A Petőfi Csarnok bontása januárjában kezdődött, és mint minden hasonló jellegű, 80-as években felhúzott épületnél, kötelező lett volna megvizsgálni, hogy az építkezés során használtak-e azbeszt tartalmú építőanyagot. Bár 2016. december 1-én Sághi Attila, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgató-helyettese nyilatkozatában azt állította, hogy megtörtént az épület azbesztmentesítése, ez a Ligetvédők szerint nem volt igaz - számoltak be a Ligetvédők a Facebookjukon. 

frissítés: Közleményt adott ki a Városliget Zrt., amelyben azt állítják, hogy a Petőfi Csarnok azbesztmentesítése szakszerűen, biztonságosan zajlott le, az sem a park használóira, sem pedig a környéken élők számára nem jelentett semmilyen egészségügyi kockázatot. A közlemény szerint olyan helyről szedték a mintát, ahol még nem fejeződtek be a bontási munkálatok, amit a folyamatos demonstrációk hátráltatnak. 

A Ligetvédők minden nap készítettek felvételeket a munkálatokról, és megfigyelésük során alig tapasztaltak arra utaló jelet, hogy megfelelő azbesztmentesítő tevékenység folyna a bontási területen. Csak egyetlen alkalommal, 2017. február 28-án észleltek védőruhát viselő munkást. Az elkülönített aszbeszthulladék-lerakatban csak ezután kezdett gyűlni a csomagolt és csomagolatlan hulladék. 

Bár a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-t korábban számtalan esetben figyelmeztették, hogy a bontás alatt álló épületrészek kiporzásának minimalizálása érdekében tartsa be – illetve alvállalkozóival tartassa be – az előírásokat, mégsem intézkedtek megfelelően: az épület bontása során rendre elhanyagolták az előírt locsolást, pedig az a fentiek tudatában a veszélyes hulladék miatt is különösen fontos lett volna - írják.

A keletkező azbeszttartalmú port így a szél rendszeresen kiszórta a bontási területről, emiatt a levegőbe kikerülő részecskéknek való kitettség és azok egészségügyi kockázata is a sokszorosára nőtt. Az azbesztmentesítés elmaradása és a por megkötésének hiánya miatt is számos alkalommal kértek rendőri intézkedést, ám törvényi kötelezettsége ellenére sem a rendőrség, sem pedig az Építésfelügyeleti Hatóság nem gondoskodott a veszély elhárításáról, a szabálytalan bontás leállításáról, ahogyan korábban a Hungexpo-épületek és a Közlekedési Múzeum bontása során sem.

A bontás minden folyamatát dokumentálták, a szabálytalanságokról több ezer fényképet és jó pár órányi videofelvételt készítettünk (lásd röviden és 32 percben).

A bontás befejezése után a területre látogatva a különböző vasbeton és ablaküveg maradványok mellett gyanús csövek maradványaira és törmelékeire figyeltek fel. Megvizsgáltatták az anyagot, és az eredmény egyértelműen igazolta a feltételezésüket: a vizsgált anyagminta kétfajta rákkeltő azbesztet, krizotilt és krokidolitot is tartalmaz (lásd vizsgálati jegyzőkönyv).

A Ligetvédők szerint a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a Hungexpo épületekhez hasonlóan a Petőfi Csarnoknál sem végezte el a tényleges azbesztmentesítést. "Nagyon is úgy tűnik, hogy a beruházó azbesztmentesítés nélkül végeztette volna el a bontást, ha azt senki nem követeli rajtuk. Ez derül ki az első szerződésekből, bontási tervekből, amikben nem szerepel az azbesztfelmérés, holott az kötelező lenne" - írják a Ligetvédők.