Egy új park egy túlzsúfolt városban nem lehet rossz beruházás. Pláne abban a városrészben, ahol szinte áll a kipufogófüst.

Na de mi kerül ezen a parkon 17 milliárd forintba?

Ez az a kérdés, ami rögtön felmerül a beruházási költség hallatán. Hiszen a hasonló nagyságú Széll Kálmán tér is csak 5,3 milliárdba került, útfelújítással, vágányrekonstrukcióval, térkövezéssel együtt. Ha tudjuk, hogy a park alá 500 férőhelyes mélygarázs is épül, akkor az a hasonló nagyságú József nádor téri mélygarázs 3 milliárd forintos költségével növelheti az összeget, de ez még csak 8 milliárd. Persze itt épületbontás is volt, minisztériumi irodaház, vastag betonfalú ipari épület, de a sajtóhírek szerint a bontás csak kétmilliárd forintba került. 

És még mindig nagyon messze vagyunk a 17 milliárdos tervezett költségvetéstől, amibe, mint megtudtuk, nem is számolták bele a 4 milliárd forintra rúgó ingatlanszerzési költséget. Mintegy 10 milliárd forint tehát lóg a levegőben. Ezért kerestük meg Halmai Zoltánt, a projektet felügyelő Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. ügyvezetőjét.

700 milliós zöldfal és egyéb nyalánkságok

Halmai elmondta, hogy az összköltség egynegyedéből fedezték a 2016 végéig tartó előkészítési munkákat: a régi minisztériumi épület és az ipari épületek bontását, a szennyeződésmentesítést, a talajmechanikai és az egyéb vizsgálatokat, a tervek elkészítését. 

A pénz háromnegyedét – valamivel több mint 13 milliárd forintot – 2017-ben és 2018-ban használják fel. Ebben két kiemelkedő tétel van: a mintegy 10,6 milliárd Ft-os építőipari kivitelezés, illetve a 2 milliárd Ft-ba kerülő kertészeti munkák. 

Ennél egy kicsit részletesebb számokat kapunk, ha betekintünk a Hétfa Elemző Központ költség-haszon elemzésébe. Eszerint a bontás 2,4 milliárd forintba került, 1 milliárd a kármentesítés, és 600 millió forint volt a tervezés.

Itt jönnek a keményebb tételek: a térfelszín alatti építményekre, a főleg betonból épülő, 500 férőhelyes mélygarázsra, valamint a Fény utca – Kis Rókus utca közúti alagútra 5,7 milliárd forintot, a térfelszín fölötti építményekre pedig 1,5 milliárd forintot költenek. Az összes építési költség, azaz a 7,2 milliárd forint mellett eltörpül a parképítésre szánt 2,8 milliárd forint és a zöldfal (egy fémszerkezetre növényeket futtatnak fel) 700 millió forintja. 

Egyéb felszíni munkákra még 1,2 milliárdot, a régi Millenáris felújítására pedig 400 milliót szánnak. Nincs benne a 17 milliárdos összköltségben az a 4 milliárd forint, amit a beruházáshoz szükséges ingatlanszerzésre fordítottak.

Gyorsan megtérül – a környékbeli ingatlantulajdonosoknak

A Hétfa Elemző Központ költség-haszon elemzése arra a következtetésre jutott, hogy  a Millenáris park bővítése a nemzeti vagyon szempontjából várhatóan már 2024-re megtérül. 

A fő tétel, hogy a tervezett beruházás nyomán egyszeri 16,5 milliárd forintos haszon keletkezik az ingatlan felértékelődésből. Ez a környékbeli ingatlantulajdonosoknál csapódik le. Halmai elmondta, hogy a beruházás az ingatlanfelértékelődés nélkül is megtérül, a tanulmány szerint legkésőbb 2061-ben.

Az ingatlanfelértékelődés mellett további évi 259,2 millió forint induló, de a faállomány eszmei értékével növekvő haszon várható, évi folyó jelleggel. Csak a járulékos hatásokból évente legalább 271,3 millió forint nettó haszonnal lehet számolni, köszönhetően többek között az energetikai megtakarításnak, hiszen a nyári csúcshőmérséklet akár 3 fokkal csökkenhet a környéken, továbbá az egészségügyi megtakarításoknak, a parküzemeltetésnek, ami hozzáadódik a környező lakóingatlan-állomány egyszeri, a beruházás teljes költségével azonos nagyságrendű felértékelődéséhez.

Az elemzés 430 millió forint éves bevétellel számol a mélygarázsból és a kávézókból, de ezt nagyjából el is viszi az évi 417 milliós üzemeltetési költség. A megtérülési időt tovább csökkenthetik a parkfejlesztés életminőségre gyakorolt hatásai is. A beruházás várhatóan csökkenti a zajszennyezést, ezáltal nő a környék turisztikai vonzereje, illetve a park innovatív megoldásai a fiatalok szemlélet is formálják.

De mi indokolja a mélygarázs építését? 

Környezetvédők szerint a környéken a bevásárlóközpontokban két nagy mélygarázs van, a terület pedig kiváló tömegközlekedéssel rendelkezik – ezért felesleges még egy mélygarázst építeni. Egy új mélygarázs ráadásul további forgalmat generál az amúgy is nagyon forgalmas környéken.

Halmai szerint azonban a területen éveken át működő, a létesítendő mélygarázzsal közel azonos kapacitású ideiglenes parkoló kihasználtsága magas volt. Ez mostantól nem áll az autósok rendelkezésére, arról nem is beszélve, hogy vélhetően a „régi Millenárison” épülő táncszínház majdani látogatóinak egy része sem tömegközlekedési eszközökkel érkezik. 

Szintén felvetődik, hogy a mélygarázs nem akadályozza-e nagyobb fák ültetését a vékony talajréteg miatt.

Halmai közölte: a 2,5 hektáros park mintegy 70 százalékán semmi nem korlátozza a fák gyökérzetének terebélyesedését. Az összesen 328 darab új, előnevelt fa túlnyomó többségét, 248 fát erre a részre ültetik. A fennmaradó területen a tájépítészek a domborzati viszonyokat úgy alakították, hogy a 93 tetőkerti fa többsége 2-3 méter vastag termőföldbe kerülhessen. A termőtalaj vastagsága egyébként még a legkritikusabb részeken is meghaladja a 80 cm-t, de természetesen ilyen területen nem lesznek fák.

Ugyancsak kérdéses: miért szükséges alagút a park alá, hiszen érthető, hogy a park éjszaka be lesz zárva, de éjszaka nincs nagy gyalogos forgalom, és aki nagyon akarja, megkerülheti a parkot?

Halmai erre a következő választ adta: a tervezésnél fontos szempont volt, hogy a régi és az új parkrész funkcionálisan is eggyé válhasson, és akadálymentes kapcsolat alakulhasson ki közöttük. Ezért fogják a földfelszín alatt átvezetni a Fény utca gépjárműforgalmát a Kis Rókus utca irányába. A gyalogosátjáró kialakítása nem jár számottevő többletköltséggel.

Borítókép: Bődey János / Index.