A Normafára tervezett óriásparkoló ügyében Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester egyeztetést kezdett Karácsony Gergely főpolgármesterrel, aki szintén nem támogatja, hogy 220 fa kivágása árán létesüljön új parkoló a hegyen, valamint Szabó Tímeával, a Párbeszéd társelnökével, aki szombaton 10 órára tüntetést hirdetett a beruházás ellen. Karácsony egy Facebook-posztban azt írta, beszélt Pokornival:

polgármester úr arról tájékoztatott, hogy dolgozik a megoldáson, abban nincs köztünk vita, hogy javítani kell a közösségi közlekedést a Normafára. Közösen támogatjuk ezért a fogaskerekű útvonalának meghosszabbítását a Széll Kálmán tértől a Normafáig.

Pénteken mi is megírtuk, hogy 220 fát, többségükben magas kőriseket és 250 négyzetméternyi cserjét vágnak ki a Normafán, hogy parkolót építsenek a természetvédelmi terület kapujában. A nagyszabású fairtásra a Pest Megyei Kormányhivatal Természetvédelmi Főosztálya adott engedélyt a XII. kerületi önkormányzatnak. A hegyvidéki önkormányzat egy hosszú közleményben reagált a parkoló létesítésével kapcsolatos bírálatokra. (Valamint a mai napon Pokorni a kerületi lapban megjelent interjúban némi konkrét engedményt is ajánlott - lásd cikkünk végén a frissítést.)

Az önkormányzat minden fórumon azt hangsúlyozza, hogy a Konkoly-Thege út mentén húzódó fás sáv jogi értelemben nem erdő: 

a 9123/1 hrsz.-ú, a Konkoly-Thege Miklós út menti terület nem erdőövezet, besorolása szerint közlekedési terület, amelynek egy része már most is parkolóként üzemel.

A terület valóban nem része a nemzeti parkhoz tartozó Budai Tájvédelmi Körzetnek, amely az út túloldalán kezdődik, viszont szintén természetvédelem alatt áll, az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózathoz tartozik. Ez egyértelműen látszik a főváros 2017-ben elfogadott településszerkezeti tervének térképlapján, ahol a szürke csíkozás jelzi a Natura 2000 területet (a keresztvonalas kék keretezés pedig a tájvédelmi körzetet):

Ezt a Natura 2000 területet 2010-ben jelölték ki egy miniszteri rendelettel (itt olvasható), és a Budai-hegység nevet viseli, az érintett helyrajzi számok tételes felsorolásában szerepel a parkolónak kinézett telek (9123/1 hrsz.). Annak, hogy a tájvédelmi körzetnek nem, a Natura 2000 hálózatnak viszont része ez a csík, egyszerűen az idő az oka: amikor a Budai Tájvédelmi Körzetet 1978-ban létrehozták, a területen még nem nagyon volt növényzet, 2010-re viszont spontán módon beerdősült, ezért a Natura 2000 kijelölésekor már figyelembe vették, hogy az erdő az út másik oldalán is megjelent.

Erre a naiv kérdésre a választ a Pest Megyei Kormányhivatal által kiadott fakivágási engedélyben találjuk meg, ami egyben arra az általánosabb problémára is rávilágít, hogyan értelmezik a magyar hatóságok a Natura 2000 jelentette védelmet. Mondjuk, hogy annyira nagyvonalúan, hogy az a laikus szemében már-már nem is tűnik védelemnek.

Röviden arról van szó, hogy a Natura 2000 területek kijelölésekor úgynevezett jelölő élőhelyeket, illetve jelölő állat- és növényfajokat állapítanak meg. Ezek azok a természeti értékek, amelyeken a Natura 2000 védelem alapul. A Konkoly-Thege út túloldalán, vagyis a tájvédelmi körzetben fekvő erdőterületnél ez a "jelölő élőhely" a pannon gyertyános-tölgyes erdő, a jelölő fajok pedig a kis és a nagy szarvasbogár, a budai imola, a fehér madársisak, az erdei sikló, a széleslevelű nőszőfű, a magyar repcsény és a turbánliliom.

Amikor a hatósághoz befut a kérelem az önkormányzattól, hogy a védett területen kiirtanának mindent, és parkolóvá alakítanák, hogy az emberek továbbra is kocsival járhassanak fel az ország tömegközlekedéssel talán legjobban megközelíthető kirándulóhelyére (elnézést, természetesen nem így fogalmazták meg, de a lényeg ez), akkor a hatóság szakvéleményt kér a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól, hogy van-e ezzel probléma. A Nemzeti Park pedig nyilatkozatot tesz, miszerint az adott ingatlanon "jelölő élőhely, faj előfordulására vonatkozóan adat nem található". Óvatos megfogalmazás ez, mert azt a nemzeti park sem mondja, hogy az út innenső oldalán szarvasbogár még soha nem grasszált, de mivel adatszerű információjuk nincs, a hatóság kiadja az engedélyt. 

A hivatal egyébként már 2016-ban elfogadta azt az érvelést, hogy a parkoló kialakítása összeegyeztethető a Natura 2000 védelem céljaival, azért is, mert a beruházás csökkenti a védett terület gépjárműterhelését. Ez az önkormányzatnak arra a tervére utal, hogy az új nagyparkoló kialakítása és a közút áthelyezése után a hegygerincen, a Síház melletti területen az eddigi aszfaltozott parkolót és a buszfordulót megszüntetik, helyét visszaalakítják zöldterületté. Ez utóbbi természetesen önmagában valóban nagyon hasznos beruházás (lesz) természetvédelmi szempontból, hiszen ahogy a fenti térképen is látható, a Síház melletti terület a tájvédelmi körzet szerves része, itt tényleg nagyon káros egy olyan parkoló, ami a kocsikat egyenesen a Normafa-lejtő széléig viszi fel. A tervezett átszervezés így fest egy hevenyészett rajzon:

Csakhogy mindebből nem következik az, hogy a megszűnő parkolóhelyeket (1) egy szintén Natura 2000 védelem alatt álló területen kell pótolni, az ottani növényzet kiirtása árán; (2) a parkolóhelyeket egy ilyen jó tömegközlekedési ellátottságú területen egyáltalán pótolni kell. A természetvédelmi haszonnal járó projektelemeket meg lehetne valósítani az új nagyparkoló létrehozása nélkül is. Az önkormányzat krónikus problémaként hivatkozik az erdő- és járdaszéli vadparkolásra, ami valóban súlyos mértékű hétvégenként a Normafánál - de a parkolóhelyek száma az új nagyparkoló kialakítása után sem fog érdemben változni, így teljesen érthetetlen, hogy miért ettől remélik a megszűnését, és nem - mondjuk - a hatékonyabb ellenőrzéstől.

De térjünk vissza ahhoz a kérdéshez, miért lehet fát vágni a Natura 2000 területen. Mint láttuk, a  fairtás engedélyezésének alapvető indoka a jelölő élőhely/fajok (állítólagos) hiánya. Magából a beadott engedélyből tudjuk, hogy a 4100 m2-es sávból 2300 m2 a zöldterület, a többi egy murvás parkoló közvetlenül a Síház előtt. A tervező FŐMTERV Zrt. fafelmérést készített, amiből az derül ki, hogy az itt található fák túlnyomó többsége magas kőris, valamint kis számban különféle juharfélék.

A magas kőris és a juhar azonban nem valamiféle irtandó, tájidegen özönnövény, mint az akác vagy a bálványfa,

Ha megnézzük a pannon gyertyános-tölgyes - ez lenne a jelölő élőhely - adatlapját a Természetvédelmi kezelés honlapon, amit a Natura 2000 területekhez állítottak össze, azt látjuk, hogy az ilyen erdőkben a magas kőris és a mezei juhar gyakori elegyfa. A WWF 2014-ben készített egy felmérést a Normafa környékén található jelentős méretű fákról, amiből az derül ki, hogy a kőris és juharok is megtalálhatók a Normafa erdeiben - nagy számban azokon a területeken, ahol másodlagos erdőről van szó, vagyis ahol a természetes erdőtakarót egyszer letermelték. Ilyen folt sajnos rengeteg van a tájvédelmi körzetben, mert Magyarországon a védett területek javán is nagyüzemi erdőgazdálkodás folyik.

Természetesen a Konkoly-Thege út melletti sáv nem olyan szép erdő, mint a Normafa értékesebb részei, ahol nagy számban maradtak meg öreg bükkök, tölgyek és gyertyánok. Ez egy viszonylag friss sarjadékerdő egy olyan területen, ahol az 1930-as években még síelők csúszkáltak, és amelyet még egy 1977-es légifelvétel is jórészt fátlan lejtőként mutat, ahol csak két kisebb épület körül látható dúsabb növényzet. Tizenöt évvel később, 1992-ben már nagyrészt összefüggő faborítást mutat a következő légifelvétel, vagyis a terület valóban magától erdősödött be a szocializmus utolsó időszakában a Normafára az ilyen esetekben jellemző fafajokkal.

Innen nézve felvetődik a kérdés:

ha a hatóság minden olyan területet szabadon leburkolhatónak tekint, ahol az adott élőhelynek nem a legmagasabb szintű megnyilvánulási formája fordul elő? És vajon hasonló, de nem a főváros kellős közepén fekvő, tehát erősen szem előtt lévő beruházásoknál is ez lehet az általános gyakorlat?

Frissítés: cikkünk megjelenése után Pokorni Zoltán polgármester a Hegyvidék című újságban megjelent interjúban beszélt a parkolóépítés tervéről. Pokorni ebben azt mondta, az új parkoló területének nagyobb részét a Konkoly-Thege út zsákutcává váló felső végéből alakítanák ki, harmadik negyedét a jelenlegi murvás-köves területen, negyedik negyedét pedig azon a fás részen, amiről cikkünk szól.

A korábbi terveken azonban kész vagyok módosítani, mert abban húszautónyi növekedés volt. Ezt visszavesszük annyira, hogy pontosan ugyanannyi hely lesz, mint amennyi a korábbi három parkolóban volt, és igyekszünk megőrizni a lehető legtöbb fát

- jelezte, hogy milyen mértékű elmozdulást tart elképzelhetőnek az elmúlt napok tiltakozáshulláma nyomán.

Az új nagyparkolót eredetileg 193 férőhelyesre tervezték, ebből engednének most 20 helyet, amit a polgármester "vállalható" kompromisszumnak nevezett.

Örömmel elhagynám az egészet, de tartok tőle, hogy teljesen nem lehet

- tette hozzá. Pokorni szerint tiszteletre méltó szándék tükröződik a tiltakozásban, ami "minden egyes fát, a pár centis hajtásokat is meg akarja őrizni, értéknek tekinti. Érték is, de nekem az a dolgom, hogy az egész fejlesztést, az összes szempontot figyelembe véve, valamilyen módon egyensúlyba hozzam."