Míg Magyarország ügyeskedett a szén-dioxid-kvótáival, Csehország két és fél millió tonnát értékesített kiotói tartalékából egy japán cégnek. A kiotói jegyzőkönyv szerinti országok közti kvótakereskedelemben Csehország a legnagyobb eladó. Magyarország 40-45 millió tonna kvótát szeretne eladni.

Két és fél millió tonna szén-dioxid-kvótát értékesített Csehország egy japán cégnek, az eladott kvóták az ország kiotói tartalékából (AAU- Assigned Amount Unit) származnak. Csehország most értékesített másodszor a Mitsui nevű japán cégnek, tavaly szeptemberben 20 millió tonnát adtak el nekik, nyilatkozta a Point Carbonnak a cseh környezetvédelmi minisztérium egyik vezetője. Azt nem árulta el, hogy milyen áron történt az adásvétel.

Csehország tavaly összesen 70 millió tonna szén-dioxid-kvótát értékesített tartalékából, amivel a világ legsikeresebb eladója lett, ennél többet egy ország sem tudott még piacra dobni. Tavaly év elején még Magyarország volt a piacvezető.

Japán számít jelenleg az egyik legkomolyabb érdeklődőnek a régiós országokban, tavaly Magyarországtól is vásárolt 3 millió tonna kvótát 8 milliárd forintért.

A kiotói jegyzőkönyvet aláíró országok 2008 és 2012 között a nemzetközi piacon szén-dioxid-kvótával kereskedhetnek, és mivel Magyarországnak az ipari szerkezetátalakulásnak köszönhetően jelentős mennyiségű tartaléka halmozódott fel, 2008 őszén elkezdtük az értékesítést. A kiotói kvóták értékét az határozza meg, hogy a szerződést kötő felek hogyan állapodnak meg, a bevételt elkönyvelő ország milyen mértékű zöldítést vállal. A pénz megfelelő elköltéséhez állt fel a Zöld Beruházási Rendszer, amin keresztül a lakosság pályázatokon pénzt nyerhet klímavédelmi beruházásokra.

40-45 millió tonnát értékesítenénk

Korábban Belgiumnak és Spanyolországnak adtunk el kvótákat, a három ügyletben összesen 11,6 millió tonnát dobtunk piacra 31,2 milliárd forintért. A környezetvédelmi minisztérium múl héten arról tájékoztatott, hogy további tárgyalások vannak folyamatban, de újabb szerződést egyelőre nem írtunk alá. Számításaik szerint jelenleg az értékesíthető tartalék mennyiségre eltérő szakmai számítások vannak: 120 és 147 millió tonna közé tehető Magyarország eladható kvótavagyona.

Cáfolta azokat a sajtóhíreket is, melyek szerint egy 120 milliárd forintos üzlet került elérhető közelségbe, azt mondta, ennyi az az összeg, amihez a pénzügyminisztérium számításai szerint az euró és a forint árfolyamtól és a kvóták árától függően 40-45 millió tonna értékesítésével hozzá lehet jutni.

Titoktartás és bizalom

Felmerül annak a lehetősége is, hogy komoly érdeklődőket veszíthettünk azzal, ha még a szerződés aláírása előtt nyilvánosságra kerül maga az üzlet ténye, vagy akár az abban foglalt konkrét számok – hány kvótát és milyen áron vásárolnak. Ez befolyásolhatja például az esetleges párhuzamosan futó tárgyalásokat. A piaci mechanizmusokat az ilyen kvótabizniszekben így nagy titoktartás övezi, ahogyan ez látszik a fenti cseh példán is: még a hivatalos bejelentéskor sem árulták el a szerződésben szereplő konkrét összeget.

További lehetőség egy üzlet meghiúsulására, ha az eladó országban belpolitikai botrány kavarodik a kvótaeladásokból, ennél is rosszabb, ha mutyizás gyanúja merül fel vagy bizonyosodik be. Egy ország ugyanis akkor dönt kvótavásárlás mellett, ha látja, hogy saját határain belül zöldítést célzó beruházásokkal nem tudja a vállalt szintre csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását. Gyakorlatilag a vásárlással ezt a többletet váltja ki úgy, hogy megbizonyosodik róla, máshol kevesebb pénzért tudja elérni a kívánt mértékű kibocsátás-csökkentést.

Ha azonban az eladó ország a befolyt pénzt nem klímavédelmi beruházásra költi – hanem például válságtartalékot képez belőle -, az adófizetők joggal kérik számon a kvótavásárlás mellett döntő kormányon, hogy miért nem az anyaországban ruháztak be, fejlesztették a gazdaságot, teremtettek munkahelyeket.