Nem elegáns, ha az ember újságíróként a saját, meglehetősen pimf ügyéről ír, de most mégsem tudom, mi mást tehetnék, annyira idegesítő helyzetbe hozott a budapesti telefonos parkolási rendszer.

Egy júliusi hétköznap a családdal leparkoltunk a második kerületi Jurányi utcában, és a rendszám elküldésével elindítottam a parkolást a telefonnal. Zsebre vágtam, pár másodperccel később rezgett is, ahogy kell, hogy a parkolás elindult.

Gondoltam én.

Egy órával később a kocsiba visszaülve elővettem a mobilt, hogy leállítsam a parkolást. Ekkor láttam, hogy valójában összesen három parkolási sms-t kaptam. Egyet, hogy elindult, még egyet, hogy elindult, és egyet, hogy leállítottam. Mindet szorosan egymás után, 12.28-kor.

Nem igazán értettem, hogy mi van, de mivel a kocsin nem volt mikuláscsomag, beültünk és mentünk a dolgunkra: ha leállt a parkolás, hát leállt.

Gondoltam én.

A telefont aztán órákra lenémítottam, és csak kora este néztem rá megint. Újabb két parkolási sms-t kaptam. Egyet 15.13-kor, hogy a parkolás negyedóra múlva leáll, egyet meg 15.28-kor, hogy leállt. Összesen 1320 forintot fizettem, mintha a kocsi három órát parkolt volna.

Az a kb. 800 forint, amivel az indokoltnál többet fizettem, nem rendíti meg alapjaiban a családi költségvetést, de már csak újságíróként is érdekelt, hogy mi történt, az meg pláne, hogy miként fog a dolog rendeződni.

Írtam hát egy udvarias levelet a kerületi parkolási ügyfélszolgálatnak, kifejtve, hogy mi történt, és hogy mivel se nem állítottam le, se nem indítottam újra a parkolásomat, inkorrektnek érzem, hogy 3 órát fizettetnek ki velem. Azt kértem, hogy a tényleges parkolás végétől a negyed négyes figyelmeztető sms megkapásáig eltelt egy és háromnegyed óra díját valahogy írják jóvá.

Kérni, azt lehet.

A következő munkanapon megjött a szintén udvarias válasz: a parkolást nem ők indítják és állítják le, érdeklődjek a mobilszolgáltatómnál. Rendes káeurópai alattvalóként ekkor már sejtettem, hogy az ösztöneim jól működtek, és annyira azért nem fog flottul rendeződni ez az ügy.

A céges flottamenedzseren keresztül a Telenorhoz fordultam, és három nappal később be is futott a válasz. Azt írták, hogy a rendszerük jelzése szerint "az alábbi mobilparkolás indítás történt:

• 2019.07.12. 12:28:37 ID: 5M5SAY0HE6, Zóna: 3022, Rendszám: ......, Gépjármű típusa: szgk Státusz: Törölve
• 2019.07.12. 15:28:52 5M5SCXK81N Parkolás kezdete:2019.07.12 12:28,Parkolás vége:2019.07.12 15:28,Város:Budapest,Zóna:3022,Rendszám: ......, Gépjármű típusa: szgk, ID:5M5SCXK81N Státusz: Fizetve"

(Kiemelés és a rendszám törlése: Index)

És hogy a kiterhelt díj jogos követelés, jóváírni semmit nem tudnak, sőt:

Aha.

Arra sajnos továbbra sincs válasz, hogy miként indulhatott el a parkolásom azonnal még egyszer, és aztán állhatott is le rögtön anélkül, hogy én bármit csináltam volna. És vajon mennyire életszerű elvárás, hogy ha az ember kap egy sms-t, hogy magától megint elindult majd leállt a parkolása, elkezdje böngészni az sms-ek (amúgy 4 azonos karakterrel kezdődő) azonosító kódjait, hátha sikerül megfejtenie, hogy vajon áll vagy megy-e épp a parkolása?

Mindezek után elég irritáló a szolgáltató válaszában arról olvasni, hogy mennyire pazar a rendszerük. Ha a Telenornak sikerül utólag elmagyaráznia, hogy mi történt, akkor természetesen frissítem a cikket, mivel nem kizárt, hogy mások is kerültek már hasonló helyzetbe. Ha meg az indokolatlanul a számlámra terhelt összeget is jóváírják, elutalom majd valamelyik bringás szervezetnek.

Frissítés: Több olvasó jelezte, hogy szerintük nem zártam le a telefonom, és véletlenül küldhetettem még egy sms-t, amikor zsebre tettem. Lehet, hogy így van, de akkor miért nem látszik a második kimenő zöld üzenet?

(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)