A Profil osztrák hírmagazin hétfőn megjelenő számában olyan iratokat – feljegyzéseket és emlékeztetőket – tesz közzé, amelyek véleménye szerint felvetik annak gyanúját, hogy a Strabag építőipari konszern üzleti előnyszerzés céljából magyarországi pártoknak adományokat nyújtott. A hetilap osztrák politikusokat is érintő cikkét az APA hírügynökség előzetesen már a hét végén részletesen ismertette.
Miként a osztrák hírszolgálati iroda is utalt rá, két évvel ezelőtt, a 2006-os ausztriai választási kampány derekán hasonló vádak merültek fel a Strabag ellen, amelyek lényege az volt, hogy a konszern Eurocontact nevű pr-cégén keresztül több millió eurós támogatást nyújtott a magyar szocialistáknak és szabad demokratáknak. A MSZP és az SZDSZ akkor a leghatározottabban cáfolták, hogy kaptak volna pénzt a Strabagtól.
Az APA beszámolója szerint a Profil rendelkezésére álló, eddig még nyilvánosságra nem hozott iratok – amelyek egy részét a magazin fakszimile formában közli – azonban más megvilágításba helyezhetik a történteket: úgy tűnik, hogy az Eurocontact 2003 augusztusa és 2005 márciusa között célirányosan kapcsolatokat keresett az összes magyarországi párttal, méghozzá azzal a feltételezhető szándékkal, hogy az osztrák cég javára befolyást gyakoroljon a különböző építési megbízások elbírására.
A hetilap azért tartja az osztrák belpolitika szempontjából robbanékonynak az ügyet, mert az Eurocontact akkori ügyvezetője az az Alexander Zach volt, aki még ma is a szeptember végi választáson induló Liberális Fórum elnöke, a cég társtulajdonosa pedig Zoltán Aczél, aki 2005-ben jelölt volt a bécsi helyhatósági választáson, és a fórum sajtóügyeit intézi.
A Profil birtokába jutott iratokban számos magyarországi építési projektről szó van, köztük az M5-ös, M35-ös, M0-ás és az M7-es autópályáról, metróépítésről és egy budapesti kórházról. A levelezések a magazin szerint bepillantást nyújtanak a lobbisták tevékenységébe, akik kapcsolatokat ápoltak kormányzati munkatársakkal, az összes párt pénztárosával és minisztereivel.
Ha csak az autópályákat nézzük, legalábbis különös az egybeesés a levelezés, és a Strabag által az említett időszakban elnyert beruházások között. Az osztrák cég 68,7 milliárd forintos ajánlattal megnyerte az M35-ös Görbeháza és Debrecen közötti 36 kilométeres szakaszára kiírt tendert. Az M7-esen a Hídépítővel párban tagja volt a Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakaszt – benne a köröshegyi völgyhidat – 74 milliárdért építő konzorciumnak, valamint megépíthették az M5-ös és a 4-es főút közötti M0-s 13 kilométeres szakaszát 33,8 milliárd forintért.
A Strabag a korábban kapus rendszerben működő M5-öst üzemeltető és ppp-ben az országhatárig megépítő AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.-nek a bécsi székhelyű M5 Holding Gmbh-n keresztül egyedüli tulajdonosa (az M5 Holding 100 százaléka annak az M5 Beteiligungs GmbH birtokában van, amelyet idén májusban vásárolt meg a Strabag). Az AKA-ban állam 2004 tavaszán, amikor az M5-öst is bevonták a matricás rendszerbe, csaknem 40 százalékos tulajdonrészt vásárolt.
Ezt idén januárban hosszas vajúdás után eladta a Strabaghoz hasonlóan osztrák Raiffeisennek úgy, hogy a részvénycsomagért kapott nem egészen 29 miliárd forintot – ami 7 milliárddal haladta meg a négy évvel korábbi vételárat – az állam bő egy év alatt kifizeti az AKA-nak – vagyis most már lényegében a Strabagnak – a havi 2 milliárd forintra rúgó rendelkezésre állási díj formájában.
Az is tény, hogy 2004-ben a Strabag nyerte a legtöbb közbeszerzési tendert, 113 eljáráson végzett az élen, és csak abban az évben csaknem 168 milliárd forintos megbízást kapott ilyen úton. Ez utóbbi alapján is a Strabag vezet 2004-ben, hiszen 168 milliárdos megrendeléseit az érték szerinti második helyezett, a Betonút Rt. 122,6 milliárd forinttal követi. A harmadik helyen szintén egy építőipari vállalat, a Hídépítő Rt. állt, 72,3 milliárd forinttal. Persze a Strabag általában benne van a közbeszerzési eljárások tízes toplistájában, ezért ebből a szempontól a 2004-es év nem számít nagyon különlegesnek a cég életében.
A csatolt dokumentumokban egyebek között említés történik arról, hogy miután Medgyessy Péter szocialista kormányfő felvetette, a négyes metró újjáépítésénél az oroszok is szóba jöhetnek, Kuncze Gábor, a liberálisok akkori elnöke 2003. november 5-én Bécsben találkozott Zachhal és Aczéllal, majd november 24-én Aczél a Liberális Intézet nevében egy BAWAG-számlán keresztül 93 ezer eurót utalt át az SZDSZ-nek. Négy nappal később Kuncze megköszönte a nagylelkű támogatást – írta a Profil.
2004 januárjában Aczél jelzi, hogy megállapodott a szocialisták, illetve a liberálisok pénztárosával, aminek értelmében a "11-et 8:3 arányban osztják szét a koalíciós partnerek között". A Profil értelmezése szerint a "11" jelölés valószínűleg 11 millió euróra vonatkozik. Egy később feljegyzésben ezzel összefüggésben megemlítik Puch Lászlót, az MSZP pénztárosát is.
Egy 2004 május 17-i keltezésű, a budapesti kórházépítéssel kapcsolatos feljegyzésben utalás van arra, hogy a Fidesz budapesti szervezetének a támogatása biztosított, és hogy valamennyi fővárosi szervezet beleegyezett: a pénz a Magyarországi Demokrácia Támogatásának Egyesülete bécsi székhelyű szervezeten keresztül "közvetlenül a pártokhoz folyjon be (Kórház)". Véletlen egybeesés vagy sem - jegyzi meg a hetilap -, mindenesetre 2005 márciusa és májusa között Gyürk András és Lezsák Sándor Fidesz-politikusok rendezvényeit átszámítva 48 ezer, illetve 60 ezer euróval finanszírozták.
A Fidesznek nem dolga részt venni a felhevült hangulatú osztrák választási kampányban - Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője így reagált a lap információira.
Az MSZP az osztrák belpolitikai folklór részének tartja a lapértesülést. Nyakó István annyit mondott: erről két évvel ezelőtt is írt az osztrák lap, és az MSZP akkor is leszögezte, hogy nem kért és nem kapott pénzt a Strabagtól.