Index Vakbarát Hírportál

Millenáris park: 6 milliárd betonra, 2,5 milliárd zöldre

DSC 6123
2017.07.25. 12:23
A napokban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette a Millenáris park bővítésének megkezdését: a 17 milliárd forintból épülő új, 2,5 hektáros park minden bizonnyal az elmúlt évtized legnagyobb parkfejlesztése lesz. Az óriási költséggel épülő park több kérdést felvet, ennek jártunk utána.

Egy új park egy túlzsúfolt városban nem lehet rossz beruházás. Pláne abban a városrészben, ahol szinte áll a kipufogófüst.

Na de mi kerül ezen a parkon 17 milliárd forintba?

Ez az a kérdés, ami rögtön felmerül a beruházási költség hallatán. Hiszen a hasonló nagyságú Széll Kálmán tér is csak 5,3 milliárdba került, útfelújítással, vágányrekonstrukcióval, térkövezéssel együtt. Ha tudjuk, hogy a park alá 500 férőhelyes mélygarázs is épül, akkor az a hasonló nagyságú József nádor téri mélygarázs 3 milliárd forintos költségével növelheti az összeget, de ez még csak 8 milliárd. Persze itt épületbontás is volt, minisztériumi irodaház, vastag betonfalú ipari épület, de a sajtóhírek szerint a bontás csak kétmilliárd forintba került. 

És még mindig nagyon messze vagyunk a 17 milliárdos tervezett költségvetéstől, amibe, mint megtudtuk, nem is számolták bele a 4 milliárd forintra rúgó ingatlanszerzési költséget. Mintegy 10 milliárd forint tehát lóg a levegőben. Ezért kerestük meg Halmai Zoltánt, a projektet felügyelő Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. ügyvezetőjét.

700 milliós zöldfal és egyéb nyalánkságok

Halmai elmondta, hogy az összköltség egynegyedéből fedezték a 2016 végéig tartó előkészítési munkákat: a régi minisztériumi épület és az ipari épületek bontását, a szennyeződésmentesítést, a talajmechanikai és az egyéb vizsgálatokat, a tervek elkészítését. 

A pénz háromnegyedét – valamivel több mint 13 milliárd forintot – 2017-ben és 2018-ban használják fel. Ebben két kiemelkedő tétel van: a mintegy 10,6 milliárd Ft-os építőipari kivitelezés, illetve a 2 milliárd Ft-ba kerülő kertészeti munkák. 

Ennél egy kicsit részletesebb számokat kapunk, ha betekintünk a Hétfa Elemző Központ költség-haszon elemzésébe. Eszerint a bontás 2,4 milliárd forintba került, 1 milliárd a kármentesítés, és 600 millió forint volt a tervezés.

Még nem pontos számok

Fontos tudni, hogy a költség-haszon elemzés a közbeszerzések előtt készült, előzetes kalkulációk alapján, az egyes részelemek kalkulált költségei pedig nem azonosak a közbeszerzés után kialakult árakkal. Pontosabb számok, véglegesnek tekinthető adatokkal az eljárás lezárásáról szóló hirdetmény jövő heti megjelenése után lesznek.

Itt jönnek a keményebb tételek: a térfelszín alatti építményekre, a főleg betonból épülő, 500 férőhelyes mélygarázsra, valamint a Fény utca – Kis Rókus utca közúti alagútra 5,7 milliárd forintot, a térfelszín fölötti építményekre pedig 1,5 milliárd forintot költenek. Az összes építési költség, azaz a 7,2 milliárd forint mellett eltörpül a parképítésre szánt 2,8 milliárd forint és a zöldfal (egy fémszerkezetre növényeket futtatnak fel) 700 millió forintja. 

Egyéb felszíni munkákra még 1,2 milliárdot, a régi Millenáris felújítására pedig 400 milliót szánnak. Nincs benne a 17 milliárdos összköltségben az a 4 milliárd forint, amit a beruházáshoz szükséges ingatlanszerzésre fordítottak.

Gyorsan megtérül – a környékbeli ingatlantulajdonosoknak

A Hétfa Elemző Központ költség-haszon elemzése arra a következtetésre jutott, hogy  a Millenáris park bővítése a nemzeti vagyon szempontjából várhatóan már 2024-re megtérül. 

A fő tétel, hogy a tervezett beruházás nyomán egyszeri 16,5 milliárd forintos haszon keletkezik az ingatlan felértékelődésből. Ez a környékbeli ingatlantulajdonosoknál csapódik le. Halmai elmondta, hogy a beruházás az ingatlanfelértékelődés nélkül is megtérül, a tanulmány szerint legkésőbb 2061-ben.

Az ingatlanfelértékelődés mellett további évi 259,2 millió forint induló, de a faállomány eszmei értékével növekvő haszon várható, évi folyó jelleggel. Csak a járulékos hatásokból évente legalább 271,3 millió forint nettó haszonnal lehet számolni, köszönhetően többek között az energetikai megtakarításnak, hiszen a nyári csúcshőmérséklet akár 3 fokkal csökkenhet a környéken, továbbá az egészségügyi megtakarításoknak, a parküzemeltetésnek, ami hozzáadódik a környező lakóingatlan-állomány egyszeri, a beruházás teljes költségével azonos nagyságrendű felértékelődéséhez.

Az elemzés 430 millió forint éves bevétellel számol a mélygarázsból és a kávézókból, de ezt nagyjából el is viszi az évi 417 milliós üzemeltetési költség. A megtérülési időt tovább csökkenthetik a parkfejlesztés életminőségre gyakorolt hatásai is. A beruházás várhatóan csökkenti a zajszennyezést, ezáltal nő a környék turisztikai vonzereje, illetve a park innovatív megoldásai a fiatalok szemlélet is formálják.

De mi indokolja a mélygarázs építését? 

Környezetvédők szerint a környéken a bevásárlóközpontokban két nagy mélygarázs van, a terület pedig kiváló tömegközlekedéssel rendelkezik – ezért felesleges még egy mélygarázst építeni. Egy új mélygarázs ráadásul további forgalmat generál az amúgy is nagyon forgalmas környéken.

Halmai szerint azonban a területen éveken át működő, a létesítendő mélygarázzsal közel azonos kapacitású ideiglenes parkoló kihasználtsága magas volt. Ez mostantól nem áll az autósok rendelkezésére, arról nem is beszélve, hogy vélhetően a „régi Millenárison” épülő táncszínház majdani látogatóinak egy része sem tömegközlekedési eszközökkel érkezik. 

Szintén felvetődik, hogy a mélygarázs nem akadályozza-e nagyobb fák ültetését a vékony talajréteg miatt.

Halmai közölte: a 2,5 hektáros park mintegy 70 százalékán semmi nem korlátozza a fák gyökérzetének terebélyesedését. Az összesen 328 darab új, előnevelt fa túlnyomó többségét, 248 fát erre a részre ültetik. A fennmaradó területen a tájépítészek a domborzati viszonyokat úgy alakították, hogy a 93 tetőkerti fa többsége 2-3 méter vastag termőföldbe kerülhessen. A termőtalaj vastagsága egyébként még a legkritikusabb részeken is meghaladja a 80 cm-t, de természetesen ilyen területen nem lesznek fák.

Ugyancsak kérdéses: miért szükséges alagút a park alá, hiszen érthető, hogy a park éjszaka be lesz zárva, de éjszaka nincs nagy gyalogos forgalom, és aki nagyon akarja, megkerülheti a parkot?

Halmai erre a következő választ adta: a tervezésnél fontos szempont volt, hogy a régi és az új parkrész funkcionálisan is eggyé válhasson, és akadálymentes kapcsolat alakulhasson ki közöttük. Ezért fogják a földfelszín alatt átvezetni a Fény utca gépjárműforgalmát a Kis Rókus utca irányába. A gyalogosátjáró kialakítása nem jár számottevő többletköltséggel.

Borítókép: Bődey János / Index.



Rovatok