A köztársasági elnök október másodikára írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről, derült ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján megjelent közleményből.
Áder János „az alaptörvény, a népszavazási kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján, figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára” döntött az időpontról.
Az Országgyűlés május 10-én döntött a népszavazásról a kormány javaslatára. A kérdés úgy szól:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
Százharminchat kormánypárti és jobbikos támogatta a javaslatot, öt független képviselő szavazott nemmel.
Az MTI emlékeztet arra, hogy a határozatot hárman megtámadták az Alkotmánybíróságon (AB) – köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő –, azzal az indokkal, hogy a parlament az alaptörvénybe ütköző módon döntött, ezért kérték a határozat megsemmisítését. Az AB június 21-én nem adott helyt az indítványoknak.
Indoklása szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás, és az indítványozók által hivatkozott Európai Bizottság május 4-i javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.
Az AB ugyanaznap egy másik határozatában nem adott helyt Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványának sem, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-i kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az AB a visszautasítást főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.
Szanyi Tibor hétfőn – a jogorvoslati határidő utolsó napján – alkotmányjogi panasszal fordult az AB-hez, ugyancsak a kúriai döntés miatt. Szerinte a népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket, emellett a költségvetést is érinti. Az ellenzéki politikus közölte, hogy ha az államfő a panasz elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul.
A kormány arra kéri a magyar polgárokat, hogy mondjanak nemet a kényszerbetelepítésre, Brüsszel bevándorláspolitikájára
– mondta Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke kedden Budapesten, a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.
A tárcavezető a szavazás kapcsán elmondta, hogy a magyarok így üzenhetnek Brüsszelnek. Hozzátette: „Brüsszel nem, csak a magyarok dönthetnek arról, kikkel akarnak együtt élni Magyarországon.”
Az MTI a választási eljárásról szóló törvény alapján összeszedte a tudnivalókat.
A nyolcmillió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak az augusztus 5-i névjegyzéki állapotnak megfelelően augusztus 15-ig kell kézhez kapnia az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.
A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a népszavazást megelőző 50. napon, augusztus 13-án kezdődik. A kampányban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg megküldte hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), a kiadóknak erre a népszavazás kitűzését követően öt munkanapjuk van.
Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, és a 2014-es országgyűlési választások előtt vagy azután regisztráltak, továbbra is szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérniük a regisztrációt. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, választási regisztrációs kérelmét a népszavazást megelőzően szeptember 17-éig kell eljuttatnia a Nemzeti Választási Irodába (NVI).
A külhoni magyaroknak a szavazatukat tartalmazó szavazási levélcsomagot október 1-jén, szombaton 24 óráig kell eljuttatni levélben az NVI-hez, de a levélcsomag leadható a külképviseleteken, illetve a szavazás napján a külképviseleteken vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában.
Akinek van magyarországi lakcíme, és a voksolás napján nem tartózkodik Magyarországon, a több mint 100 külképviselet valamelyikén adhatja le szavazatát. Ehhez legkésőbb szeptember 24-én 16 óráig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, szeptember 30-án 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.
A kérelmeket online is be lehet adni a www.valasztas.hu oldalon.