Tarlós István arról beszélt az  ATV-nek adott interjúban, hogy nem sok kedve van  harmadszor is elindulni a főpolgármesterségért.

A Heti Napló című műsorban Tarlós azt mondta: már 2014-ben sem kapaszkodott ezért a székért.

Most pillanatnyilag nincs olyan elhatározásom, hogy olyan nagyon pályázni akarnék (a főpolgármesterségre), még kevésbé kilincselnék vagy pedáloznék ezért.

Szavai szerint ha valaki most azt kérdezné tőle, merjen-e jelentős tétekbe fogadni arra, hogy harmadszor is indul ezért a pozícióért, annak azt javasolná: ne tegyen túl sok pénzt erre.    

Mi lesz olimpia nélkül?

Az interjúban az olimpiai népszavazásról szóló aláírásgyűjtés sikerének következményeiről is szó volt. Tarlós azt mondta: ha a népszavazást a pályázat beadása előtt írták volna ki, azt "valószínűleg" ő is támogatta volna.

Arra a kérdésre, hogy Budapestet a kormány bűnös városként kezeli-e, aminek háromszor annyit kell dolgoznia a forrásokért, Tarlós azt mondta, ezt a kijelentését már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is átértelmezte.

Tarlós szerint nagy valószínűséggel elmaradnak az olimpiához  közvetlen kötődő sportcélú beruházások, mint a Csepel-szigeti olimpiai centrum vagy a hármashatárhegyi crosspálya építése, de azok a projektek "nagy valószínűséggel" megvalósulnak, amiknek olimpia nélkül is meg kell valósulniuk.    

Arra a kérdésre, hogy lassulni fog-e a városfejlesztés, például a Ferihegyi gyorsforgalmi út ügye, Tarlós azt mondta: ez állami beruházás, "erre nehéz válaszolni". 

Az SZDSZ után párt nélküli politikus volt 

Tarlós István 1990-től 2006-ig Óbuda polgármestere volt. 1990-ben még az SZDSZ tagjaként az SZDSZ és a Fidesz  közös jelöltjeként lett polgármester. 1994-ben az MSZP-SZDSZ koalíció miatt kilépett a Szabad Demokraták Szövetségéből, és függetlenként politizált tovább.

2010-ben lett Budapest főpolgármestere. Ő most is párton kívüli politikusnak nevezi magát, de a Fidesz–KDNP támogatásával lett a főváros vezetője.

Szájkarate a kormánnyal

Tarlós Istvánnak főpolgármesterként az elmúlt években többször meggyűlt a baja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel többek között a budapesti fejlesztések és azok forrásai, vagy éppen a BKV működésének finanszírozása miatt. Többször elég nyersen szólogattak be egymásnak: Tarlós kioktatta Lázárt, egy esetben ostobaságnak nevezte a szavait, máskor inkomptensnek mondta a budapesti ügyekben, de beszélt arról is, hogy a miniszter a budapestiek szemébe nevet, hogy hogy Lázár miatt fog csúszni a 3-as metró felújítása.

A szájkaratéból természetesen Lázár sem maradt ki, aki a fővárosi fejlesztések kapcsán többször is Brüsszelbe küldte a főpolgármestert, és azt üzente neki, hogy küzdjön többet Budapestért.

Tarlós a nolimpiás népszavazási kampány sikere után is azt érezhette egy ideig, hogy a kormány és a fideszes vezérkar magára hagyja. Amikor kiderült, hogy a Momentum Mozgalom kellően sok aláírást gyűjtött, és várhatóan népszavazás lesz a budapesti olimpiáról (ami a közvélemény-kutatási adatok szerint a pályázat bukását hozta volna) előbb a Fidesz-alelnök Kósa Lajos mondta azt, hogy ez a kérdés Budapest ügye, és a MOB-elnök Borkai Zsolt is a fővárosra kezdett mutogatni, majd Lázár János jelentette be – amit később korrigált –, hogy a pályázat lefújása a tervezett budapesti fejlesztések elhagyását is jelenti.