"Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet" - tanácsolta Orbán Viktor még aktív miniszterelnökként, miután a részben neje által tulajdonolt Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. számos állami forrásból próbált pénzt szerezni az az évi fejlesztésekre. A végül 41 milliós állami támogatást elnyert cég az Élet és Irodalom által közölt jegyzőkönyvek szerint a miniszterelnöki rezidencián is tartott taggyűlést.
Állami tulajdonban lévő hegyaljai ingatlanok megszerzésének lehetőségéről is tanácskozott Orbán Viktor felesége üzlettársaival, mint hivatalban lévő miniszterelnök. Az Élet és Irodalom birtokába került jegyzőkönyvek szerint a volt kormányfő az előző ciklus idején többször is részt vett a tulajdonosokkal együtt a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. taggyűlésén.
"Mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól" - intette mérsékletre a 2001. június 4-i taggyűlés jegyzőkönyve szerint az akkor még hivatalban lévő kormányfő felesége üzlettársait. Lévai Anikó egykori ügyvédtársa, Szász István Attila, valamint a Postabank volt igazgatósági elnöke, Madarász László és az Orbán-kormány párizsi magyar nagykövete, Kékessy Dezső ugyanis arra tett javaslatot, hogy a hegyaljai cég az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. vagyonából szerezzen meg részeket.
"Forgácsokat le lehet választani az ésszerű vagyongazdálkodás keretében a kereskedőháztól" - mondta Orbán a családhoz közelálló üzlettársaknak. A jegyzőkönyv szerint ugyanis a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. tulajdonosai által képviselt elgondolások keresztezték az akkoriban kisgazda vezetés alatt álló tárca elképzeléseit, jóllehet a Torgyán József vezette minisztérium épp abban az évben ítélt meg vissza nem térítendő támogatást a cégnek. Az ÉS dokumentumai szerint volt olyan eset is, hogy a Kft. a miniszterelnöki rezidencián tartotta taggyűlését.
A hegyaljai vállalkozás az FVM-nél megpályázott támogatásból 34 millió 324 ezer forintot nyert el 2001-ben, 7 millió 151 ezer forintot pedig a Megyei Területfejlesztési Tanács fizetett költségvetési forrásból szőlőtelepítésre. Az egyik 2001-es cégdokumentum szerint Orbán a támogatásokat illetően is visszafogottságra intette a Kft. tulajdonosait. "Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet" - tanácsolta a politikus, miután a cég számos állami forrásból próbált pénzt szerezni az az évi fejlesztésekre.
Lévai Anikó egy hónapja jelentette be, hogy eladta 25 százalékos részét a cégben. A volt miniszterelnök felesége ugyanakkor továbbra is birtokosa maradt annak a nyolchektáros területnek, amelyen a cég szőlőt termel. Lévai Anikó az Indexnek február elején azt mondta, hogy névértéken adta el az összességében 48 hektáros szőlőültetvényen működő, de saját földtulajdonnal nem rendelkező a kft.-beli részesedését, ezért a cég már nem szerepel a legújabb vagyonnyilatkozatában sem. Lévai azt is mondta, hogy a cég nem fizet bérleti díjat az ültetvény használatáért.
A Hegyalján, főként Sárazsadányban terjeszkedő cégnek a község önkormányzata magasnak nem nevezhető áron adta el első földterületeit. A földvásárlások 1997-ben kezdődtek: az első, összesen öt és fél hektáros területet, amely negyvenhárom sárazsadányi önkormányzati ingatlant foglalt magában, az adásvételi szerződés szerint százezer forintért Lévai Anikó vásárolta meg. Orbán Viktor 1998-ban kezdeményezte a Sárazsadányi XXI. Század Alapítvány létrehozását, amelynek kuratóriumi elnöke a falu polgármestere lett. A borászati hagyományőrzést célul kitűző alapítvány kuratóriumába viszont Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. ügyvezetője és akkori tulajdonosai is helyet kaptak.
Azt, hogy miniszterelnökként, Orbán milyen szerepet játszott a Kft. üzleteiben, szerettük volna megkérdezni a Fidesz elnökétől, de kérdéseinkre az ígéretek ellenére nem érkezett válasz, és telefonon Lévai Anikó is elérhetetlennek bizonyult. A Fidesz egyébként tavaly, amikor nyilvánosságra került, hogy Orbánné cége az SZDSZ-es Wekler Ferenc nagy botrányt kavart támogatási ügyéhez hasonló módon jutott hozzá állami milliókhoz, a volt miniszterelnök elleni "nemtelen és durva támadásnak" minősítette a történteket.