A Hegyvidéken zajlik majd a főváros legnagyobb csatája
További Csatatér cikkek
Az áprilisi országgyűlési választásokon nem sok esélye maradt a Fidesznek a fővárosban az egyéni mandátumszerzésre. Úgy tudjuk, magas kormányzati körökben sem kalkulálnak jelentős sikerrel a 18 budapesti választókerületben. Van is zúgolódás miatta a fővárosi Fideszben, mert úgy érzik, a pártközpontban lényegében „elengedték” a fővárost.
Noha az ellenzéki kerületek vezetői vagy a fővárosi városvezetés gyakran nem tudtak megfelelni a felfokozott választói várakozásoknak, Budapesten továbbra is kormányváltó hangulat uralkodik.
Ezzel magyarázzák kormányzati forrásaink, hogy miért fókuszálnak inkább a vidékre, ahol mérföldekkel (vagy hogy magyarosak legyünk, kilométerekkel) jobb pozícióból indulnak majd áprilisban.
Ezt bizonyítja az is, hogy a Fidesz több népszerű budapesti politikusa sem indul egyéni választókerületben tavasszal. Bár hajlamosak vagyunk a sajtóban is úgy értelmezni ezeket a lépéseket, hogy a kormánypárt „kimentette” ismertebb arcait, a Fideszben nem így látják. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Kocsis Máté frakcióvezető és Hollik István kommunikációs igazgató ugyanis fontos feladatokat teljesítenek a kampányban, a kormányzati munka mellett „fel kell szántaniuk az országot is”.
Van azonban pár olyan budapesti választókerület, amelyek iránt komolyabb reményeket táplálnak a kormányoldalon is.
Jobboldali hagyomány
A XII. és a II. kerület egy részét lefedő Budapest 3-as számú országgyűlési egyéni választókerület is ilyen, ahol a 90-es évek óta tapasztalható egyfajta jobboldali, konzervatív hegemónia.
Ugyan a 2019-es önkormányzati választás ebben is változást hozott, mert a II. kerületet 2006 óta irányító fideszes Láng Zsolt végül 2 ezer szavazattal alulmaradt a szocialista Őrsi Gergellyel szemben, de a XII. kerületben továbbra is magabiztos győzelmet aratott a fideszes Pokorni Zoltán, aki 1998 óta rendre elhozta a kerületet a jobboldalnak.
A legutóbbi országgyűlési választásokon Gulyás Gergely indult a Fidesz–KDNP színeiben, aki 42,71 százalékos eredménnyel szerzett egyéni mandátumot Budapest 3-as számú választókerületében. 2018-ban még nem volt együttműködés a hat ellenzéki párt között, a DK-s Bauer Tamás (39,03 százalék) mégis mindössze 2 ezer szavazattal maradt alul Gulyás Gergellyel szemben. A harmadik helyezett az LMP-s Hajdu Mária lett (6,98 százalék), őt követte negyedikként a jobbikos Gyöngyösi Márton (5,79 százalék). A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergely és a momentumos Kádár Barnabás közel 3 százalékot ért el négy éve.
Idén áprilisban Fürjes Balázst, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárt küldi a ringbe a Fidesz a budai polgárok szavazatáért. Az ellenzéki előválasztáson a momentumos Hajnal Miklós vívta ki magának az indulás jogát, így ő lesz a hatpárti összefogás közös jelöltje. A verseny ugyan vélhetően kettejük között dől majd el, azonban Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökének indulása még sok mindent befolyásolhat.
Kovács Gergelyt rendszeresen meg is sorozza Márki-Zay Péter a nyilvánosságban amiatt, mert szerinte az ellenzék esélyeit rontja az MKKP, amiért önállóan indulnak. A Kétfarkúak azonban azzal érvelnek, hogy a jelöltjeik nem visznek el szavazókat egyik oldaltól sem, az ő támogatóik ugyanis egyszerűen nem mennének el voksolni áprilisban, ha a párt nem lenne ott a szavazólapon.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökének indulása azonban nem csak az egyéni mandátumra lehet hatással. Kovács Gergely a 2018-as országgyűlési választásokon 2,82 százalékot ért el, az önkormányzati választáson a saját választókörzetében már 15,84 százalékot kapott. A töredékszavazatok besöprése létfontosságú az MKKP számára, a pártnak ugyanis reális esélye és valódi ambíciója is van arra, hogy idén megugorja az 5 százalékos, parlamentbe jutási küszöböt.
Éppen ezért nehezen elképzelhető, hogy a párt legismertebb, illetve legnépszerűbb arca végül feláldozza magát és pártját, majd visszalép Hajnal Miklós javára.
Megosztott ellenzék, polgáribb hangnem
A választókerület szociológiája, valamint a Fidesz-ellenes szavazatok megoszlása miatt tehát itt nagyobb esélye van győznie a kormánypárti jelöltnek, mint a főváros legtöbb részén. Fürjes Balázs ráadásul sok szempontból eltérő irányzatot képvisel a fősodratú fideszes politikusoktól.
A budai politikus rendszeresen nyilatkozik a kormánnyal szemben kritikus hangot képviselő médiumoknak is, valamint nyitott a vitára is ellenfeleivel. Az Index Kibeszélő című műsorának korábbi adásában például ígéretet tett arra, hogy kiáll a választások előtt egy vitára az előválasztás győztesével. Fideszes politikustól szokatlan módon néha a „sajátjainak” is beszól, egy online fogadóóráján például odamondott az urizáló NER-arisztokráciának, vállalhatatlannak nevezte a köztévé Karácsony Gergellyel készült interjúját, valamint visszaszólt Demeter Szilárdnak is, amikor a miniszteri biztos a kortárs irodalmi művek kikukázásáról értekezett.
Fürjes Balázs a helyi kampányát sem a központi üzenetekre építi. A múlt nyáron Pokorni Zoltán kerületi polgármesterrel közösen indította útjára a Budai Kérdések nevű kezdeményezést. A két politikus egy 12 pontból álló kérdőívet állított össze, amelyet 43 ezer postaládába juttattak el. A konzultáció célja az volt, hogy kikérjék a lakosság véleményét a legfőbb helyi és országos ügyekről. A beérkező válaszokból pedig egy 7+1 pontos javaslatcsomagot állított össze Budai Vállalások címmel.
A budai fideszes politikus így már a nyáron a kormányoldal jelöltjeként kampányolt a kerületben, míg az ellenzék csak az őszi előválasztáson döntött arról, hogy ki legyen a kihívó.
A voksolást végül kis különbséggel a momentumos Hajnal Miklós nyerte, a DK, az LMP és a Liberálisok által támogatott Komáromi Zoltán háziorvossal szemben.
Fürjes Balázshoz hasonlóan Hajnal Miklósnak is van előélete a választókerületben: 2019-ben kompenzációs listáról jutott be a XII. kerületi képviselő-testületbe. Néhány hónap után azonban visszaadta mandátumát, a helyét párttársa, Vadász Gábor vette át tőle. Hajnal azóta a BKK Zrt. felügyelőbizottságának az elnökeként dolgozik.
Hajnal Miklós a kampányát leginkább arra élezte ki, hogy lebontsa Fürjes Balázs „emberarcú fideszes” imázsát a kerületben élők előtt, amit szerinte hamisan épített fel a kormánypárti politikus, mert közben van egy „menedzsermúltja, rengeteg közbeszerzés, stadionépítés és rengeteg Mészáros-megrendelés kapcsolódik a nevéhez”.
A kampányban azonban nemcsak adja, de állnia is kell a pofonokat a Momentum politikusának. Az MKKP-s Kovács Gergely például elég negatívan nyilatkozott a rövid kerületi képviselői munkájáról a VálaszOnline-nak. A Kutya Párt elnöke szerint Hajnal Miklós egy „kedves figura”, de azonkívül, hogy mindennap más volt a frizurája, sok dolgot nem tud mondani arról, amit letett volna az asztalra.
A kormányoldal pedig azzal ütötte, hogy több interjújában is közgazdászként hivatkozott magára, miközben nem volt diplomája. Emiatt egyébként az Indexnek adott interjújában bocsánatot is kért.
Az ellenzék vezet, a jelöltjük nem
Hozzájutottunk egy, a választókerületben készült belső közvélemény-kutatáshoz is. Az 500 fő bevonásával készült kutatásból az derült ki, hogy ugyan a Fidesz-ellenes szavazók többségben vannak itt is, azonban a kormánypárti jelölt így is nyerhet áprilisban.
Az ellenzéki összefogás 39 százalékot, míg a Fidesz–KDNP kicsivel lemaradva, 38,8 százalékot kapna most vasárnap Budapest 3-as választókerületében. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 7, a Mi Hazánk 1,6 százalékon áll, az ISZOMM 0,4-en. A bizonytalanok aránya 13,2 százalék.
Az egyéni mandátumért folytatott versenyben azonban
Fürjes Balázs áll jobban, a válaszadók 40,6 százaléka voksolna rá, Hajnal Miklós ezzel szemben csak 33,6 százalékot kapna.
Kovács Gergelyt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökét 12 százalék választaná, míg a mi hazánkos Grundtner Andrást 1,8 százalék. A bizonytalanok aránya itt némileg alacsonyabb, 12 százalék.