Van néhány olyan gazdasági eredmény és alaptétel, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök beszédeiben előszeretettel emleget, és már-már igazságként rögzült a közbeszédben, pedig azok legfeljebb féligazságok, vagy egyáltalán nem igazak. Legutóbb múlt héten beszélt ezekről, most sorra vesszük az állításokat.
Az állítások: Orbán Viktor a külképviselet-vezetők értekezletén elmondta, hogy:
1. megfordítottuk és csökkenő pályára állítottuk az államadósságunkat,
2. a költségvetési hiányunkat tartósan alacsony szintre helyeztük és "strukturálisan a magyar gazdaság teljesítménye most egy három százalék alatti hiányt folyamatosan képes tartani",
3. "az eurózóna visszahúz bennünket".
A tények:
1. Az államadósságunk pontosan ugyanott van, ahol 2010 második félévében, és a tendencia jó ideje növekvő.
2. A költségvetési hiányt úgy hoztuk 3 százalék alá, hogy a hosszú távú céljainkat rövid távúakra cseréltük, a tartósságára kevésbé megalapozott hivatkozni.
3. Azt bármikor lehet mondani, hogy mehetne jobban is bármely környező országnak, de az mindenképp komoly tévedés, hogy az eurózóna visszahúzna minket, nélkülük teljesen összezuhant volna a gazdaságunk.
Az ítélet:
1. Hamis.
2. Csak kis részben igaz.
3. Hamis.
Vegyük ezeket részletesebben sorra.
Az állítás: Orbán Viktor megígérte, hogy a hamarosan megszülető földtörvény véget vet majd a külföldiek földszerzései lehetőségeinek. „Ez be lesz fejezve” – mondta határozottan Orbán Cegléden, aki szerint a nyugatiak példáját követjük ezzel, mert bár elvileg lehet földet venni külföldieknek például Ausztriában és Franciaországban, a helyi szabályok mégis úgy vannak megalkotva, hogy ez a gyakorlatban szinte lehetetlen.
A tények: A francia földtörvény a megengedőbbek közé tartozik az Európai Unióban, elvileg bárki szabadon vásárolhat termőföldet az országban, amit csak néhány dolog nehezít meg. Ausztriában viszont valóban nehezebb földhöz jutni, ami részben a jogszabályoknak, részben a gazdasági realitásoknak köszönhető.
Az ítélet: Az állítás csak kis részben igaz.
Az állítás: „Magyarország egy gazdasági és társadalmi siker küszöbén áll, mert egyszerre képes csökkenteni az államadósságot, növelni a versenyképességet, és egyre több a munkából élők száma” – Orbán Viktor kijelentése a Kereszténydemokrata Internacionálé szeptember 21-i vezetőségi ülésén.
A tények: Orbán Viktor három állításából egy nagyon nem igaz, kettő kisebb-nagyobb részigazságokat tartalmaz.
Az ítélet: A kijelentés csak kis részben igaz.
Ritka ünnepnap egy tényellenőrző életében a miniszterelnök napirend előtti felszólalása, még ha a miniszterelnök nem is feltétlenül tényállítások köré szokta építeni beszédét. De még így is egynél több ellenőrizhető állítás hangzott el, így most blogunk hagyományaival szakítva egy nagy posztban elemeznénk több kijelentést is.
Az állítás: "A képen nem Orbán csíkos inge a botrány, hanem a mögötte pink pólóban ácsorgó és a Vidi győzelmét a miniszterelnökkel együtt ünneplő SZŰCS ATTILA, ismert volt olajszőkítő" - a Facebookon terjedő kép alá írt komment.
A tények: Megkerestük és megtaláltuk a pink pólóban ácsorgó urat, aki nem Szűcs Attila, hanem Hársfalvi Tamás.
Az ítélet: Hazugság.
Az állítás: „A korrupció az előző kormányzat ideje alatt rendszerszerűen működött [...] szinte az összes miniszter és államtitkár neve felmerült valamilyen szinten. A két miniszterelnöké mindenképpen” – Budai Gyula, 2012. augusztus 30.
A tények: Budai Gyula valóban gyakran emlegette Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferencet. Az utóbbi ellen indult nyomozás, de az ügyészség ejtette a vádat. Bajnai ellen még csak nyomozást sem indítottak.
Az értékelés: Hamis.
Az állítás: „Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a »reménytelen kategória«; 70 százalék felett van a »veszélyzóna«, Magyarország itt áll [...] az 50 százalék körüli vagy az az alatti államadósságszint a biztonságos” – Orbán Viktor, 2012. augusztus 22., MTI
A tények: Az államadósság csak egyik, de nem a legfontosabb mutatója egy adott ország gazdaságának, és az adósság szintjéből nem következik automatikusan egy ország csődhelyzete vagy prosperálása.
Az értékelés: Csak részben igaz.
Az állítás: „Kedden Franciaország vezetett be a magyarországinál kétszer nagyobb tranzakciós illetéket...Egyre szélesebb körben elfogadott a magyar unortodox gazdaságpolitika az Európai Unióban.” - Giró-Szász András, kormányszóvivő 2012. augusztus 2., ATV, TV2.
A tények: A magyar és a francia tranzakciós adónak az elnevezésen kívül egyetlen közös pontja sincs.
Az értékelés: Egyáltalán nem igaz.
Az állítás: "Lezárult egy nagyon fontos vita, ami Magyarország és az Európai Unió között zajlott. [...] Mi a nyugdíjakat megvédtük, a béreket nem csökkentettük, hanem emeltük és megszorítás helyett inkább újraszerveztük az országot." - Orbán Viktor, 2012. július 13., Facebook.
A tények: A vita nem zárult le, bár az EU feszítőbb problémái miatt most tényleg nem törődik annyira Magyarországgal. A magánpénztári nyugdíjakat elvették, a bérek csökkentek, az újraszervezést megszorításokkal érték el.
Az értékelés: Csak nagyon kis részben igaz.
Az európai statisztikák világosan mutatják, hogy Európa komoly növekedési kihívásokkal néz szembe, és ez befolyásolja a magyar GDP-adatot.
A tények: Míg az európai gazdaság stagnált, a német pedig várakozásokat felülmúlóan növekedett, a magyar 1,5 százalékkal esett vissza.
Az ítélet: Az amúgy nem túl kedvező trendeket is sikerült alulteljesítenie a magyar gazdaságnak, az állítás hamis.
Az állítás: Rendhagyó módon nem egy, hanem hat állítást vizsgálunk Schmitt Pál március 30-i interjújából. Így is csak egy részletkérdésben tudtunk igazat adni a köztársasági elnöknek.
A tények: Írógéppel is lehet szabályosan hivatkozni, hozzáférhetetlen tudás nehezen hasznosul, és nem felelt meg, ami nem felelt meg. A bolgár viszont tényleg első helyen szerepel az irodalomlistában.
Az ítélet: Utolsó pillanatos mentéssel részben igaz. De csak nagyon kis részben.
Az állítás: „Végül 2010-re oda jutottunk, hogy 2 600 000, igen 2 600 000 adófizető tartotta fenn a 10 milliós Magyarországot” – Orbán viktor, 2012. febrár 7-én, az országértékelő beszédben.
A tények: A Nemzeti Adó és Vámhivatal, korábbi nevén az APEH adóstatisztikái szerint 2010-ben 4 567 985-en készítettek személyi jövedelemadó-bevallást, ténylegesen 3 525 536-an fizettek szja-t.
Az ítélet: Hamis.
Az állítás: „A Start-programban résztvevők 47 000 forintot kapnak, ami szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akiknek korábban 28 500 forintból kellett megélni” – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter parlamenti bizottsági meghallgatásán.
A tények: A nemzetgazdasági miniszter almát a körtével hasonlít össze. A közmunkáért, amiért most 47 029 forintot fizetnek, korábban 60 236 forint járt. 28 500 forintot a közmunkát nem végzők kaptak, nekik most 22 800 forint jár.
Az ítélet: Hamis.
Az állítás: „Magyarország Európa egyik olyan országa, ahol szinte legalacsonyabb, legalábbis a statisztika szerint, a felső húsz százalék és az alsó húsz százalék közötti különbség” – Cséfalvay Zoltán Gúr Nándor napirend előtti felszólalására válaszolva 2012. február 13-án.
A tények: A legfelső és a legalsó jövedelmi ötöd közti jövedelemkülönbség az Eurostat 2010-es adatai szerint 3,4-szeres volt, Európában holtversenyben tényleg a legalacsonyabb. A jövedelemeloszlás igazságosságát mérő Gini-indexben már rosszabbul állunk a 27,2 pontos értékünkkel, amit ráadásul leginkább a 2010-ben még hatályos progresszív adózással értünk el. Az adózás előtti jövedelmekre számított 46,6-os index már aránytalanabb jövedelemeloszlást jelez.
Az ítélet: Még ha Cséfalvay állítása önmagában igaz is, a kérdés egészét vizsgálva egy jegyet rontunk az osztályzaton. Részben igaz.
Az állítás: "2011 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest 46 000-rel többen dolgoztak" - Cséfalvay Zoltán a parlament február 13-i ülésén, Gúr Nándor napirend előtti felszólalására válaszolva.
A tények: A Központi Statisztikai Hivatal 2012. január 31-i gyorstájékoztatója már a címében közli, hogy "46 ezer fővel dolgoztak többen az év utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban, a munkanélküliség nem változott"
Az ítélet: Blogunk történetében először: igaz.
Az állítás: „Sikerült csökkenteni az államadósságot” - Orbán Viktor
A tények: Az EU statisztikái szerint nem csökkent az államadósság, ahogy az Államadósság-kezelő adatai szerint sem.
Az ítélet: Hamis.
Az állítás: 2011-es értéken számolva „1 db. KRECSÁNY kb. 2,5 EFt.” – Potápi Árpád
A tények: A krecsán, úgyis mint kiricsen székely női felsőruházat, szvetter. Esetleg blúz. Vagy leányruha dereka. Talán kabát, kardigán. Kereskedelmi forgalomban látszólag nem kapható.
Az ítélet: Hamis
Az állítás: „A budapesti matricás úthasználati díj bevezetéséről szóló javaslat nem tükrözi a főváros álláspontját” – Tarlós István.
A tények: „Elmaradott technológiai szinten, matricarendszerben" javasolta úthasználati díj bevezetését Budapest teljes közigazgatási területén a Fővárosi Önkormányzat tömegközlekedés-finanszírozási tárgyalóbizottsága a kormánynak a BKV Zrt. működőképességének fenntartása érdekében. Legalábbis a rendelkezésre álló, hat aláírással hitelesített dokumentum alapján.
Az ítélet: A helyzet egyszerűnek tűnik, de nem az. A hír megjelenése óta gyakorlatilag minden érintett letagadta, hogy javasolta volna az útdíj bevezetését. Bizonyos értelemben joggal.
Az állítás: „Az egykulcsos adó érezteti a kedvező hatását a népesedésben” – Matolcsy György
A tények: Orbán Viktor 2010. június 8-án, 29 pontos csomagja részeként jelentette be az egykulcsos, családi kedvezményes adózás bevezetését, 2011 januárja óta adózunk az új rend szerint. Szigorúan véve a bejelentés után március-áprilisban születhettek az első gyerekek, akik már Orbán bejelentése óta fogantak, és júniustól októberig valóban több gyerek született, mint a megelőző időszakban. Novemberben viszont, az első hónapban, amikor azok születhettek, akik az új adórendben kézhez vett első havibér után fogantak, már alatta maradt az érték az előző évinek.
Az ítélet: Többnyire hamis.
Bár a magyar politikus legfőbb ismérve, hogy nincsen programja, hivatkozni pedig általában az elmúlt négy, nyolc, húsz évre szokott, néha, óvatlanabb pillanatokban tényállítások is elhagyják a száját. A különösen óvatlan pillanatokban olyan tényeket állít, amelyeket objektív kritériumok mentén ellenőrizni is lehet. Ez az a pillanat, amikor új projektünk, az Igaz, ami igaz blog belép a képbe.