A fórumot dr. Nagy László, a BME docense kezdte, akinek a csapata az egyetemen a főváros megbízásából elkészítette a Nánási úti alternatív gátnyomvonal többszempontú vizsgálatát és költségbecslését, sőt összehasonlítását a főváros által szorgalmazott part menti nyomvonallal.

Ennek megfelelően a terem is főleg a fővárosi tervek ellenzőivel volt tele, akik már Nagy László első mondata után bekiabálták, hogy

Kérdezni mikor lehet?

Nagy viszont egy tanárilag összevont szemöldökvédmű mögött tovább folytatta munkájának ismertetését. Eszerint a Nánási-nyomvonalat több szempontból vizsgálták (úgymint fák állapota, talajmélységi felvétel, geodéziai felmérés és szivárgásvizsgálat), és arra jutottak, hogy egy méternyi magas és majdnem ilyen széles betonalap (a ráapplikálható mobilgátelemekkel) a Nánási út – Királyok útja Duna felőli járdája mellett felhúzva megoldaná az árvízgondokat. 

Igaz, ehhez meg kellene duplázni a közművezetékeket, hiszen a gát alatti átvezetéshez 470 aknát kéne építeni a 470 gáton túli háznak, és ez alaposan meggyengítené a védmű szilárdságát. A közművek helyezgetése négymilliárd forinttal növelné a költségeket, amik végül a „projektigazgatási díjjal” (35%) és az áfával (27%), 25 milliárd forintra rúgnának. Ezen a nyomvonalon 600-900 fát kellene kivágni a gátépítéshez.

Időközben sikerült átküzdenem magam a folyosóról az ajtót övező embergyűrűn, egészen a kvázi emelvény bal sarkánál levő fogasokig, ahol öt, nem igazán helyi civilnek kinéző, szekrény méretű izomember figyelte sötét pillantásokkal a történéseket. Próbáltam nem tudomást venni róla, hogy egyikük folyamatosan a fülembe ropogtatta az ökleinek  csontjait.

A műegyetemi docens után Palkó György, a Csatornázási Művek vezérigazgatója mondta el, hogy a jelenlegi védmű nem felel meg gátnak, árvízveszély van, 50 ezer embert meg kell védeni. Ráadásul mobilgát kell, mert a földgátat egyszer már leszavazták (még rendszerváltáskor). Csak ennyi kellett a türelmét lassan vesztő hallgatóságnak, hogy valaki bekiabálja:

Népszavazást!

Némi derültség után Palkótól megtudhattuk, hogy az első értesítéstől számítva 4-5 nap lesz a mobilgát felépítésére. A parti nyomvonalon az 1100 darab, egyenként 96 kilós oszlopot, és a betétgerendákat ennyi idő alatt kellene betenni. Egy elemhez két ember kell, a daru lassú a bepakoláshoz. A mobilgát magassága 280 centiméter lenne, a föld alá pedig 16-18 méterre is lenyúlna. Ha levonul az ár és lebontják, akkor egy 55 cm magas betonaljzat maradna csak.

A part menti gáttervek részleteit Szabó Gábor vezette volna elő a terveket készítő Térteam Kft.-től, de két ércesebb hang a hallgatóságból rögtön megmutatta, hogy nem lesz közönség kedvenc:

Milyen kft.!? Beszéljen érthetően!

Biztos jót akart azzal is, amikor elmondta, miért nem 4, hanem csak 2,8 méteresek a mobilgát falai:

Nem a magyar gyomornak való ekkora magasság

– de csak háborgó moraj lett a jutalma. Közölte azt is, hogy a part menti mobilgát nyomvonalát távolabb hozták a Dunától a korábbi tervekhez képest, így lehetett alacsonyabbra tervezni a földből kilógó részt, és így több fa marad meg a parton. (600-800 darabot kell kivágni.)

A mérnöki részletek úgy felbosszantották a mellettem álló nagydarab fickók egyikét, hogy elfogyott a türelme, és a következőket sziszegte maga elé:

Fél óráról volt szó, mit dumál ez ennyit? Úgy valagba rúgom, hogy kiszakad a bele. 

Társai szerencsére lecsillapították. Kisvártatva a csapat elhúzott, valami pénzt emlegetve. Nem tudni, kik voltak, mit kerestek ott, de határozottan megkönnyebbültem, amikor távoztak. 

A mérnök után ismét Nagy László vette át a szót, hogy elmondja, mire jutott a két nyomvonal összehasonlításával. Eszerint mindkettő alkalmas egyedül betölteni a gát szerepét, mindkettő sok mindenben hasonló, még fát is hasonló mennyiségűt kellene kivágni, de van két lényeges különbség. A part menti gát csak 18 milliárd forint, azaz 7 milliárddal olcsóbb, és az árvízi károk helyreállításának a költsége is kisebb a part menti változatnál.

Sőt még mondott valamit, amivel rögtön felhúzott pár jelenlevőt:

Semmi sem indokolja, hogy a 70 hektáros part menti üdülőövezetet ne védjék meg a part mentén felállított gáttal az árvíztől.

Többen rögtön ezután elkezdtek kiabálni, hogy akkor persze azok az ügyeskedők járnak jól, akik olcsón vettek a hullámtérnek minősülő övezetben üdülőtelket, a tiltás ellenére házat építettek, ami a mobilgát felállítása után a sokszorosát éri majd. Erre Nagynak csak annyi válasza volt, hogy biztos azért zavarja ez a bekiabálót, mert nem ő vett ott telket, aztán ennyiben maradtak. Végül Nagy László leszögezte: az összehasonlítás végeredménye szerint a parti nyomvonal a jobb verzió.

Ezt szinte rögtön kétségbe vonta a nebraskai egyetemről érkező dr. Bogádi, akit először a professzorellenesbe forduló hallgatóság még alig hagyott megszólalni. Akkor már viszont lelkesen tapsolt mindenki, amikor a kijelentette, hogy nemcsak a mérnöki, hanem a környezeti szempontokat is figyelembe kell venni, a fákat pedig nem lehet forintosítani.

A fórumon jelen volt Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes is, aki nagy magabiztossággal kijelentette, hogy a lakossági meghallgatás után, tavasszal már dönt is a közgyűlés a nyomvonalról. Ezt nagy felszisszenés követte. Többen hangsúlyozták, hogy

1. a lakossági fórum csak arra volt jó, hogy kipipálják az egyeztetést;
2. ezzel arcul köptek az embereket;
3. az egész prezentáció alig tartalmazott adatot;
4. nincsenek részletek, a bemutatott prezentáció alapján nem lehet dönteni;
5. teljesen elmaradt a társadalmi egyeztetés;
6. a várostervezési, városszociológiai előkészítés is hiányzik.

Hiába közölte azt is Szeneczey, hogy az viszont jó hír, hogy az unió 10 milliárd forinttal támogatja a mobilgátat, rögtön bekiabáltak neki, hogy „az nektek jó hír!”.

Az előadók akkor érezték magukat kellemetlenül csak igazán, amikor egy nő felelősségvállalási nyilatkozatot osztott ki nekik, hogy írják alá, ha úgy gondolják, tényleg a part menti változat lesz jó. Az ívek nem lettek aláírva.

Ha a fórum sikerét értékelni kellene, akkor elmondható, hogy a bemutatott prezentációk, előadások nem győzték meg igazán a helyieket arról, hogy a priorizált part menti nyomvonal jobb lenne. Sokan a Római jelenlegi romantikus plázsjellegét féltik a majdan felértékelődő telkekre rászabaduló ingatlancápáktól, többen a 600-800-ra csökkentett famennyiséget sokallják, amit majd ki kell vágni, másokat pedig még mindig az bosszant, hogy néhány sunyi üdülőtulajdonos méltánytalanul jól járna a beruházással.

Az nem kérdőjeleződött meg, hogy a gátra szükség van. Igaz, ezt már 15 évvel ezelőtt is mindenki tudta.