A Nemzetközi Kvótakereskedelmi Társulás (IETA) nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid-kereskedelmi piacot veszélyezteti, hogy egyes országok kormányai olyan kibocsátási kvótákat vásárolnak, melyeknek nincs semmilyen környezetvédelmi hasznuk.

A Point Carbon szerint az észrevétel összefüggésben van azzal, hogy idén növekedés várható a Kiotói Jegyzőkönyv alapján értékesíthető szén-dioxid-kvóták kereskedelmében. Tavaly a Kiotói Egyezmény előírásai alapján 36 millió egységnyi kvóta cserélt gazdát (egy egység egy tonnát jelent), idén év végéig várhatóan 150 millió egységet értékesítenek, ennek csaknem feléről már meg is születtek a megállapodások.

A IETA a nyilatkozatban kétségét fejezi ki, hogy az érintett országok nem zöldberuházásokra költik az így szerzett bevételeket, ahogyan azt a szerződésben vállalták. Álláspontjuk szerint nagy az esélye annak is, hogy az alacsony ár eléréséhez a kétoldalú megállapodásokban nem kötik ki, hogy klímavédelmi beruházásokra kell fordítani az eladásból származó összeget.

Nem mutatunk jó példát

Magyarország tavaly szeptemberben 2 millió egységet adott el Belgiumnak, novemberben padig 6 milliót Spanyolországnak. A szerződésekben vállaltuk, hogy a bevételt mérhető zöldberuházásokra fordítjuk, a pályázatokat (Zöld Beruházási Rendszer - ZBR) a környezetvédelmi minisztériumnak március végéig kellett volna kiírnia, ez azonban egyelőre nem történt meg.

Szlovákia egy meg nevezett országnak adott el tavaly kvótákat anélkül, hogy vállalt volna bármilyen kötelezettséget zöldberuházások megvalósítására.

A szerződések feltételei egyébként nagyban befolyásolják az árakat. Bár Magyarország tárgyalási stratégiájának védelmére még nem hozta nyilvánosságra, mennyiért értékesítette a kibocsátási kvótákat, becslések szerint az ár 14-16 euró között lehet egységenként. Ehhez képest a Point Carbon jelenleg 6 és 10 euró közti árakról számol be.

Feiler József, a ZBR kialakításában résztvevő szakértő szerint az árak akár 70 százalékos eltérést is mutathatnak, a legnagyobb bevételt akkor lehet elérni, ha az eladó ország mérhető zöldberuházások megvalósítását vállalja szerződésben.

Régiós versengés

A 2008 és 2012 közti öt évben engedélyezett tranzakciókban eladóként elsősorban azok az országok érdekeltek, amelyek 1990 után, az ipari szerkezetátalakulás eredményeként jelentős mennyiségű kibocsátási kvótát takarítottak meg. Ez Magyarország mellett érvényes még a régió számos országára.

Tavaly Magyarország piaci előnyre tett szert, idén azonban megjelentek a riválisok. Ezt bizonyítja például, hogy Japán a héten az eddig megvásárolt 30 millió szén-dioxid-kvóta mellett további 14 millióról tárgyal Ukrajnával.

A tárgyalások jelenleg arról szólnak, hogy a meglévő üzletet bővítsék-e ki a további mennyiséggel, vagy teljesen új körben állapodjanak meg. Annyi bizonyos, hogy év végéig mindenképp le akarják bonyolítani a tranzakciót, és hogy Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy megkapja legalább 15 millió egységnyi kvótáért a pénzét, mielőtt további lépéseket tesz.

Japánnal egyébként Magyarország is folytatott komoly tárgyalásokat, novemberben Szabó Imre környezetvédelmi miniszter még azt mondta, hogy közel állunk a szerződés aláírásához. A megállapodásról azóta nem kerültek nyilvánosságra további részletek, így nem tudni, hogy Japán közben elállt-e vásárlási szándékától.

Az ukrán kvóták iránt érdeklődik még Ausztria, Dánia, Olaszország és Spanyolország is, de egyelőre csak a szándéknyilatkozatok aláírásán vannak túl, írja a Point Carbon.