Súlyos a légszennyezettség a fővárosi kórházaknál
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A Greenpeace méréseinek eredményei szerint több helyen súlyosabb a légszennyezettség a hivatalos mérőállomások értékeinél. A SOTE Nőgyógyászati Klinikájának Üllői úti részlegénél a légszennyezettség még a 24 órás határértéket is túllépte a vizsgált időszakban. A szervezet azonnali cselekvést vár a budapesti városvezetéstől: a tisztább levegő érdekében mielőbb tiltsák ki a régi, szennyező járműveket Budapestről.
A Greenpeace Magyarország tíz fővárosi egészségügyi intézménynél vizsgálta a légszennyezettséget 2019. augusztus 29. és szeptember 19. között. A mérések azt mutatják: a vizsgált időszakban jóval kritikusabb volt a nitrogén-dioxid-szennyezettség az egészségügyi intézményeknél, mint a környező hivatalos mérőállomásoknál. Hasonlóan szennyezett levegőt kizárólag az órás és éves határértéket egyaránt rendszeresen meghaladó, forgalmas közlekedési csomópontnál működő Erzsébet téri mérőállomás mutatott.
A legsúlyosabb értékeket a Semmelweis Egyetem (SOTE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Üllői úti részlegénél (89,4 µg/m3), a Heim Pál Gyermekkórháznál (79,0 µg/m3), az MH EK Honvéd Kórháznál (74,0 µg/m3), valamint a Tölgyfa utcai Gyermek-Tüdőgyógyászati Járóbeteg-szakellátás épületénél (73,4 µg/m3) elhelyezett mérőeszközök mérték.
A három hetes mérés alatt tíz mérési pontból kilenc helyszínen magasabb volt a szennyezettség mértéke, mint az éves nitrogén-dioxid határérték (40 µg/m3). Az egyetlen, éves határérték alatti szintet az Auróra utcai Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ bejáratánál kitett mérőeszköz mutatta (39,3 µg/m3). A SOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Üllői úti részlegénél mért szennyezettség három hetes átlaga még a 24 órás határértéket (85 µg/m3) is meghaladta (89,4 µg/m3), és több mint duplája volt az egy évre megadott határértéknek.
A nitrogén-dioxid-szennyezés számottevő része a dízel járművekből származik, melyek száma és átlagéletkora is nőtt Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó, melyek jelentős része a nyugat-európai nagyvárosokból kitiltott szennyező dízel.
„Sürgősen szabályozásra van szükség, hogy ne kerülhessenek nálunk forgalomba a többi európai országból kitiltott, szennyező gépjárművek. Évente már most több mint 14 ezren halnak meg a rossz levegő miatt. A városvezetés mindezek ellenére évek óta nem hajlandó hatékonyan fellépni a súlyos légszennyezettség csökkentéséért. Pedig közvélemény-kutatás is bizonyítja: a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma Budapesten” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezési szakértője.
A környezetvédő szervezet közel harmincezer emberrel együtt azt várja a főváros vezetésétől: hasonlóképpen a nyugat-európai városok gyakorlatához, állapítson meg céldátumot a szennyező, régi dízel járművek kivezetésére, mind a személyautók, mind a tömegközlekedésben használt buszok, hajók, és egyéb dízel járművek esetében. Ezzel lehet ugyanis a legtöbbet és a leggyorsabban tenni több millió állampolgár egészségének védelmében.