Borús, sötét képeket fest a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, kezdi Gyurcsány, és azzal a '98-as ígérettel válaszol, ami szerint kétszeresére emelik az egészségügyi dolgozók bérét. Arra kéri Orbánt, vonja vissza a gyógyszerfelírási díjjal kapcsolatos kampányt, merthogy nem igaz, majd előveszi a Mikola-kártyát: aki a kórházprivatizáció mellett érvelt annak idején, míg most azt állítja, hogy a szocialisták el akarják adni a kórházakat. Gyurcsány ismét felszólította Orbánt, vonják vissza a hazug kampányt. Gyurcsány azt akarja, tűnjön el a különbség a falusi és a városi orvosi ellátás között, amihez szerinte a biztosítási alapú rendszer vezet, az orvosok, nővérek érdekeltté tételével.

Azt tanácsolta, hogy a kórházügyet Mikola Istvánnal beszélje meg. A kórházak eladásáról: a népszavazást nem lehet meg nem történtté tenni.

Megváltozott a világ, folyamatos tanulás kell, mondja Gyurcsány majd előjön ismét Mikola István, aki körmössel akarja a diákokat nevelni. Sikeres Magyarország kreatív gyerekekkel lesz, fejtegeti a kormányfő, aki szerint a falunak kellenek a kisiskolák, ahol a számítógéptől a tornateremig minden rendelkezésre áll. Új felsőoktatás kell, hogy az itthon tanuló fiatalok ugyanolyan tudást kapjanak, mintha Firenzében vagy Párizsban tanult volna. Ezen dolgoztak idáig is, de ahhoz, hogy a folyamat végigmenjen, szocialista oktatási miniszter kell, üzen a koalíciós partnernek.

Az MSZP választási programjában az egészségügy finanszírozásával kapcsolatban valóban szerepel az a mondat, hogy az alanyi jogon és a kötelező társadalombiztosítás alapján járó ellátásokat "egészíti ki az önkéntes egyéni kiegészítő biztosítás lehetősége", bár fizetési kötelezettségről nem írnak.

Gyurcsány megint ígér, és azt sem fejezte be, amit korábban megígért. Az iskolában nem kell körmös, az iskolában tisztelet kell.

Orbán azt tudakolja, hogy hol volt a miniszterelnök az elmúlt négy évben, amikor a szabad demokraták az ámokfutásukat végezték. Az oktatási rendszer még a Kádár korszakban is egy biztos pont volt.

Az 1997-98-as tanévben 3750, az 1998-99-esben 3732 általános iskola működött, 1999-2000-ben már csak 3428. Azaz egyetlen év alatt 304 iskolával lett kevesebb (ebben a számsorban a két vagy több település által közösen igazgatott iskolák minden ellátott településnél szerepelnek).

A 2002-2003-as tanévben 3421 általános iskola van a statisztikában, az utolsó adat a 2004-2005-ös tanévről van, akkor 3293 iskola volt, ez 128 iskolányi csökkenés.

Az elmúlt négy évben kaotikussá vált a magyar oktatási rendszer, a gyerekek és a pedagógusok sem ismerik ki magukat benne. A szétvert érettségi-rendszert helyre kell állítani. Ingyenes tankönyv, ingyenes étkeztetés kell, vissza kell szerezni a Nemzeti Tankönyvkiadót.

Magyarországon a szakképzés "rossz bőrben" van, Orbánék készek átalakítani annak a rendszerét - nagyrészt német minta alapján.

Minden ötödik fiatal munka nélkül kezdi életét, a Fidesz munkát ad a fiataloknak.

"Ez a harminckettedik kérdés, ahova Orbán több pénzt ígér" - állítja Gyurcsány. "Miért nem adott 1998 és 2002 között? Honnan adna most?" - kérdezi, majd egy fémpézt mutat Orbánnak, és azt tanácsolja Orbánnak, nézz már meg mindkét oldalát. Ezért Gyurcsányt megintik, mert demonstrációs eszközt használni a vita alatt tilos. Gyurcsány megjegyzi, hogyha Orbán tárgyalt volna 3,2 millió emberrel fejenként öt percet, az kilenceven évig tartott volna.

Azt ugyan nem számoltuk, ma este hány helyre és mennyi pénzt ígértek, de az Index Ígéretszámlálója szerint a kampányban a Fidesz mintegy 3800 milliárd forintot, míg az MSZP nagyjából 1400 milliárd forintnyi ígéretet tett a választóknak.

A politikusok szívesen beszélnek az elosztási rendszerek reformjáról, de Orbán szerint a termelési rendszereket kell előbb rendbehozni. Magyarország rosszul teljesít, ha az EU-hoz most csatlakozókat tekintjük, éltanulókból sereghajtók lettünk.

Emlékeztetett a szerinte sikeres Széchenyi-tervre, egy megújított Széchenyi-tervvel a magyar gazdaság is új lendületet kapna.

A gazdasági szakemberek szerint az adó- és tb-csökkentéssel lehetne beindítani a gazdasági növekedést.

Új közbeszerzési törvény kell, a magyar cégeket kell előnyben részesíteni.

"Orbán úr minket néz baleknak" - válaszol Gyurcsány. Nagy szavakkal nem lehet miniszterelnöknek lenni, amikor Orbán mindenhol csak növel meg csökkent, de nem mondja meg, hogyan. A kormányfő a konkrét számokat hiányolja.

"Kell-e eggyel több pincér egy étteremben, ha alacsonyabb a járulék?" - kérdezi Gyurcsány, és válaszol, nem. "Ön csökkentette a tb-t tíz százalékkal, majd 40 ezerrel kevesebb lett a bejelentett munkahely lett" - mondat Orbánnak. Lárifári, közölte a tb-csökkentés munkahelyteremtő képességéről Gyurcsány. Befektetés kell, konrét program kell, közölte Gyurcsány, majd lehazardőrözte partnerét.

A radikális tb-járulékcsökkenés után egy évvel 130 ezer munkahely jött létre. Sajnálatos tartja, hogy Gyurcsány mindenkinél, így a teljes magyar vállalkozói rétegnél is okosabbnak tartja magát.

Röviden igen, de ennek mértékéről senki nem mer pontos számokat becsülni sem. Így az kérdés, hogy a Fidesz július 1-től ígért tíz százalékpontos csökkentése hozna, vagy inkább vinne a költségvetésből. A Fidesz szerette volna elérni, hogy a gazdasági érdekképviseletek konkrét ígéretet tegyenek arra, hogy hány munkahely megteremtését vállalják a járulékcsökkentéséért cserébe, de a szövetségek, kamarák - már csak a rendezhetetlen jogi forma miatt is - ezt elutasították.

Aligha, bár Gyurcsány erről vizionál. Noha gumiabroncsgyárunk most már van rogyásig (Tatabányán a Bridgestone, Nyíregyházán a Michelin van jelen a Dunaújvárosba készülő Hankook mellett), autóipari nagyhatalommá válásunk nem sikerült. Közvetlenül a kormányváltás után remény volt arra, hogy Tatabányán épülhet a Peugeot-Citroen új autógyára, de a franciák végül Szlovákiát választották. Hazánk - és ismét Tatabánya - nem sokkal később már a Hyundaiért szállt versenybe, de végül a koreaiak is Szlovákiába mentek. Nem jött Magyarországra a Daihatsu sem, de a Toyota és a BMW befektetési szándékai is meghiúsultak, és az MG Rover érkezéséről szóló hírek sem bizonyultak megalapozottnak. Legutóbb a Szlovákiát otthagyó Hyundai döntött úgy, hogy hazánk helyett Csehországot választja.

Strasbourgban, az Európai Parlament vetítőtermében közel negyvenen, - magyar EP-alkalmazottak, képviselők, asszisztensek, újságírók követik élőben a Gyurcsány-Orbán vitát. Közülük főleg a már régóta külföldőn élők szívét dobogtatta meg a Duna tévének az összecsapás előtt sugárzott Magyar Népmese sorozata, jelentette sms-ben egy szurker.

"Ne nekem higyjenek, hanem a tb nyilvántartásának" - utalt vissza az előzőekre Gyurcsány, majd idézte: 3 millió 880 ezer bejelentett munkahely volt Orbánék járulékcsökkentése előtt, míg utána 3 millió 840 ezer. Szerinte munkahelyeket utakkal, vasúttal lehet teremteni, hogy kinyissák a kaput az elzárt országrészek előtt. Orbánnak pedig azt válaszolta, már aláírták a megállapodást Parragh Lászlóval. Gyurcsány szerint a kereskedelmi kamara elnöke minden idők legjobb fejlesztési tervének nevezte a dokumentumot.

Mindkét miniszterelnök-jelölt azt állítja, hogy a vállalkozók érdekeit (is) ő képviseli legjobban, Gyurcsány Ferenc szerint neki sikerült is megállapodnia Parragh László kamarai elnökkel. Azonban a kormányfő márciusban nem megállapodott, hanem éles vitába keveredett a kamarai elnökkel. Parragh gyávának nevezte a kormányt és a pártok kiegyezését szorgalmazta, Gyurcsány a vádat visszautasította és színvallásra szólította Parraghot a kamara fórumán.

Orbán szerint hozzászoktunk ahhoz az elmúlt években, hogy becsapnak minket. Az minősül foglalkoztatottnak, aki legalább egyetlen órát bejelentett munkahelyen töltött, ezzel papíron meg van oldva a munkanélküliség. Orbán arra kéri az embereket, tegyék fel maguknak a kérdést: tényleg könnyebben jutnak munkahelyhez?

"Remek kampánybeszéd, de programnak vérszegény" - vágott vissza Gyurcsány majd pontosítja Orbánt: nem 10, hanem 7 ezer vállakozás ment tönkre, a legtöbb vállakozás egyébként éppen 2001-ben szűnt meg. Gyurcsány szerint Orbán többedszer bizonyítja, hogy hadilábon áll a számokkal.

Becsületes munkából nem vagy alig lehet megélni, idézte a Nemzeti Konzultáción állandóan visszaköszönő mondatot orbán. A munkanélküli segély csak fájdalomcsillapító, az igazi megoldás a munkahelytertemtés. A Fidesz megteremti a teljes foglalkoztatottság.

A vállalkozók a nagy adminisztrációs teher miatt nem érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatottságban. A körbetartozások miatt sokkal többen mennek tönkre, mint korábban. Nem a nagy cégek, hanem a magyar kézben lévő kis- és középvállalkozók adnak több munkát az embereknek.

Munka, otthon, család, ez a Fidesz nemzetegyesítő programjának célja.

Orbán megint arra kéri az embereket, tegyék fel a kérdést: jobban élnek-e, mint négy éve? Budapesten szétforgácsolódnak az erők, ezért Budapest fejlesztési minisztériumot is alapítana.

Az elmúlt négy évben igen magasak lettek a napi megélhetési költségek. A béremelés kulcskérdés, nem lehet, hogy napi nyolcórai munkából olyan kevés legyen a fizetés, mint most. Radikális minimálbér-emelésre készülnek, most százezer forint fölé vinnék a minimálbért.

Az áram árát 10 százalékkal csökkentenék, mert a Fidesz szolidáris államot akar. A nyugdíjasok tizennegyedik havi nyugdíjat kapnának.

Orbán Viktor bejelentése feltehetően a választási kampány utolsó nagy meglepetéseinek egyike. A Fidesz a fővárosban jellemzően gyengébben szerepel a szocialistáknál, 2002-ben a 32 egyéni választókerületből mindössze 4-ben, de még a Fidesz-kormányzást hozó 1998-ban is csak 14-ben nyert a jobboldali párt. Talán ez lehet az oka a bejelentésnek, mindenesetre ellentmondani látszik a minisztériumok számának csökkentéséről szóló terveknek.

"Ó, te jóságos ég, valóban visszamentünk húsz évet az időben" - fogja a fejét Gyurcsány, majd Orbán statisztikaelemzési képességeit vonja kétségbe. Ma 45 köbméter gázra futja egynapi nyugdíjból, míg négy éve 33-ra. A valóságban 25 százalékkal emelkedtek a gyógyszerárak, a Fidesz szerint 100-zal, állítja a miniszterelnök.

Aki 14. havi nyugdíjat mond, miért nem mondott 13. havit? - kérdezi, és utal arra: a Fidesz nem szavazta meg a 13. havi nyugdíjat és még azt sem fizette ki, ami járt volna. Szerinte a 14. havi nyugdíj nem kezeli az igazságtalanságokat. Egy pályakezdő tanár fizetése 2002-ben 61 ezer forint volt a jövedelme, most 100 ezer felett van. "Maga lírát mond, de nem cselekszik" - mondja Gyurcsány Orbán Viktornak.

Miközben a gazdasági konzultációra sokszor hivatkozik Orbán Viktor, nem tesz említést arról, hogy több gazdasági, munkaadói érdekképviselet éppen azt rótta fel már a jelenlegi kormánynak is, hogy túlságosan nagy mértékben, a gazdasági növekedést jóval meghaladó ütemben nőttek a reálbérek.

A Vállalkozók és Munkaadól Országos Szövetsége (VOSZ) most éppen azt kéri a leendő kormánytól: garantálja, hogy a gazdasági növekedés mértékét a reálbérnövekedés nem haladja meg. A reálbérek nagyobb ütemben nőttek 2002 óta, mint az azt megelőző ciklusban, bár tény az is, hogy hét év folyamatos emelkedés után 2003-ban fordult elő elöször, hogy egyik évről a másikra csökkent a reálbér.

A 13. nyugdíjat megszavazta, a 14-et meg fogja szavazni, ígérte Orbán, aki megköszönte a nyugdíjasoknak, hogy kitartottak mellette. Ők a legidősebb magyar országépítők, akik tíz körmükkel kaparták ki Magyarországot a romok alól.

Jó vita volt, köszönöm szépen az elnök úrnak, búcsúzik Gyurcsány. Szerinte világossá vált: két Magyarországról van szó, az egyik szerint minden borús, a másiknak van programja. "Nem beszélni a nyugdíjasokhoz fátyolos hangon, azt mindenki tud" - mondja vitapartnerének. Nyugdíjat emelni, az igen, szól be ismét Orbánnak búcsúzól. Gyurcsány üzen a nézőknek, hogy nem tud bekopogni mindenkihez. "Itt az egész országnak cselekednie kell!" - mondja.

Orbán befejezésképpen mindenkit hív, hogy jókedvű, sikeres, tehetséges Magyarországot teremtsenek. Felhívja a figyelmet, hogy nem szabad elfelejteni, hogy mindannyian magyarok vagyunk. A rendszerváltoztatást végrehajtottuk, nem kell félni, ha kopogtatnak az ajtón. Miért csak a politikusok beszélhetnek, miért ne kereshetnék meg egymást az állampolgárok. Csak bátran kopogtassanak az emberek, készüljenek fel, beszéljék meg, hogy mi lesz a jó döntés április 9-én. A demokráciában éppen a részvétel a fontos, hányják-vessék meg a döntést, fejezte be a vitát.