Évek óta minden amerikai-magyar tárgyaláson felvetődik a vízum kérdése, de távlati ígéreteken kívül eddig semmit nem kaptunk az amerikaiaktól. Szintén rendre felveti a témát az EU, legutóbb június 19-én közölte egy uniós illetékes, hogy lépéseket helyezett kilátásba az Európai Bizottság arra az esetre, ha az Egyesült Államok nem tudja bebizonyítani, hogy törekszik a tíz EU-tagállamot, köztük Magyarországot is érintő vízumkényszer feloldására.
Az Egyesült Államok vízumkötelezettséget tart fenn Görögország, illetve - Szlovénia kivételével - az unióhoz 2004-ben csatlakozott új tagállamok állampolgáraival szemben, három hónapnál rövidebb tartózkodás esetén is. Washington álláspontja szerint erre azért van szükség, mert az érintett országokban nem elégséges a biztonsági ellenőrzés szintje.
Történelmi jelentőségűként harangozták be, valójában történelmi tematikájú volt George W. Bush budapesti beszéde. Az amerikai elnök 13 perces beszéde nagy részét az 1956-os forradalomnak szentelte, de kitért az ország iraki, afganisztáni és koszovói szerepvállalására is. Méltatta a rendszerváltást és azt, hogy a kormány "továbbra is kemény döntéseket hoz, amik szükségesek ahhoz, hogy sikereket érjenek el". Az Egyesült Államok vitatott 1956-os szerepére is utalt, "tanultunk az önök példájából, Amerika immár kiáll azok mellett, akik szabadságot követelnek maguknak", mondta.
Sólyom kóstolgatta Busht
A szerdán Budapestre érkezett, de hivatalos látogatását csak csütörtökön kezdő Bush első hivatalos programja Sólyom Lászlónál kezdődött. A két államfő bevonult a Sándor-palotába a díszszázad előtt, fényképezkedett a tükörteremben, mosolygott, kezet rázott. Sólyom szóvá tette az emberi jogok fontosságát és a vízumkényszert, Bush pedig érdemi reagálás helyett az amerikai magyarok üzenetét tolmácsolta.
A Sándor-palotánál, a katonai díszegység előtt
Pedig gyakorlatilag a vízumkényszer az egyetlen nyitott kérdés a két ország között, ez ügyben azonban egy elnöki látogatás nem hozhat előrelépést, tekintve, hogy a kérdés nem az amerikai elnök, hanem az amerikai törvényhozás hatáskörébe tartozik. És bár a szenátus támogatta az EU-tagokkal szembeni vízumkényszer feloldását, a most amúgy is leginkább az illegális bevándorlás kérdésével foglalkozó képviselőház nem. A képviselők - akiknek a többsége szíve szerint kitoloncolná az illegális bevándorlókat - szerint az amerikai szabályok elég egyértelműek, amíg az elutasított kérelmek aránya meghaladja a 3 százalékot, addig nem lehet szó vízummentességről.
Gyurcsány börtönt szerzett
Sólyom Lászlótól Bush a Parlament felé vette az irányt, ahol Gyurcsány Ferenc és felesége várta az elnöki párt. Rövid idegenvezetés következett a parlamentben, majd háromnegyed órás, nem nyilvános megbeszélés a kormányfővel. Ezen - mint utóbb kiderült - eldőlt, hogy visszakapjuk az Egyesült Államoktól a Budai Várban lévő, egykor Táncsics börtönéül szolgáló épületet. A gesztus szimbolikus, de mint sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc is említette, gyakorlati előrelépést csak szimbolikus kérdésekben sikerült elérni - mivel gyakorlati kérdés csak a fent már taglalt vízumkényszer ügye.
A Táncsics utca 9. alatti volt börtön, az egykori József kaszárnya a nyilvánosságtól elzárt amerikai követségi épület. A 19. században a magyar reformkor és a forradalom több fontos alakját tartották itt fogva írásaikért vagy politikai tevékenységükért. Táncsics Mihály mellett itt volt bebörtönözve Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos. Az épületet idén március 15-én megnyitották az amerikaiak öt általános iskolás előtt. Az épület még az 1948. évi háborús jóvátétel értelmében bocsátotta az amerikai nagykövetség rendelkezésére a magyar állam.
Morál és hatékonyság
A két ország kapcsolatai kiválóak, de a vízumkérdés Gyurcsány szerint is nyögvenyelősen halad. A találkozó utáni sajtóértekezleten Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy le kell számolni azzal a téves elképzeléssel, hogy Európa képviseli a moralitást, az Egyesült Államok pedig a hatékonyságot. "A morálnak és az erőnek együtt kell érvényesülnie" - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, aki problémamentesnek minősítette a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek keretében nem tudnak "egymásnak nagy meglepetést okozni".
George Bush válaszában köszönetet mondott Magyarországnak az iraki és az afganisztáni szerepvállalásért, majd gratulált a miniszterelnöknek újraválasztásához. Bátor lépésnek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc nem habozott felhozni a vízumproblémát, amelyet amerikai részről megértenek, de kérik, a magyarok is értsék meg, hogy az amerikai törvényeknek is eleget kell tenni.
Borozgattak
Ezután Bush a parlament elnökével, és a parlamenti pártok vezetőivel találkozott, még Szili Katalin csengőjét is megfogta, majd díszebéd következett. Ezen a Bush-, a Gyurcsány-, a Sólyom-házaspáron kívül a nagykövetek és feleségeik, valamint közéleti személyiségek, vállalkozók (Demján Sándor, Zwack Péter, Czene Attila, Andy Vajna) vettek részt. (A díszebéd menüje őzraguleves, báránysült és Gundel-palacsinta volt, Jásdi-féle olaszrizlinggel és Tiffán villányi cuvée-jével koccintottak, a desszerthez 2oo3-as évjáratú Royal Áts aszú kínáltak.)
Kiürült város, bombafenyegetések
A kiemelt biztonsági intézkedések miatt az elnöki konvoj útvonala időszakosan teljesen kinéptelenedett, a környező utcákban viszont nagy dugók voltak, a Kossuth tér környékén dolgozókat reggel még gyalogosan sem engedték át a kordonokon. A parlament épületének biztonságát egy sajátos módszerrel is erősítették: villamosok álltak egymás után, végig, körben a téren.
Nézze meg a belvárost!
A látogatás idején két fenyegetésről is hír érkezett. Szerdán este gyanús csomagot találtak az elnöki konvoj útvonala mellett, de kiderült, csak egy újságpapírba csomagolt pálinkásüvegről volt szó. Napközben az amerikai nagykövetség kapott bombafenyegetést, de a tűzszerészek ott sem találtak robbanószert.
Az amerikai elnök Gyurcsány Ferentől egy, a méretére készített huszárcsizmát kapott. A huszárcsizma kézzel varrott, rézbetéttel díszített, és rá van hímezve egy W betű, utalva a George Walker Bush névre. Sólyom László köztársasági elnököt egy 1956-os forradalmi zászlót stilizáltan ábrázoló, 15 centiméter magas, aranybetétes kristályszoborral ajándékozta meg az amerikai elnök, a magyar államfő pedig egy budai látképet, s benne a Sándor-palotát és a Gellért-hegyet ábrázoló metszetet adott vendégének.