2008. július 4., péntek 11:15
Mi történt Kenyisztén?
Kesznyétenen. Ebben a Borsod megyei faluban lakik az a 68 éves zöldségtermesztő, akinek a kertjébe éjszaka hárman bementek uborkát lopni. Az egyik ember
meghalt, a másik súlyos sérülést szenvedett, mert a gazda a veteményeseit körülvevő drótokba áramot vezetett. Szóval nem a kerítésben volt az áram.
Nem mindegy, hova vezette a 220-at a bácsi?
A kesznyéteni gazda 230 voltos feszültség alá helyezte a drótot, mert ma már ennyi a hálózati feszültség a háztartásokban, csak a köznyelv hívja még mindig 220-nak. A kerítésbe vezetve sokkal veszélyesebb lett volna, hiszen azt is megrázhatta volna, aki véletlenül arra jár és hozzáér.
Tehát a kerítésembe nem vezethetek 230-at, de a veteményesem köré igen?
Nem vezethetsz a veteményesed köré sem olyan erősségű áramot, ami megölhet egy embert. Gondolj csak bele: véletlenül nekimehet a kertben játszó gyereked vagy a postás is. A felelősséget ezért neked kell vállalni.
És ha csak kiteszek táblákat, hogy "vigyázz, a kerítésbe áramot vezettem", pedig nem is?
Azt megteheted. Ez olyan, mint amikor az ember kis villogó lámpát szerel az autójába, hogy úgy nézzen ki, van benne riasztó. Persze ha ez kiderül, akkor kitalálhatsz valami más megtévesztő eszközt a tolvajok ellen.
Mi van, ha mondjuk gyengébb áramot vezetek a kilincsbe, ami csak fájdalmat okoz, de nem öl?
Egy tolvaj emiatt valószínűleg nem fog feljelenteni, de valószínűleg nem is tartja nagyon vissza attól, hogy meglopjon.
És mi van akkor, ha vízesárkot csinálok és abba felfelé álló, hegyes karókat tűzök? Vagy harci kutyákat és kiéheztetett oroszlánokat engedek szabadon a kertemben, hogy őrködjenek a veteményes körül.
Ha valaki emiatt meghal vagy megsérül, felelősségre vonnak téged. Mindegy, hogy tolvaj vagy járókelő az áldozat.
De én nem azért csinálnám ezt, mert szándékosan meg akarok ölni valakit. Kiírnám, hogy vigyázz, életveszély. Ha valaki tilosban jár, számoljon a következményekkel. Megérdemli.
A kesznyéteni gazda is ezt csinálta. A faluban igyekezett mindenkinek elmondani, hogy árammal védi a kertjét, ezért nem érdemes próbálkozni. Mint később kiderült, ezt azok is tudták, akik bementek a kertbe. Hiába nem volt szándékos az emberölés, a gazdának tudnia kellett, hogy a 230 voltos feszültség ölhet embert. Ezt nevezik eshetőleges szándéknak, amikor az elkövető a következményeket nem kívánja, de azokkal szemben közömbösen viselkedik.
Az embernek tehát nincs joga megvédeni a birtokát a tolvajok ellen?
De. A polgári törvénykönyv ezt úgy fogalmazza meg, hogy a tulajdonosnak joga van arra, hogy jogos önhatalommal elhárítsa a tulajdona ellen irányuló jogtalan támadást, és hogy kizárjon a tulajdonát érő bármiféle önkényes behatást.
Most ilyen jogi nyelven elmondtad azt, amit a gazda csinált.
Nem, mert a jog azt is mondja, hogy a tulajdon védelmében az ember nem alkalmazhat olyan eszközt vagy olyan mértékű erőszakot, ami nagyobb hátrányt vagy veszélyt idéz elő, mint amilyen maga a védett érdek. A római jog még megengedte az éjjel tetten ért tolvaj megölését. A mi jogunkba azonban nem fér bele, hogy lelődd azt, aki lopni érkezett. Egy jogtalan vagyon elleni támadást tehát nem lehet élet elleni cselekménnyel elhárítani.
És ha a tolvajnál fegyver is van? Akkor az már jogos önvédelem, nem?
A törvények a jogos védelem fogalmát ismerik. Eszerint nem büntethető az, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személyei, javai vagy közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Ehhez meg kell várnom, hogy kapjak egy jó nagy sallert?
Nem kell megvárnod, elég ha a támadó a bűncselekményt megkezdte vagy tartani lehet attól, hogy rövid időn belül támadni fog. Fontos azonban az arányosság. A jogos védelem fogalmába a támadó megölése csak akkor tartozhat bele, ha a te életed vagy más élete veszélyben forog.
Ha ezt lefordítom erre az esetre, itt az lett volna a jogos önvédelem, ha a tolvajok meg akarják rázatni elektromos sokkolóval a gazdát, mire az válaszul bekapcsolja a 230-at az uborka körül?
Te is tudod, hogy ez nem életszerű. Itt inkább az a lényeg, hogy a támadásnak és a védekezésnek időben egybe kell esnie vagy a támadási szándéknak meg kell előznie az elhárítást. Itt viszont az történt, hogy a gazda előbb áramot vezetett a drótba és utána jöttek a tolvajok.
Hát itt az lehetett a támadás, hogy a bácsit már korábban is meglopták. Ő csak védekezett.
Igen. A gazda azt mondja, hogy korábban is rendszeresen loptak tőle, legutóbb júniusban vitték el 30 kiló uborkáját. A rendőrségen azonban egyik esetről sem tett bejelentést.
Persze, mert tudta, hogy ilyenkor a rendőrök kijönnek, hümmögnek, aztán nem történik semmi. Cigányok voltak a tolvajok?
Igen, de ha téged meglopnak, a te szempontodból nem mindegy, hogy cigány, magyar vagy
piréz vitte el a cuccaid? Ettől függetlenül az létező és kezelendő társadalmi probléma, hogy olyan területeken, ahol sok embernek nincs munkája, a megélhetés egyik formája a lopás. Ez összefügg a közbiztonság meggyengülésével, a munkahelyteremtéssel és sok minden mással.
Elítélhetik ezért a bácsit?
Igen, de erről a bíróságnak kell majd döntenie. A gazda ellen több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt indult eljárás. Ennek a büntetési tétele akár 10-15 év is lehet. Nyomatékos enyhítő körülmény lehet ugyanakkor, hogy a gazda a saját tulajdona védelmében tette mindezt, az áldozatok pedig jogsértő cselekedetre készültek.
Én azt gondolom, hogy itt a gazda is áldozat.
Egyetértünk.
Akkor hogyan védheti meg egyáltalán a saját tulajdonát az ember?
Építhetsz kerítést, felszerelhetsz kamerákat, riasztót vagy alkalmazhatsz biztonsági őrt. Ha tolvajt látsz a kertedben, akkor hívhatod a rendőrséget, de persze a rendőrség is járőrözhet, hogy megelőzze az ilyen eseteket.
Jó, hogy nem azt mondod, hogy tegyek nyomkövetőt minden uborkába.
*Köszönjük Magyar György ügyvédnek a cikk elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségét.