Miért olyan értékes a pesti zsidó negyed?
A Belső-Erzsébetvárosban a Károly körút-Dohány utca, a Klauzál utca, a Csányi utca és a Király utca által határolt terület építészetileg és kulturálisan is egységes negyed, és ilyen kevés van Budapesten. Ha ingatlanos szemmel nézed, ez a belváros, tehát itt minden egyes négyzetméter értékes lehet.
Értékes? Ezekben a házakban, amelyeken második világháborús golyónyomok vannak, és darabok esnek le a homlokzatról?
Egy ingatlanos nem a romos házat nézi, hanem a telket. Azt kalkulálja, hogy mit lehet beépíteni a helyére, és mennyiért. Ez a terület ingatlanos szempontból hosszú ideig pangott, nem voltak vonzóak az önkormányzat tulajdonában álló házak, amelyekben ráadásul bérlők laktak. Erzsébetvárosnak meg nem volt pénze sem a felújításra, sem a lakók kiköltöztetésére. Akkor mozdult meg valami, amikor a 2000-ben elfogadott rendezési terv lehetővé tette több régi épület lebontását. A házakat 2003-tól elkezdték eladni magánbefektetőknek, tehát privatizálták őket.
Eladták annak, aki bont, aztán épít? Mi ezzel a baj?
Az egy dolog, hogy tönkretették a negyed arculatát, de az önkormányzat, tehát a köz tulajdonában álló házak eladása után végül az önkormányzat, tehát a köz vagy semmit, vagy nagyon kevés pénzt kapott. Ez a baj.
Akkor ki járt jól? Az, aki megvette őket?
Az, aki nyomott áron megkapta az önkormányzattól a házakat, majd ötven-százmillió forinttal, néhány esetben ennél is többért eladta őket az amúgy is érdeklődő külföldi befektetőknek.
Ha annyira nagy volt az érdeklődés, miért nem adta el közvetlenül az önkormányzat a házakat? Miért kellett közbeiktatni valakit?
Hát ez az. Kiírhattak volna pályázatot is, és annak adhatták volna el, aki a legtöbbet ígéri, de nem ez történt. Ehelyett 2003-2004-ben ebből valakinek Jaguar sportlimuzinja, úszómedencés luxuslakása és annyi pénze lett, ami a te zsebedbe meg az én zsebembe most nem férne bele. A Központi Nyomozó Főügyészség eddig kilenc embert gyanúsított meg az ügyben csalással, közokirat-hamisítással, vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel.
Hogy lehet Jaguar sporlimuzint és luxuslakást csinálni romos házakból?
A főügyészség szerint Gál György, az SZDSZ VII. kerületi frakcióvezetője, az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke megegyezett egy Nagy György nevű vállalkozóval, és elérte, hogy Nagy áron alul megszerezhesse ezeket az önkormányzat tulajdonában álló házakat, amiket aztán nagy haszonnal eladhatott külföldieknek. Az ügyészség szerint Gál ezért 195 millió forint kenőpénzt kapott a vállalkozótól. Kilenc házat adtak el így.
Én az ingatlanhoz csak annyit értek, hogy annak van ajtaja és én abban lakom. Mi volt itt a konstrukció?
Képzeld el, hogy van egy golyónyomokkal teletűzdelt, lerobbant ház, amit le lehetne bontani, és irodákat, szállodát vagy drága lakásokat lehetne építeni a helyére. Mivel jó kapcsolataid vannak, te már tudod, hogy ez a telek nagyon érdekel egy ír, spanyol vagy izraeli befektetőt. Alapítasz ezért egy kis kft.-t, mondjuk, hárommillió forintos alaptőkével, és bejelentkezel az önkormányzatnál, hogy te ezt a házat meg akarod venni.
Jó, de ehhez pénz kell, nekem meg nincs.
Pénz nem nagyon kell, mert befolyásos barátaid, akik ebből üzletet akarnak csinálni, adnak hárommillió forintot a cégalapításhoz. Az önkormányzattal abban állapodsz meg, hogy nem rögtön, hanem egy vagy, mondjuk, három év alatt fizeted ki a vételárat, tehát egyelőre csak vételi jogot kapsz. A haverod az önkormányzatnál megbeszéli az értékbecslővel, hogy a piacon amúgy ötszázmilliót érő ingatlant csak háromszázmillió forintra értékelje fel, és ez az érték kerül a szerződésetekbe is.
Megbeszélheti ezt a haverom, de se egy, se három év múlva nem lesz se ötszáz-, se háromszázmillióm.
Nem baj. Innentől már nem a házzal, hanem a kft.-vel és az ingatlanra vonatkozó vételi joggal kereskedsz. A vételi jog megszerzésével, a kis hárommillió forintos kft.-d jelentősen felértékelődik, főleg annak, aki szeretne építeni valamit a ház helyére. Ehhez még közbe kell iktatni a saját offshore cégedet, ami megveszi a saját kft.-det.
Miért van az, hogy ha az offshore-t szót meghallom, mindig egy déltengeri szigetet látok magam előtt, meg valami nagy disznóságot, amit eltitkolnak, és én úgysem értem, hogyan?
Az offshore cég alapítása vagy bevonása egy üzletbe önmagában nem törvénytelen. A lényege itt az, hogy olyan országban jegyezzék be ezt a céget, ahol, mondjuk, nem kell nyereségadót fizetni, és azok a tulajdonosok, akiknél a tényleges haszon lecsapódik, rejtve maradhatnak. A pesti zsidó negyedbeli ház vételi jogát birtokló kft.-det tehát már ettől az offshore cégtől veszi meg a tényleges ingatlanfejlesztő. Neki ez megér ötszázmilliót is. Te ebből kifizeted az önkormányzatnak a szerződésben szereplő háromszázmilliót, ami nagyrészt elmegy a bérlők kiköltöztetésére, neked pedig marad tisztán kétszázmilliód.
Namost ezt ki találta ki? Valaki az önkormányzatnál, vagy valaki a piacon?
Nem tudjuk, kinek a fejéből pattant ez ki, és ki tartotta a kezében a szálakat. Az összefonódás mindenesetre elég szoros az önkormányzat emberei, a vállalkozók és a kreatív jogászok között.
Lapozz tovább!
Kik alapították meg ezeket a cégeket?
Ebben az üzletben egy igencsak szűk kör vett részt. A cégeket szinte futószalagon gyártották két ügyvédi irodában. A kft.-k ügyvezetői nagyrészt Nagy György közeli ismerősei voltak. A legtöbb céget a vállalkozó titkárnője és egyben barátnője vezette, de cégvezető lett az önkormányzati pénzügyi bizottság SZDSZ-es elnökének barátnője is.
Annyira szerették a barátnőjüket, hogy nem gyémántgyűrűt, hanem pénztermelő kft.-ket ajándékoztak nekik?
Nem. Fontos volt, hogy ne az értelmi szerzők nevén legyenek a cégek. Ők tehát strómanok voltak, és ők is gyanúsítottjai az ügynek.
Akkor ez az egész törvénytelen volt?
Az egyes lépései nem feltétlenül, de ahogy az egészet felépítették és koordinálták, az a bűncselekmény felé mutat. Jól jött például az, hogy az önkormányzat határozata alapján az egymilliárd forint alatti tranzakciókat nem kellett megpályáztatni a kerületben. Ehelyett ezek a kis baráti kft.-k jelentkeztek be vevőnek. Az önkormányzat képviselő-testülete mindegyik tranzakcióról zárt ülésén döntött. Arra azért figyeltek, hogy olyan házakat így ne adjanak el, amelyekben képviselők is laknak. Az eladásokat mindig Hunvald György polgármester terjesztette elő, majd a döntés után be is szedte a papírokat. Szóval így ment.
Ebben az ügyben mindenkit Györgynek hívnak?
Nem. Hunvald György szocialista polgármester nem gyanúsított.
Hát nem ő felügyelte ezt az egészet?
De. De őt állítása szerint megdöbbentette, hogy szorgalmasan dolgozó munkatársait a főügyészség letartóztatta. Szerinte nem érte kár az önkormányzatot, mert ezzel jól jártak a lakók, és új épületek épültek a kerületben. Az ügyészség szerint azonban ezzel a konstrukcióval Erzsébetvárosnak nyolcszázmillió forint kárt okoztak, és további 1,6 milliárd forint kárral járó akciót kísérelték meg.
Mi lett azokkal a lakókkal, akiknek el kellett menniük a lebontásra ítélt házakból?
Pénzt kaptak, és jobb esetben komfortosabb lakásba költözhettek.
Mi lett volna, ha másképpen csinálják ugyanezt?
Akkor több pénzt kapott volna az önkormányzat. A kár abból is látható, hogy amikor 2008-ban az önkormányzat már pályáztatta az eladásra kínált házakat, 1,8 milliárd forintot kapott értük. Az önkormányzatnak ebből több százmillió forintos haszna származott.
Hogyhogy nem szúrta ki az ellenzék, hogy a szabad demokraták ezen bizniszelnek?
A házak eladását 2003-2004-ben a Fidesz is megszavazta a képviselőtestületben. Azt mondták, nem akarták akadályozni, hogy végre meginduljon a fejlődés a VII. kerületben. Később többször felmerült, hogy felülvizsgálják és leállítják ezeket az ügyleteket, de a Fidesz ezt nem támogatta.
És ezzel tényleg fejlődött a kerület?
Ahogy vesszük. Ez a terület 2002 óta a világörökség része, de közben jellegtelen, sokszor silány minőségű és egyáltalán nem ide illő épületeket húztak fel benne, és törvénytelen bontási és építési engedélyeket adtak ki. Az átgondolatlan építkezések miatt a negyed lassan elveszíti sajátos jellegét. Az UNESCO kilátásba is helyezte, hogy ha így folytatódnak a dolgok, megvonják a világörökségi címet.
Ki kaphatott még abból a sok pénzből, amit az Erzsébetváros fejlesztésén szorgalmasan dolgozó emberek összeügyeskedtek?
Ez az, amit valószínűleg sohasem fogunk megtudni. Nagy György a hírek szerint vádalkut kötött a hatóságokkal. Kérdés, kiről mit fog még mesélni, és az milyen magasan és melyik oldalon áll?
Köszönet Miklósi Gábor, Spirk József és Magyari Péter kollégám segítségéért.