Nem tudta a budapesti rendőrség kideríteni, hogy ki, vagy kik dúlták fel Kádár János és felesége sírját a Nemzeti Panteonban. A Munkáspárt 2006 tiltakozik a nyomozás befejezése miatt.
Nem nyomoz tovább a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kádár János és felesége közös sírjának feldúlói ellen, derül ki a csütörtökön közzétett közleményből.
Az Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának sírját 2007. május 2-án rongálták meg a budapesti Fiumei úti sírkertben. A tettesek Kádár János koponyáját és csontjait és a felesége hamvait tartalmazó urnát elvitték a sírból, a Munkásmozgalmi Panteon falára pedig gyalázkodó feliratot festettek.
A sírt pár nappal később helyreállították: a gránittömböt letisztították, a feliratot újraaranyozták, Kádár János maradványait egy új fémkoporsóban helyezték el a sírban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kétmillió forint nyomravezetői díjat is kitűzött. A Magyar Kommunista Munkáspárt és a Magyarországi Zöld Párt további félmillió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek.
A rongálás és kegyeletsértés miatt nyomozó rendőrség hatszáz embert hallgatott ki eddig, haemogenetikai, fizikai, vegyész, igazságügyi antropológiai és nyomszakértő segítségét is igénybe vették, de nem akadtak a lehetséges elkövetők nyomára.
A Munkáspárt 2006 országos elnöksége a közlemény megjelenése után nem sokkal tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy lezárták a nyomozást Kádár János megrongált sírjának ügyében. Véleményük szerint ebben a döntésben "politikai szempontok is szerepet játszottak", amit elfogadhatatlannak tartanak, és követelik, hogy a legfelsőbb rendőri vezetés vizsgálja felül a döntést, és folytassák a nyomozást.
A munkáspárti vezetők szükség esetén külföldi szakértők bevonását is fontosnak tartják.
Kádár János 1956 novemberétől több mint harminc éven át volt Magyarország első számú pártállami vezetője. Az MSZMP volt első titkára 1989. július 6-án halt meg, azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság hatálytalanította a Nagy Imre és társai perében hozott ítéleteket.