Maratoni tárgyalás után feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet a Fővárosi Bíróság. Szóbeli indoklásában Pataki Árpád bíró kiemelte: a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát.

Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a tavaly decemberi felvonulást, emlékeztetett a bíró.

A bíróság nem azt állítja, hogy nincsenek roma származású elkövetők, azonban ennek középpontba állítása és ezzel indulatok keltése jogállami keretek között elfogadhatatlan. A közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy "Jön a gárda és majd rendet csinál!" Ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható, mondta a bíró. Hangsúlyozta, a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni.

Arra az érvre, hogy még "egyetlen pofon sem csattant el", a bíró azzal válaszolt: önmagában a félelemkeltés mechanizmusa alkalmas lehet mások jogainak megsértésére, csakúgy mint a külső megnyilvánulások. Ma Magyarországon a Magyar Gárda ruházata alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékenységét megsértse, attól függetlenül, hogy volt ilyen cél, vélekedett Pataki.

A Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a Magyar Gárda mozgalomra közvetlenül nem terjed ki. A bíróság az egyesület nyilvántartásból történő törléséről, továbbá a szervezet számláján lévő vagyon állami tulajdonba kerüléséről rendelkezett. (Az egyesület bankszámláját vezető OTP Bank Rt, az ítélet jogerőre emelkedésekor a bankszámlán lévő pénzt átutalja a Magyar Államkincstár betéti számlájára.)

Vona Gábor, az egyesület elnöke a több mint tizenkét órás tárgyalás utáni ítélethirdetés után újságíróknak azt hangsúlyozta: nyilvánvalóvá kell tenni, hogy amit a közvélemény gárdaként ismer, az nem volt tárgya a pernek. Az egyesületet oszlatta fel a bíróság, amit nem fogadnak el, és minden hazai, illetve nemzetközi bírói fórumot igénybe vesznek, ha szükséges. A szervezet pedig mindenképpen folytatni akarja tevékenységét.

"A Magyar Gárda feloszlathatatlan, a Magyar Gárda folytatni fogja nemzetmentő és társadalommentő tevékenységét a jövőben is" - hangoztatta a szervezet elnöke, aki hozzátette azt is, hogy fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen. Így az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatása érdekében indított polgári per Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

A délelőtt zárt ajtók mögött tartott tárgyaláson a bíróság megnézte a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén szeptemberben készült videofelvételt, amelyen Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről, illetve az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszél. Ezután délután, már nyilvánosság előtt a perbeszédekkel folytatódó tárgyaláson a Magyar Gárda feloszlatását kérő ügyész úgy fogalmazott: a szervezet célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak "masírozása", vezetőinek beszéde mások jogainak sérelmével jár. Így az egyesület megkérdőjelezi a cigányság egyenlőségét, cigányellenes hangulatot kelt, és konkrétan sérti más csoportok emberi méltóságát is. Ez a cigányság mellett a zsidóságot is érinti, hiszen a Magyar Gárda egyik vezetője nyilvános beszédében "cionista patkányokról, sáskákról, nemzetvesztőkről" szónokolt.

Az ügyész az alperesi védekezést vitatva azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda egyesület elválaszthatatlan a mozgalomtól és az egyesületet felelősség terheli a mozgalom tevékenységéért, illetve a bíróság határozata kihat a mozgalomra is.

Gaudi-Nagy Tamás, az egyesületet képviselő ügyvéd szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását.

Gaudi szerint a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indít el, melyben ízlésterror, vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül. Épp ezért a Magyar Gárda Egyesület ügyvédje szerint elfogadhatatlan, hogy az ügyészség radikális vélemények és egyfajta öltözet miatt oszlatná fel az egyesületet. Ebben a megközelítésben a Magyar Gárdának a romló közbiztonság problémájának felvetése miatt kellene bűnhődnie.

A társaság beszüntetését 2007. december 17-én kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség, mert álláspontjuk szerint a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét. Az ügyészség a Gárda 2007. december 9-i tatárszentgyörgyi vonulása miatt kezdeményezte a szervezet feloszlatását.

Az ügyészség szerint a szónokok megszegték a faji megkülönböztetés tilalmát, megsértették az emberi méltóságot és félelmet keltettek Magyarország cigány lakosságában. A Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az alapszabálytól eltérve, de az egyesületi keretet felhasználva végzi. A tatárszentgyörgyi rendezvényt hosszasan elemezve az ügyész hangsúlyozta, hogy az egyesület nem hagyományőrző, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

A Magyar Gárda vezetői és jogi képviselői erre jogi csűrés-csavarással válaszoltak. Szerintük ugyanis a felvonulásokat nem a Magyar Gárda Egyesület, hanem a Magyar Gárda Mozgalom szervezte, a két csoport közötti kapcsolatot pedig a "felnőtt gyermekek és szülőjük" közöttihez hasonlították. Egyben tagadták azt is, hogy a Gárda felvonulásain erőszakos cselekmények történnének, vagy bárki erőszakkal fenyegetne.

Az ügyész banki átutalásokkal bizonyította, hogy a két szervezet között kapcsolat van. Az Egyesület vezetői erre azzal reagáltak, hogy a Mozgalom tagjai tévedésből küldtek pénzt az Egyesületnek.

A perhez az alperes és a felperes oldalán is többen csatlakozni akartak, az ügyben eljáró első bíró Öcsödi Ágnes ezek közül többet is befogadott. Öcsödit azonban 2008. augusztus végén elfogultság miatt visszalépett, miután telefonon többször is megfenyegették. Az új bíró, Pataki Árpád a hétfőn újraindult pert a csatlakozók kizárásával kezdte, ezzel is felgyorsítva az eljárást.