A Fővárosi Törvényszék csütörtökön helyben hagyta a PKKB korábbi ítéletét, mely szerint az alperes BKK-nak és a KÉSZ Zrt.-nek ki kell adni a Széll Kálmán tér felújítási munkáinak tételes elszámolásait. A másodfokú döntés után az ítélet jogerőre emelkedett, az Index tárt karokkal várja az adathalmazt.

Az Index 2015 júniusában nyújtott be a BKK-nak közérdekű adatigénylést, amelyben a projekthez kapcsolódó összes elszámolást, a számlákhoz kapcsolódó teljesítésigazolást, az alvállalkozók teljes listáját, valamint az alvállalkozókkal megkötött szerződéseket kérte. A BKK kiadott egy teljesítési igazolást, valamint elküldte az alvállalkozók listáját. Viszont nem adták ki a teljesítési igazoláshoz tartozó tételes elszámolást, mert álláspontja szerint az "a kivitelező konzorcium üzleti tevékenységére nézve aránytalan sérelmet okoz". Nem kaptuk meg az alvállalkozók szerződéseit sem, ezért bírósághoz fordultunk.

Álláspontunk szerint ugyanis a kikért adatok közérdekű adatnak számítanak, továbbá a BKK tevékenysége és annak költségei közérdeklődésre számot tartó adatok, a közpénzből finanszírozott beruházás átláthatósága pedig mindenki érdeke. A BKK üzleti titokra hivatkozott, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalát a kivitelező WIS Holding és KÉSZ Építő Zrt. megtiltotta. A perbe beavatkozóként beszállt a KÉSZ Zrt. is.

Az első ítélet 2015 október 14-én született a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a bíróság kötelezte az alpereseket az adatok kiadására. Az ítéletet az alperesek megfellebbezték. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék csütörtökön tárgyalta az ügyet, és döntésében helyben hagyta az első fokon eljáró PKKB ítéletét.

A per nem előzmény nélküli. Az Index – a TASZ-szal közösen – öt évig pereskedett a Margit híd felújításának számláiért, amit ugyanazon az alapon szerettünk volna nyilvánosságra hozni, mint most a Széll Kálmán tér esetében. A bíróság minden fokon azzal utasította el keresetünket, hogy ugyan az általunk kért adatok nyilvánosak, de azokat csak állami-önkormányzati szerv adhatja ki, ám mivel a főváros átalánydíjas szerződést kötött, az összes számla a kivitelező konzorciumnál volt, amit a bíróság ezen az alapon nem kötelezhetett adatok kiadására.

Legvégül az Alkotmánybírósághoz fordultunk, melynek 2015-ös határozata – igaz, jóval a beruházás lezárása, és a konzorcium feloszlása után – igazat adott nekünk, miszerint joggal követelhetjük a kivitelező cégtől is a számlákat. Ennek oka pedig egy 2014-es törvénymódosítás, ami szerint magáncégek is kötelezhetők adatkiadására, ha állami vagy önkormányzati szervezettel szerződtek. A TASZ szerint a jogi szabályzás kedvező átalakítása részben következetesen végigvitt perünknek is köszönhető.