Járai Zsigmond: Kifogásolható a Mol árpolitikája

A kormány nem javasol semmiféle személyi következményt sem az olajtársaságnál. Ugyanakkor Dávid Ibolya szakminiszter délelőtti nyilatkozatának megfelelően, az igazságügyi minisztérium hamarosan megkezdi a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény felülvizsgálatát - hangzott el a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

A pénzügyi tárca vezetője ugyanakkor szerdán találkozik a Mol elnökével és vezérigazgatójával az utóbbi időben emelkedő benzinárak miatt. Járai ötpontos javaslatcsomagot készített a tárgyalásra, amelyen - saját szavaival - ,,politikai befolyásolást" akar gyakorolni az olajcég vezetőire. A javaslatok között szerepel, hogy a Mol ne változtassa túl gyakran a benzinárat, keressen megoldást az árfolyamkockázatok enyhítésére, csökkentse az üzemanyag árát, és vizsgálja meg a hazai olajkitermelés lehetőségeit, és a társaság igazgatóságának hatáskörébe tegye át a benzinár meghatározását, hiszen ebben a testületben a kormány képviselői is jelen vannak.

Ez utóbbi azért is lényeges, mert a kormánynak az olajbányászatra kivetett bányajárulék meghatározásával van lehetősége befolyást gyakorolni a Mol vezetőire - derült ki a kabinetülés után. Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy a kormány idén nem akar változtatni a járulék mértékén, de vizsgálja a jövő módosítás lehetőségeit.

Nem a közterhek miatt drágul a benzin

,,Az elmúlt napokban ismét emelkedett a benzin ára Magyarországon, miközben a világpiacon ezzel ellentétes folyamatok mentek végbe" - mondta kedden Járai Zsigmond. Ugyanakkor a pénzügyminiszter szerint a Mol Rt. nem járt el tisztességtelenül. Ha például 1991 óta vizsgáljuk a benzin árát, akkor most relatíve egy-két forinttal olcsóbb is az üzemanyag, mint amennyibe kilenc évvel ezelőtt került (persze csak akkor, ha összehasonlító árakon számoljuk, mert kizárólag ebben az esetben jön ki az 56 forintos 1991-beli árhoz viszonyított 54-55 forintos jelenlegi ár.)

Borókai Gábor: Az olajtársaság 30-40 százalékos gázáremelést szeretne

Járai tagadta, hogy a magas közterhek miatt drágulna a benzin, ugyanis a motorbenzin állami adótartalma 1998 júliusa óta (70,9 százalék) jelentősen csökkent, s jelenleg (2000. május 30-án) 59,8 százalékot tesz ki. Ennek oka az, hogy a benzinárba beépített jövedéki adót nominálisan határozzák meg, fix összegben, amelyet évente igazítanak az inflációs rátához.

Az üzemanyagot ezen kívül áfa is terheli, ez valóban az áremelkedéssel arányosan növekvő bevételt jelent az állam számára. A miniszter azonban hangsúlyozta, hogy a benzinár emelkedése negatívan hat a gazdaság egészére, és így a többi szektorból kevesebb áfa folyik be, tehát az államnak sem érdeke az üzemanyag drágulása.

A pénzügyminiszter szerint a hazai benzinár emeléséhez elsősorban a dollár árfolyamának növekedése és az olaj árának emelkedése járult hozzá. A miniszter nem volt hajlandó arról spekulálni, hogy az utóbbi hetekben miért érződött különösen erőteljesen a Mol árpolitikájában az emelés, miközben a világpiacon némileg enyhült a kereslet okozta drágulás.

Vita a gázárról

Benzinárváltozások Európában és Magyarországon

Az ESZ 95-ös motorbenzin adótartalma egyes európai országokban Nagy-Britannia 69,7% Olaszország 67,2% Németország 65,6% Ausztria 60,5% Magyarország 60,9% Szlovákia 52,0% Horvátország 52,4% Románia 51,4% Az ESZ 95-ös motorbenzin adótartalmának alakulása Magyarországon 1994 68% 1995 68% 1996 69% 1997 67% 1998. július 70,9% 1999. szeptember 66% 2000. január 64% 2000. március 61,7% 2000. május 30. 59,8%

,,Nem spekulálunk arról, hogy azért emelik-e a benzin árát, mert rosszul aludt a Mol vezérigazgatója, vagy azért mert a gázárak emelését szeretnék elérni" - mondta egy kérdésre Járai. Mint ismeretes, a gázárak képzésében régóta folyik alkudozás a kabinet és az olajvállalat között.

Borókai Gábor kormányszóvivő mindehhez hozzátette: a Mol 30-40 százalékos gázáremelést szeretne, miközben Járai Zsigmond általánosságban megerősítette, hogy a kormány - a saját hatáskörébe tartozó hatósági árak esetében - 6 százalékos emelést tart kívánatosnak.

A Mol kapcsán Járai megjegyezte: az olajtársaság nincs monopolhelyzetben Magyarországon. A cég ugyanakkor meghatározó piaci szereplő, 70-80 százalékos részesedésével. A többi vállalat és vállalkozás számára mindazonáltal nyitva áll a lehetőség, hogy olajat vagy benzint importáljanak.

2-300 millió dolláros mérlegromlás az olajáremelés miatt

A környező országokban, legalábbis a volt szocialista országokban olcsóbb a benzin ára, mint nálunk, ám ezekben az államokban éppen most döntenek az árak, pontosabban az árakba beépített állami adótartalmak arányának emeléséről. Ugyanakkor az Európai Unió átlagához képest Magyarországon relatíve is kisebb az üzemanyag adótartalma - jegyezte meg.

Járai Zsigmond elmondta, hogy a világpiaci olajár 10 dollárral való emelkedése a hazai inflációt egy százalékkal növeli. Ez a negatív hatás sajnos már jelentkezett is az itthoni gazdasági mutatókban. Ugyanakkor a fizetési mérleg várhatóan nem fog romlani a tervezetthez képest, mert az olajimport drágulását ellensúlyozzák más, pozitív kereskedelmi folyamatok. Ennek ellenére az üzemanyagok áremelkedése 2-300 millió dollárral növeli az importot, ami azt jelenti, hogy körülbelül ekkora mérlegromlást kompenzál a növekvő magyar export.

Kell-e nyelvvizsga vagy sem?

A kormány keddi ülésén elhalasztotta a döntést a felsőoktatási nyelvvizsgák ügyében. Nem sikerült ugyanis megállapodni arról, hogy az oktatási minisztérium javaslatának megfelelően az egyes intézményekre bízzák, hogy záróvizsgára engedik-e azokat a hallgatókat, akik nem rendelkeznek nyelvvizsgával.

Borókai Gábor szerint nem lehet egyes évfolyamokkal kivételt tenni, néhol elengedni a vizsgakötelezettséget, máshol pedig megkövetelni ugyanezt. A szaktárca ezért a jövő héten várhatóan új javaslatot terjeszt a kormány elé, s megvizsgálja, hogy már a következő évfolyamban is megvalósítható-e a kötelezettség előírása, valamennyi hallgató levizsgáztatása.

Ellenőrzik a rendőrök életvitelét

A kormány rendeletet fogadott el arról, hogy a jövőben a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata bármikor ellenőrizheti a rendőrök életvitelét. Borókai Gábor szerint az intézkedés azt jelenti, hogy a Belügyminisztérium állományába tartozó rendőröknek ezentúl alá kell vetniük magukat olyan szúrópróbaszerű ellenőrzéseknek, amelyek azt vizsgálják, részt vesznek-e a szervezett bűnözésben, gyanúsíthatók-e korrupcióval vagy esetleg rendőri bűnözéssel. A speciális ellenőrzések a jövőben kiterjedhetnek a rendőrök családtagjaira is.

Idén megkezdődhet az Antenna Hungária privatizációja

Az Antenna Hungária (AH) Rt. privatizációjáról első olvasatban tárgyalt a kormány. A szóvivő szerint idén megkezdődhet a műsorszóró részvénytársaság magánosítása. Ugyanakkor arról egyelőre nem lehet tudni, hogy az állam többségi vagy kisebbségi tulajdont tartana-e meg a Vodafone itthoni mobilszolgáltató cégében is résztulajdonnal rendelkező AH Rt.-ben.