A parlament név szerinti szavazással elfogadta azt a törvényt, amely jelentősen átalakítja a hazai kórházakat és az egészségügyi ellátás rendszerét. A 201 igen, 167 nem szavazattal, öt tartózkodással elfogadott egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény végső célja a nagyobb szervezettség és a kórházak működésének hatékonyabbá tétele, végső soron a jobb orvosi ellátás.
Amit ebből az emberek leginkább érzékelni fognak az az, hogy az alapellátást továbbra is megkapják lakóhelyükhöz közel, komolyabb betegség esetén viszont a távolabb lévő kiemelt kórházakba kell menni, ahol azonban várhatóan nagyobb esély lesz a gyógyulásra. Az új jogszabály a kórházak számára átalakulást, leépítést jelent, az ott dolgozók egy részének pedig azt, hogy munkáját máshol kell folytatnia.
A törvény átszervezi a kórházak kapacitásait és feladatait. Deklarálja az ellátás négy szintjét: a kiemelt vagy súlyponti kórházakat, a területi kórházakat, a területi egészségügyi központokat (rendelőintézetek), valamint a háziorvosok tevékenységét.
Az ellátás szintjei
A súlyponti kórházakban (egyetemi klinikák, országos intézetek, megyei kórházak) a súlyos, speciális vagy ritka betegségben szenvedők gyógyítását is végzik majd. Itt kezelik például a daganatos betegeket, itt végeznek szervátültetéseket és szívműtéteket. Ezekben az intézményekben fogadják 24 órában a súlyos balesetek sérültjeit.
Kattintson a nagyításhoz!
A törvényjavaslat első változata szerint az országban összesen 31 kiemelt kórház lett volna. Később bekerült ebbe a körbe a soproni, a siófoki, a karcagi, valamint Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky, az Uzsoki, a Szent Imre, a Szent János és a Jahn Ferenc Kórház is. Így 39 kiemelt intézmény lesz, amelyek 50-55 kilométeren (egy órán) belül az ország minden pontjáról elérhetők. A kiemelt kórházakról bővebben itt olvashat>>>>
A többi 130 kórház többsége sem szűnik meg - területi kórházként általános ellátásra szakosodik, s fontos lépcsőfokot jelent a kiemelt kórházak valamint a rendelőintézetek és háziorvosok között. A területi kórházak 30 kilométerenként lesznek elérhetők. Ezekben az intézményekben veszik ki a mandulát és az epekövet, itt vezetik le a szüléseket, itt operálják a sérvet vagy az orrpolipot. Itt látják el a belgyógyászati betegségek zömét adó betegségeket vagy állítják be a cukorbetegek terápiáját.
Kormányzati ajánlás az osztozkodáshoz
Az átalakulás során 16 ezer eddig gyógyításra használt ágyat szüntetnek meg (mivel ezek kihasználatlanul álltak), s 7-8 ezer ezer krónikus-ápolási ágyat alakítanak ki (mivel ezekre nagyobb szükség van). A kórházak egy másik része a jövőben idős és krónikus betegek gondozásával, ápolásával és rehabilitációjával foglalkozik majd. Mivel kevesebb ágy lesz, s a feladatokat átszervezik, várhatóan több intézményt összevonnak, s fölöslegessé váló kórházi ingatlanokat is eladhatnak.
A területi kórházak sorsa 2007 első felében dől el. Január 8-tól a regionális egészségügyi tanácsokban (ret) kell megállapodni arról, hogyan osszák el egy-egy régióban a kórházaknak között a belgyógyászati, sebészeti, szülészeti stb ágyakat. Ez egyes helyeken osztályok megszűnését idézheti elő, másutt a felszereltség és a feltételek javítását.
A megegyezéshez a minisztérium „sorvezetőt” ad a regionális tanácsoknak, azaz meghatározza, melyik településen milyen kórházi osztályok megtartását javasolja. Ha a tanács húsz napon belül nem tud megállapodni a feladatok és a támogatás elosztásáról, a miniszter dönt majd. A törvény három hónap alatt kikényszeríti az átalakulást, a kórházak áprilistól már az új rendszer szerint kapnak állami támogatást. Az így elosztott kapacitásokat évente felülvizsgálják, s módosíthatják a változó igényeknek megfelelően. A kapacitások átszervezésével a kormányzat reményei szerint kiegyenlítettebbé válhat az ellátáshoz való hozzáférés.
Több mentőállomás
Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa hétfő délelőtt arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a kórházátalakításról szóló törvényjavaslatot. Az Orbán-kormány egykori egészségügyi minisztere kifogásolta, hogy a Fidesz nem kapta meg azt a listát, amely a regionálisan elosztható ágyak számáról rendelkezik. A lista nélkül a szavazás olyan, mint egy "fejesugrás a sötétségbe” - fogalmazott a politikus.
Az Egészségügyi Minisztérium szerint egy igazságtalan és fenntarthatatlan ellátórendszert átalakítása a cél, a változás szükségességét pedig minden szakmai szervezet megerősítette. A megfelelő működéshez arra van szükség, hogy a gyógyításra fordítható pénzeket jobban lehessen hasznosítani. Ezért van szükség a több szintű ellátás megszervezésére, és ezért nem lehet minden kórházat egyforma feladatra kijelölni. A tárca szerint a Fidesz válasza minderre az, hogy ne változzon semmi.
Az ellátás következő szintjét a területi egészségügyi központok, azaz a rendelőintézetek jelentik. A cél, hogy a beteg kórházba fektetése helyett a jövőben több betegséget kezeljenek egynapos sebészettel, járóbeteg-ellátással, amely mérsékeli az egészségkassza kiadásait.
Jelenleg az ország összesen 168 kistérsége közül 29-ben nincs, további 18-ban nem megfelelő a járóbeteg szakellátás. Azon kistérségek száma, ahol se járóbeteg-szakellátás, se mentőállomás nincs, összesen 9 darab. Ezt a hiányt egy központi programmal szeretné orvosolni a kormányzat, uniós pénzek felhasználásával. Fontos cél a mentőszolgálat hálózatának fejlesztése is, hogy a kocsik 15 percen belül mindenhova odaérjenek.
Az utolsó pillanatig ment a harc a kiemelt kórházakért. A Fidesz a részletes vita lezárása után beadott egy módosító indítványt, hogy az élsportolók, olimpikonok ellátásáért is felelős Sportkórház is kerüljön a kiemelt intézmények közé. A javaslat megtárgyalását a házszabály már nem tette lehetővé.
Az Egészségügyi Minisztérium eddigi nyilatkozatai alapján úgy tűnik: a sportkórház értékes épülete a jövőben más funkciót kap, több osztálya ugyanis - kivéve a sportolókkal foglalkozót - kihasználatlanul működött. A sportegészségügyi feladatokat végző orvosok munkájukat várhatóan másik kórházban folytathatják majd.
Betegirányítás később
A törvény szerint a kiürülő kórházi ingatlanok eladásából befolyó bevétel felét felújításra, korszerűsítésre, illetve az egészségügyi ellátás minőségi fejlesztésre kell fordítani, ha egy intézmény költségvetési szervként működik.
A törvény egyébként lehetőséget ad arra is, hogy a kórházak a továbbiakban gazdasági társaságként működjenek. Ez lehetőséget nyújt a tőkebevonásra, hitelek felvételére, és akár az intézmények közti fúzióra is.
Mivel az új kórházi struktúra csak most alakul ki, egyelőre nem vezetik be azt a szabályozást, hogy mindenki csak a lakóhelyéhez közel kijelölt két területi és egy súlyponti kórházban kap ingyenes ellátást. Ha másutt akarja kezeltetni magát, meg kell fizetnie az ellátás költségének egyharmadát (maximum 100 ezer forintot). Ennek az intézkedésnek a lényege a kórházak kapacitásának megfelelő kihasználása a célja, de várhatóan csak 2007 második felétől vezetik be.