A római-parti mobilgátról szóló előterjesztés tárgyalásának elején, közvetlenül Horváth Csaba szocialista képviselő hozzászólása után Tarlós István főpolgármester bocsánatot kért a közgyűlés tagjaitól, majd elhagyta a termet. Mint mondta:

Horváth Csaba előzőleg arról beszélt, hogy szükség lenne meghallgatni az ottlakókat is a mobilgát ügyében, nem csak Garancsi István kormányközeli nagyvállalkozó érdekeit képviselni (akinek az érdekeltségében ingatlanfejlesztés lesz a parton).

A rendkívüli szünet után a főpolgármester visszajött a titokzatos anyaggal, és folytatódott az ülés. Bús Balázs óbudai polgármester felvezette azt a javaslatát, hogy ne a part mentén legyen a védmű a Római-parton, ahogy a főváros eddig tervezte, de ne is a Nánási út - Királyok útja vonalában, ahogy azt a civilek és zöldek szeretnék, hanem ugyan a parton, de feljebb, a kerítések vonalában. Ez szerinte két szempontból is jó lenne: biztonságosabb lenne egy jeges ár esetén, valamint a part természetközeli állapota is megmaradna. A Római-parti gát ügyéről mindent megtalál Akták rovatunkban.

Karácsony Gergely PM-es képviselő Orbán Viktort idézte, aki szerint aki ártérre építkezik, az maga felelős a vagyonáért. Azt javasolta, hogy az árvízvédelmi fővonal legyen a Nánási úton, mert ott olcsóbb és biztonságosabb, de legyen egy másodvédvonal, hogy az üdülőkörzetben élők se maradjanak védelem nélkül.

Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes közölte, nem tönkretenni akarják a Római-partot, hanem felújítani - azzal együtt, hogy a mobilgátat is kiépítik.

Tarlós István azzal kezdte végszavát: sem Bús Balázs óbudai polgármesternek, sem neki senkije sem él az állítólagos hullámtéren, amit a mobilgát megvédene. Ő személy szerint semmi egyebet nem akar, csak egy árvízi problémát megoldani.

A behozott titokzatos papírokról kiderült: egy 2009-es közgyűlési jegyzőkönyv szavazási listája, amin azoknak a képviselőknek a neve szerepel, akik megszavazták a partélen építendő (tehát a mostani nyomvonallal azonos) mobilgát építését. Közöttük Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet mostani MSZP-s és DK-s képviselők nevével, akik most nem értenek egyet a part menti nyomvonallal.

Gy. Németh Erzsébet erre azt válaszolta, hogy a mostani nem az a gát, amiről korábban szó volt. Akkor egy kisebb, olcsóbb, 4,5 milliárd forintos nyári gát építését támogatták a part mentén, és a terv a Nánási úti fővonal megerősítését is tartalmazta.

Tarlós közölte még: nem a tiltakozókra haragszik, mert őket megvezették. Hozzátette: 

Van olyan rokonom, akit annyira meghülyítetek, hogy ellenem beszél.

Ennek pedig az az oka a főpolgármester szerint, hogy csak egy részét tudta a tényeknek.

A hosszúra nyúlt főpolgármesteri beszéd után három pontban szavaztak a képviselők:

• fenntartják az eddigi terveket;
• nem fogadják el az alternatív nyomvonalra készült tanulmányt;
• felkérik a tervezőt, hogy vizsgálja meg az óbudai javaslatot, miszerint húzódjon a gát nyomvonala a parton, de feljebb, a kerítések vonalában.

Mindhárom javaslatot elfogadták, igaz, kizárólag a közgyűlés fideszes képviselőinek igen szavazataival, az ellenzék a nem gombot nyomta meg, vagy tartózkodott. Nem került szóba a gátról tartandó népszavazás ügye, mert a testület megvárja az ügyben a Kúria döntését.

Dobra verik a Bálnát

Értékesítési pályázatot írnak ki a Duna-parti Bálna épületére, döntött a fővárosi közgyűlés. A kiírásban 11 milliárd forintos minimálárat határoztak meg.

Az ellenzék részéről a Jobbik nem támogatja az épület eladását, többek közért azért, mert attól tartanak, hogy a főváros a bevételben találja meg a 3-as metró hiányzó finanszírozását.

A szocialisták szerint pedig egyenesen hűtlen kezelés az ingatlan értékesítése. Mint elmondták, hiányolják a pénzügyi kimutatást, hogyan jött ki a 11 milliárdos minimálár, és hogy a főváros eddigi költései hogyan aránylanak ehhez az összeghez.

Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes válaszként közölte, hogy a fővárosi önkormányzat nagyjából 4,5 milliárd forintot költött eddig a Bálnára. Hozzátette, hogy az értékesítési pályázat kiírásának egyelőre az a célja, hogy a főváros fel tudja mérni, milyen az érdeklődés az ingatlan iránt, azaz egyelőre csak „megtesztelik a piacot”.