Brutális megállapítások a Liszt Ferenc reptér zajszennyezéséről készült vizsgálatban
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Brutális megállapításokkal zárult az a vizsgálat, amelyet a XVII. kerületi, Rákosmente önkormányzat rendelt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér zajszennyezésére vonatkozóan. A méréseket 2018 május 1.-augusztus 31- között végezték. A megállapítás szerint a megnövekedett reptéri forgalom az ott élők környezeti érdekét indokolatlan módon és mértékben sérti.
A kerület indoklása szerint Riz Levente polgármester azért kezdeményezte a független vizsgálatot, mert a reptér működéséből eredő zajhatás Rákosmentének több évtizedes megoldatlan problémája.
A kerület közleménye szerint elviselhetetlen a zajterhelés a repülőtér 1-es futópályának 201-ös lezárása óta, ami miatt a forgalom nagy része „minden évben több hónapon keresztül – napi több száz fel- és leszállás – Rákoshegy városrész felett zajlik”. Ezzel pedig az ott élők „pihenéshez, egészséges élethez való alkotmányos alapjogait korlátozza”.
A szakértői anyagot alább éri el (PDF), a cikkben a legfontosabb megállapításokat idézem.
A méréseket Rákoshegy csendes kertvárosi övezetében végezték.
A környéken nincs más minőségű zajhatás, azt a közúti közlekedési és a repülési zaj határozza meg.
A repülési zajjal érintett lakóterület egy kertvárosi jellegnek megfeleltethető csendes lakóterület, de az egyes repülési zajesemények mind a nappali, mind az éjszakai időszakban szubjektív érzékszervi úton jól hallhatók és azonosíthatók.
A vizsgálat szerint a környezeti zaj – különös tekintettel az éjszakai alvást zavaró zajokra –, mint az életminőséget, a környezeti állapot minőségét befolyásoló környezeti jellemző sajátosságai „nem ismertek széleskörűen, pedig nem hagyható figyelmen kívül, hogy a környezeti zaj zavaró, egészségkárosító hatását nemcsak objektív, mérhető jellemzők, hanem pszichológiai, emberi tényezők is befolyásolják”.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemelésével összefüggésben megállapítható, hogy a környezetre gyakorolt hatás szempontjából szokásos (normál) üzemszerű állapot nem határozható meg, ezért
az ott élők az őket érő zajok vonatkozásában kiszolgáltatott helyzetben vannak. Nincs módjuk a tevékenység korlátozására vonatkozó bonyolult előírások, szabályozások betartásának folyamatos és érdemi ellenőrzésére, a tevékenység környezethasználatával együtt járó hatásokhoz nem képes alkalmazkodni.
Ebben az esetben a környezeti állapot minősítésénél, a zavaró hatás veszélyességének megítélésénél háttérbe kerül a határérték és előtérbe kerül a szubjektív érzékszervi észlelés szerepe, fontossága.
A szubjektív érzékszervi észlelés alapján nagy biztonsággal megállapítható, hogy az érintett
lakosságot érő zaj veszélyes mértékűnek tekinthető. E megállapítás különösen vonatkozik a pályazárral érintett időszakokra, amikor az érintett lakosságot érő zaj jelentősen megnövekszik, különös tekintettel az esti, éjszakai időszakra.
A vizsgálati időszakokban a zajterhelés-növekedés nappal (06:00-18:00 óra) ~ 10 dBA, az esti (18:00- 22:00 óra) időszakban ~12 dBA, az éjszakai (22:00-06:00 óra) időszakban ~14 dBA értékű.
Különösen aggályos a szakértői anyag szerint, hogy a hatályos jogszabályok az üzemszerű működés szempontjából nélkülözhetetlen rövidebb-hosszabb ideig (néhány órától több hónapig) tartó pályazárással együtt járó környezetterhelés kérdéskörével nem megfelelően foglalkoznak.
A szakértői anyag szerint
tudomásul kell venni, hogy a környezeti érdeksérelem nem csupán az emberi egészség veszélyeztetésében érhető tetten, hanem az adott ingatlan értékcsökkenésében, vagy az adott ingatlan rendeltetésszerű használatának korlátozásában is.
Végezetül a szakértő megállapítja, hogy „a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér által okozott zaj vonatkozásában alapvető szemléletváltásra van szükség”. Figyelembe kell venni a környezeti érdeksérelem valamennyi elemét.
Egyedi módon kell a kompromisszumon alapuló legalkalmasabb megoldást (kisajátítás, értékcsökkenés, passzív zajvédelem, stb.) megtalálni, az eltérő érdekek egyensúlyát megteremteni.
Környezetvédelmi szakértői álláspontja szerint a jelenlegi állapot az érintett területen élő lakosság környezeti érdekét – különös tekintettel a pályazárra – indokolatlan módon és mértékben sérti.
Tarlós István polgármester a napokban felvetette, hogy akár Budapesttől távolabbra kellene terelni a reptéri forgalom egy részét.
(Borítókép: Repülőgép Zugló feletti égen. Fotó: Bődey János / Index)