Életveszélyes, ezért bezárják a Salgótarján utcai zsidó temetőt
Ideiglenesen bezárják Budapesten a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, mert baleset- és életveszélyes - jelentette be Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója csütörtökön a helyszínen. A sírkert csak addig lesz zárva, amíg sikerül legalább a fő útvonalakat biztonságossá tenniük.
A Nöri elnöke az MTI híradása szerint közölte, a hathektáros temető teljes egészében műemlék, 24 sír pedig a Nemzeti Sírkert részeként is oltalom alatt áll. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke elmondta, az intézettel közös céljuk - és erről csütörtökön egy megállapodást is aláírtak -, hogy a temető a világörökség része legyen. A temető rendbetételében pedig a Mazsihisz szakmai partnere szeretne lenni a Nörinek, hogy a felújítás során biztosítsák a zsidó vallás törvényeinek betartását.
Heisler András szerint a Salgótarjáni utcai temető szimbolizálja a magyar zsidóság aranykorát Magyarországon. A sírok és műemlékek által kijelölt úton a zsidó emancipáció és a magyar polgárosodás útját is végig lehet járni.
Dankó Dalma művészettörténész, a Fiumei úti Temető Kegyeleti Múzeumának vezetője a sírkert bejárásán ismertette: a ravatalozó és még negyven sírhely Lajta Béla (1873-1920) építész munkája, a legtöbb síremléket pedig Fellner Sándor és Quittner Zsigmond készítette.
Mint mondta, az 1867-es emancipációs törvény megnyitotta az utat a zsidó vallásúak előtt is a politikai karrier és sok más hivatás felé. Így ebben a sírkertben nagyiparosok, művészek és tudósok nyugszanak. Itt található Horn Ede, az első zsidó vallású magyar államtitkár és Vázsonyi Vilmos, az első zsidó vallású magyar miniszter sírja is.
A Salgótarjáni utcai temetőt 1874-ben nyitották meg, 1874 és 1891 között a pesti oldal egyetlen zsidó temetője volt. A sírkert az 1920-as évekre betelt, de a családi mauzóleumokba ezt követően is rendszeresen temetkeztek. Az utolsó temetés 2004-ben volt. A temető az utakra is rádőlő sírkövek, az omladozó mauzóleumok és a környezetükben kialakult, a sűrű aljnövényzet miatt nehezen észrevehető árkok miatt vált veszélyessé.