovább finanszírozni a veszteségeit. Láng Zsolt, a fővárosi önkormányzat tulajdonosi és gazdasági bizottságának elnöke az Indexnek elmondta, még csak nem is hallott arról, hogy az elmúlt két évben bárki jelentkezett volna befektetői tervekkel.

Sikeresebb az utód, mint az előd

A játékok egy kisebb részét most az Állatkert üzemelti, Holnemvolt Park néven. Mint Persányi Miklós, az Állatkert igazgatója elmondta, ők maguk is meglepődtek, milyen sokan jöttek az 500 forintos belépővel és zsetonos rendszerrel üzemelő utódparkba: míg a Vidámpark az utolsó években évi 200 ezer látogatót tudott felmutatni, a Holnemvolt Parkba háromszor annyian, 600 ezren érkeztek. A Holnemvolt Park 2014-es bevételeit eredetileg nem egészen 40 millió forintra becsülték, de a tényleges bevétel több mint 220 millió forint lett. 

Ez arra késztette az Állatkert vezetését, hogy valamilyen módon integrálják véglegesen is a Vidámparkot. Persányi elmondása szerint a kisebb gyerekeknek a volt Kisvidámpark területénél, az állatsimogatónál rendeznek be ilyen jellegű játszóparkot, valamint később, a tervezett Biodóm megépülése után (2018-ban) a hullámvasút mellett szeretnének egy Angolparkhoz hasonló részt kialakítani, új szellemvasúttal, elvarázsolt kastéllyal. 

Hánytatógépek és óriásvibrátorok viszont biztos nem lesznek.

– mondta Persányi a régi Vidámpark drága és modern játékaira utalva.

Azért az sem marad hánytatógép nélkül, aki szédülni szeretne mondjuk a Táncoló Polipon vagy az Extrém Körhintán. Magyarország legnagyobb magánvidámparkja, a balatonlellei Dohány Vidámpark rendszeresen portyázik Budapesten a nyári szezon lecsengése után. Főleg nagyobb hipermarketek parkolóiban, fesztiválokon (most éppen a Budapest Oktoberfest-en) tűnnek fel játékaikkal.

Csak pénz és akarat kéne

Mint Dohány Ferenc, a 130 éves magyar vidámparkos dinasztia sarja, a Dohány Vidámpark vezetője elmondta, óriási igényt tapasztal. Szerinte ha meglennének a feltételek, Budapesten is fel lehetne építeni egy nagy, nyugati típusú vidámparkot. A feltételeken elsősorban várospolitikai akaratot és pénzt ért.

Dohány szerint először is egy jó helyet kell találni a fővárosi vidámpark számára, de nem a külvárosban. Az csak hétvégén működne jól, hétköznap nem utáznának ki az emberek a város szélére, mondta. Jobb tömegközlekedéssel szerinte a Hajógyári-sziget talán alkalmas lehetne erre. Arra a kérdésre, hogy esetleg belevágna-e egy ekkora üzletbe, Dohány közölte, hogy az ő cége túl kispénzű egy ekkora befektetéshez.

Nagyon nagy reszkír ez.

– mondta.

Egy komoly hazai ingatlanfejlesztő azonban gondolkodott új budapesti vidámpark építésében, de letett róla. Mint beszámoltunk, hosszabb ideig vizsgálták a lehetőségeket, de arra jutottak, hogy állami vagy önkormányzati szerepvállalás nélkül, hitel hiányában nem lehet Budapesten új vidámparkot vagy témaparkot építeni. A beruházás ugyanis 30 milliárd forintba kerülne a számítások szerint, és 12-15 éven belül térülne meg.

Új vidámpark helyett az Állatkertre megy a pénz

Információink szerint sem az önkormányzat, sem az állam nem tervezi, hogy megtámogatná a fővárosi vidámpark-építést. Az ilyen jellegű forrásokat inkább az Állatkert fejlesztésére biztosítják.

Mint azt megírtuk, összesen 15 milliárdos forrásból várhatóan 2017-ig elkészül a Pannon Park Projekt, az új terület nagyszabású fejlesztései. Ennek része a monumentális, futballcsarnokra hasonlító biodóm: egy 2 hektáros, 40 méter belmagasságú, gazdag állat- és növényvilágot és a Miocén Budapestet bemutató, fedett szubtrópusi csarnok, ennek látványterveit most először mutatták be. Ez lesz Európa legnagyobb biodómja, itt többek közt megnézhetjük majd, mi volt Budapesten 10 millió éve.

Lesz még Pannon-tenger akvárium, kalandpálya, vízi szafari, simogató állatkert, János Vitéz tematikájú Mesepark, gyerekeknek való, szelíd vidámparki játékok és mélygarázs is. A 15 milliárdot a Városligetre fordítandó 135 milliárd forintból ígérte az Állatkertnek a kormány.

A jól működő németországi (Legoland) és az olaszországi (Gardaland) példák mellett azonban Bukarest esete is azt bizonyítja, hogy igenis van fantázia a vidámparkokban, témaparkokban. Az 1,68 milliós román fővárosnak 2011-ig kellett várnia arra, hogy legyen egy igazi, tisztességes vidámparkja. A Terra Parknak nemrég volt a negyedik születésnapja. A vidámparkot a szintetikus gyémántbizniszben utazó Rami Dacia építette nagyjából 7 milliárd forintnak megfelelő összegért a régi Rami Dacia-gyár helyére, mintegy 30 ezer négyzetméteres területre, miután a gyár elköltözött.

A Terra Park 30 játékkal nyitott meg. Vannak szolid gyerekjátékok, 310 méteres hullámvasút, óriáskerék, 53 méter magas, zuhanós torony is. A fizetés pontrendszerrel, lényegében úgy működik, hogy annál többet kell fizetni, minél többször akar az ember felülni valamire. A játékok ára változó, a legdrágább játékon egy menet körülbelül 930 forintba került, a legolcsóbbra már 370 forintért is fel lehet jutni. 

A vidámparképítésbe bele is lehet bukni

A Rami Dacia 7 milliárdos kiadása aprópénz ahhoz képest, amennyibe a varsóiak vidámparkja fog kerülni, ha felépül egyáltalán. Lengyelország eddigi legnagyobb szórakoztatóparkjának az építése nyáron kezdődött, a beruházást 620 millió eurósra, azaz több mint 172 milliárd forintosra becsülik. Az Adventure World Warsaw építése azonban 2013-ban elakadt a fővállalkozó Imtech szabálytalanságai miatt. A finanszírozó bankok kiszálltak a projektből, de a beruházó még reménykedik a 2018-as befejezésben.

A bécsi Prater sajátos finanszírozási modellben működik, amelyben nagy szerepe van a hagyománynak. Mint az az alábbi videóból kiderül, a bécsi vurstlihoz az önkormányzat biztosítja a telket, a játékok pedig több száz éve ezzel foglalkozó családok kezében vannak.