Index Vakbarát Hírportál

A kormány javára döntöttek a 4-es metró perében

Az Országgyűlésnek kellett volna határozni a finanszírozásról

2001. április 6., péntek 13:59

A magyar államnak nem kell megfizetnie a főváros 100 milliárd forint nagyságrendű követelését a 4-es metró perében - döntött pénteken a Legfelsőbb Bíróság. A döntés szerint a kormány és a főváros között kötött szerződés nem kötelezi az államot, mert arról az Országgyűlésnek külön törvényben kellett volna határoznia. Varga Mihály pénzügyminiszter precedens értékűnek nevezte az ítéletet. Demszky Gábor pénteken délután kijelentette, a főváros várhatóan felülvizsgálati kérelmet nyújt be a döntés ellen.

Varga Mihály pénzügyminiszter
Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek precedens értékűnek nevezte az állam és a Fővárosi Önkormányzat között a metróperben született pénteki legfelsőbb bírósági döntést. A jogerős ítélet értelmében a magyar államnak nem kell megfizetnie a Fővárosi Önkormányzat 100 milliárd forint nagyságrendű követelését a 4-es metró perében. A döntés szerint az 1998. április 7-én a kormány és a főváros között kötött, a Dél-Buda - Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítéséről szóló szerződés nem kötelezi az államot, mert arról az Országgyűlésnek külön törvényben kellett volna határoznia.

A szerződés nem kötelező

A döntés hatálytalanította azt a korábbi, a Fővárosi Bíróságon született elsőfokú ítéletet is, amelyben a bíróság 26,5 milliárd forint megfizetésére ítélte a kormányzatot. A Legfelsőbb Bíróság szerint 1998. áprilisában Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter a költségvetés megkerülésével írta alá polgári jogi szerződésben a metrómegállapodást. Ezért az nem kötelező az államra nézve, mert hiányzik hozzá az Országgyűlés felhatalmazása.

Demszky várhatóan felülvizsgálati kérelmet nyújt be

A pénzügyminiszter szerint a bíróságnak azt kellett tisztáznia, hogy milyen viszonyban van a pénzügyminiszter személye a mindenkori költségvetéssel, illetve az adófizetők személyével. A miniszter szavai szerint a bíróság döntése is megerősítette, hogy az adófizetők biztonságban érezhetik pénzüket, hiszen még egy pénzügyminiszter sem dönthet egy tollvonással több százmilliárd forint összegű állami támogatásról az Országgyűlés hozzájárulása nélkül.

Demszky Gábor
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere péntek délután bejelentette, a bírósági ítélet kézhezvételét követően várhatóan felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Fővárosi Önkormányzat a metróper pénteken született döntésével kapcsolatban. Demszky, akit az ítélet meglepett, úgy nyilatkozott: a döntés teljes mértékben ellentétes a 4-es metróval kapcsolatban hozott eddigi négy bírósági verdikttel, és azt jelenti, hogy az államot nem köti az előzetesen elfogadott szerződés. Demszky szerint ez azt is jelenti, hogy senki nem lehet biztonságban, aki az állammal szerződést kötött. A főpolgármester bejelentette, hogy a rendelkezésre álló felújítási források és a 4-es metróra elkülönített pénzek felhasználásával rendezik annak a négy területnek a felszínét, ahol idén tavasszal már az új metrómegállók építését kezdték volna meg. A metróra elkülönített 30 milliárd forintot továbbra sem használják fel más célokra.

Borókai Gábor kormányszóvivő nem kívánt nyilatkozni az ügyben, mert a MeH véleménye szerint az a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Tirts Tamás, a fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ frakciójának vezetője sajtóközleményében úgy fogalmazott: "Demszky Gábor főpolgármester politikai ripacskodásának újabb fejezete zárult le a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyásával".

A sztori

A húsz évvel ezelőtti - ma már kissé avíttan hangzó - 'Budapest és környéke Közlekedésfejlesztési Terv' jelölte ki elsőként a metró negyedik vonalának a Dél-Buda - Rákospalota viszonylatot. Aztán az ölet a süllyesztőbe került: tizenhat évig nem történt semmi. 1996-ban a főváros közgyűlése újra elfogadta a nyomvonalat, és felkérte Demszky Gábor főpolgármestert, hogy tárgyaljon a kormánnyal a költségek finanszírozásáról. 1997 februárjában ennek hatására megszületett a kormánydöntés: a kormányzat beszáll a metró költségeinek finanszírozásába.

Így a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti metrószakaszának megépítéséről szóló alapszerződést 1998. április 7-én már alá is írta a kormány, a főváros és a BKV. A kormány a beruházás saját erő szükségleteinek 60 százalékát vállalta, ennek tudatában a főváros három nagy nemzetközi pénzintézettel, a Nordic Investment Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal és a Kreditanstalt für Wiederaufbauval megkezdte a tárgyalásokat. Budapest a költségek ráeső részét a belterületi földek ellenértékéből finanszírozta volna. A hitelintézetek révén lényegesen alacsonyabb piaci hitelhez jutott volna a főváros: az EIB például 1998 februárjában 200 millió euró összegű hitelt hagyott jóvá, áprilisban pedig a BKV-val kötött 50 millió eurós megállapodást.

A kormány "felrúgta" a megállapodást

Járai Zsigmond
1998 novemberében azonban Járai Zsigmond, az új kormány pénzügyminisztere azonnali hatállyal felmondta a szerződést. Demszky tanúvallomása szerint a sajtóból értesült a kormány szándékáról, de bemutatott egy levelet is, amelyben Járai Zsigmond pénzügyminiszter arról tájékoztatta, hogy "a metró esetleges megépítésével kapcsolatos kiadások tervezésénél már ne számoljon a központi költségvetés forrásaival".

A főváros ezért beperelte a kormányt. Első körben a szerződésben vállalt hozzájárulások összegét: 32,5 milliárd forintot, kártérítésként pedig 51,2 milliárd forintot és annak - a teljesítés megtagadásától a fizetés napjáig számított - évi 20 százalékos késedelmi kamatot kért. Princz Gusztáv bíró a tárgyalás kezdetén azt kérte a fővárostól, hogy 15 napon belül jelölje meg pontosan, mi alapján számította ki a kártérítés összegét ugyanis az jócskán eltér az 1998 áprilisában megkötött megállapodásban szereplő, a kormány által vállalt 23 milliárd forintos összegtől.

A metróper első jogerős ítélete 1999 júniusában jogszerűtlennek mondta ki a szerződés felmondását, vagyis továbbra is érvényesnek tartotta a beruházásra vonatkozó kormány-főváros megállapodást. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa azonban később kimondta: a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor úgy fogalmazott, hogy az államnak 1999 decemberében ki kellett volna fizetnie az első részletet.

A kormánynak fizetnie kell

A Fővárosi Bíróság 2000 szeptemberében született - igazodva az első jogerős ukázhoz - elsőfokú ítéletében arra kötelezte a magyar államot képviselő pénzügyminisztert, hogy 15 napon belül fizessen ki 26,5 milliárd forintot a fővárosnak. Princz Gusztáv bíró úgy ítélte meg, hogy azok már lejárt követelések. A főváros további, mintegy 70 milliárd forintos követeléséről viszont a bíróság úgy vélekedett: ennek a határideje még nem járt le, ezért erre vonatkozólag a pert megszüntette. Ezt a pénzt a főváros újabb perben követelheti.

A bíróság az ítélet indoklásában nem fogadta el a kormány az ország teherbíró-képességének az 1999. és 2000. években bekövetkezett természeti csapások, és az országon kívüli hatások több, nem várt kiadással járó intézkedések számlájára írott meggyengülését felhozó érvelését.

Fellebbezés - védekező alapállás

Az már biztos, hogy fellebbezünk a Fővárosi Bíróság metróperben kihirdetett elsőfokú ítélete ellen - jelentette ki Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára közvetlenül az ítélethirdetés után. A kormány védekezésének alapvetését Perlaki Jenő fideszes parlamenti és fővárosi közgyűlési képviselő úgy foglalta össze, hogy "a szerződés elsősorban azért jogellenes, mert azt az 1998-es országgyűlési választások előtt felhatalmazás nélkül írta alá az akkori pénzügyminiszter és a főpolgármester. "Az államnak meg kell fellebbeznie ezt az ítéletet" - hangsúlyozta a fideszes politikus, aki szerint a főváros és az állam viszonyában a főváros szít viszályt és leginkább Demszky Gábor főpolgármester gerjeszt ellentéteket.

Az állam azért is fellebbezett, mert az elfogultsági kifogásainkat érdemben nem vizsgálták - indokolta a lépést az állam nevében eljáró Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda. Az ügyvédek azért is kezdeményezték az ítélet hatályon kívül helyezését, mert - véleményük szerint- a per alapját képező szerződést az akkori pénzügyminiszter parlamenti felhatalmazás nélkül írta alá. A jogászok úgy vélték: sokkal kisebb összeg odaítéléséről is az Országgyűlés szokott dönteni, tízmilliárdokról pedig nem dönthet egy ember.

A Legfelsőbb Bíróság most kihirdetetett ítéletében tulajdonképpen a szeptemberi ítélethirdetés utáni kormánykifogásoknak adott helyt.

Rovatok