Az 1988. március 31-i lapokban hiába is keresnénk a hírt a Fidesz előző napi megalakulásáról. A Népszabadság például arról írt, hogy Kádár János fogadta Willi Stoph NDK miniszterelnököt (Kádár 1989-ben meghalt Stoph pedig a berlini fal leomlása után börtönbe került korrupció vádjával), a Varsói Szerződés leszerelési javaslatot juttatott el a NATO-nak, Ceausescu a vállalati veszteségek megszüntetését követelte, a Z'zi Labor a Vörösmarty téren dedikálja az Ártatlan, bájos férfiak című nagylemezét, elveszett a barcsi Vörös Csillag MGTSZ bélyegzője, a Fradi 5-2-re verte a Rába ETO-t.

Az alakulás körülményeiről Krassó György londoni hírügynöksége, a Magyar Október Tájékoztatószolgálat tudósított. (Krassó halálosan beteg bátyjához ment ki 1985-ben a brit fővárosba, majd ott maradt. Kapcsolatai miatt azonban sokszor még Londonból is könnyebben jutott a magyar ellenzékkel kapcsolatos hírekhez, mint a Szabad Európa Rádió.)

A szövegből kiderül, hogy a Ménesi úti kollégiumi megalakulás után meghívták az összes budapesti újságot és szamizdat lapot, valamint a külföldi tudósítókat a budai Ma Chérie presszóba. (A hivatalos lapok az alapításról nem adtak hírt, csak néhány nap múlva, de erről majd később.) A tájékoztatón hetven újságíró jelent meg, a 37 alapító közül pedig Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Orbán Viktor és Kövér László. Közleményüket az egy és negyed órán át tartó sajtótájékoztatón Deutsch Tamás olvasta fel:

"1988. március 30-án új független ifjúsági szövetség alakult Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) néven. Az alapító nyilatkozatot különböző egyetemekről, főiskolákról érkezett 37 egyetemi, főiskolai hallgató és fiatal diplomás írta alá. A Ménesi út 12. szám alatti épületben lezajlott tanácskozáson az összegyűltek a Szövetség vita utáni azonnali megalakulása mellett döntöttek és alapító nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat tartalmazza a Szövetség politikai alapelveit, az együttműködés fontosságát a már létező ifjúsági szervekkel és hangsúlyozza, hogy az alapítási eljárás teljes mértékben jogszerű (megfelel az alkotmány és a polgári törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseinek). Az alapítók úgy határoztak, hogy a Szövetség szervezeti és működési szabályzatát az első kongresszusnak kell majd elfogadnia. A kongresszus összehívásáig a szervezők a legfontosabb feladatnak alapsejtjeik szervezését tekintik."

A Reuters bécsi irodáját maguk az alapítók hívták a hírrel. A hírügynökség kiemelte, hogy értelmiségiek mellett munkás és vidéki fiatalok is vannak az alapítók között, Szajkó Lóránt az AFP bécsi irodájának úgy nyilatkozott:

"A KISZ nem képviseli megfelelően a magyar fiatalokat"

A KISZ-szel ugyanakkor tárgyalni akartak az együttműködés lehetőségéről, de nem akarták, hogy ugyanaz a személy mindkét szervezetnek tagja lehessen. A Fidesz, mint Bárczy Péter a Reutersnek elmondta, négy pontban foglalta össze a céljait: 1. Új Magyarország felépítése, amelyben a demokrácia igazán működik. 2. Az állami tulajdont és a piacorientált magántulajdont elegyítő vegyesgazdaság megteremtése. 3. Szolidaritás a szomszédos országokban működő új, demokratikus mozgalmakkal. 4. Tömböktől mentes, demilitarizált Európa megteremtése.

"Orbán Viktor - ugyancsak alapító tag - rámutatott: Magyarországon az elmúlt több mint harminc esztendőben a FIDESZ az első olyan független csoport, amely nem csupán mozgalom, hanem szervezet kíván lenni. Az Alkotmány szerint megtehetjük ezt, ám 1956 óta senki sem kísérelte meg - mondta Orbán, aki arra a dátumra utalt, amikor szovjet tankok elfojtottak egy kommunistaellenes fölkelést."

A hivatalos budapesti sajtóba április 8-án sikerült bekerülnie a Fidesznek. A Magyar Hírlap írásának a címe Rendőrségi figyelmeztetés volt.

"1988. március 30-án egyetemi hallgatók és fiatal értelmiségiek egy csoportja törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezte, ezért az arra illetékes rendőri szervek 1988. április 8-án figyelmeztették Andrási Miklós dunaújvárosi, Orbán Viktor szolnoki, valamint Csaba Iván, Kövér László és Rácz András budapesti lakosokat. A nevezetteket felhívták tevékenységük abbahagyására."

A gúnyos, kioktató hangvételű írásban szó esik a budai sajtótájékoztatóról, ahová a Magyar Hírlapot a cikk névtelen szerzője szerint nem hívták meg, és ahol "országos szervezetet alapítottak, talányos programmal és sűrű hivatkozással az Alkotmányra".

A szerző szerint Magyarországon már most is működnek demokratikus szervezetek, sőt, az MSZMP országos értekezletének állásfoglalás-tervezete is rámutat ennek szükségességére. A rendőrség "türelmesen felelősségre intve" azért szólalt meg, mert a Fidesz mellőzte a törvényes előírásokat, az egyesülési törvény ugyanis egyelőre nem készült el.

A rendőrségi intézkedéssel való mély rokonszenv kinyilvánítása után a szerző rúg egyet a Fidesz programjába is (az utolsó mondatból kiderül, hogy mi is fájhatott igazán az újságírónak):

"A figyelmes szemlélő csak tűnődhet: meghirdethető-e a nemzet iránti felelősséggel a gazdaság strukturális átrendeződésének azonnali megoldása, az infláció azonnali megfékezése, a tudományos-technikai forradalom követelményeinek holnap reggeli érvényesítése? Komolynak tekinthető-e az a kiindulópont, amely vonzó perspektívát kíván hirdetni felelős perspektíva helyett? Közlik továbbá, hogy új Magyarországot kívánnak építeni - nem tudni természetesen, hogy milyen Magyarországot, s kinek a megbízásából. S hogy minden kétségtől, homálytól mentessé váljék ez a program, szükségesnek ítélik hozzátenni azt is, hogy a csatlakozni szándékozók nem lehetnek tagjai a KISZ-nek."

 Az 1988. szeptember 10-i HVG forradalmi tettet hajtott végre: megkérdezett egy fideszest. Ekkor a szervezetnek már 1500 tagja van. A Németh Zsolttal készült interjú érdekes részlete, amikor a szerző, csakúgy, mint közel húsz évvel később Gyurcsány Ferenc - a programot kéri számon a párton. A válasz:

"Nem akartunk kész programmal előállni, s azt egy hierarchikus utasítási rendszerben minden taggal elfogadtatni. Egyelőre csak programtervezetünk van, amelyet a tagság még az október 1-2-re tervezett kongresszusunkon az ott felmerülő kiegészítésekkel és módosításokkal egyetemben elfogadhat vagy elutasíthat."

A pártalapítást Németh még ellentétesen ítélte meg, mint Orbán. A későbbi Fidesz-elnök nem sokkal korábban úgy nyilatkozott, hogy 1988 márciusában a bátorság hiányzott ahhoz, hogy ne ifjúsági szövetséget, hanem pártot alapítsanak. Németh véleménye:

"A jelenlegi helyzetben egy jó ifjúsági szövetséget létrehozni politikailag reálisabb célkitűzés. Az is ezt mondtaja velem, hogy egy ilyen szervezet jobban a miénk lehet, az ifjúságban ugyanis jobb bázisra tudunk támaszkodni. Most mi, a 23-28 évesek alkotjuk a FIDESZ domináns korcsoportját. Ha elérkezünk a jelenleg érvényes fölső korhatárhoz, a 35 évhez, talán valóban alapítunk pártot."

És mit szólt mindehhez a KISZ hivatalos lapja, a Magyar Ifjúság? Gubcsi Lajos csak 1988. szeptember 30-án vette eléggé undorodva tollhegyre a Fideszt. (Gubcsi a politikai karrierjét a rádió és a tévé KISZ-titkáraként kezdte, ezidőtájt pedig a KISZ KB tagja volt. Az ezredforduló környékén versekkel jelentkezett, kötetét, kapaszkodjanak meg, Kondor Katalin, a Magyar Rádió akkori elnöke szerkesztette, aki az Orbán-érában, finoman fogalmazva, nem éppen ellenzékiségéről volt híres.

"Az elmúlt hónapokban soha nem éreztem, hogy a FIDESZ országos sajtót érdemelne. Érzésemet persze meg-megcáfolta egyik-másik országos hatáskörű sajtóorgánumunk, de ezen kár hosszasan meditálni, hiszen a nyilvánosság terjedésével - amelynek hajtóereje legfőképpen a pártkonferenciához vezető előkészület és maga az értekezlet volt - lehetővé vált, hogy a szerkesztőségek saját politikai arculatuk alapján döntsenek arról, hogy kit milyen mértékben támogatnak, milyen, egyébként másod-harmadrangú törekvéseket, véleményeket dimenzionálnak országos méretűvé."

A Fidesz "ködös bizonytalanságát" veszélyesnek tartja, mert szerinte visszaél a demokráciával. Nem kétli, hogy az 1500 tag között sokan valóban demokrata érzelműek, az alapítók szűk körének követelései viszont a politikai kaland kategóriájába tartoznak.

Gubcsi azon akadt ki, hogy a Fidesz lehetővé tenné az MSZMP-n belüli frakciózást, a hadsereg létszámát és a szolgálati időt felével csökkentené, megszüntetné az Állami és Egyházügyi Hivatalt, a megyei tanácsokat, az Országgyűlésnek visszaadná a törvényalkotás jogát, megtiltaná központi tananyag előírását.

"E mindenre kiterjedő, és tájékozatlansága, realitáshiánya miatt végül is agresszív kísérlet, illetve az azt megfogalmazó vezérfigurák gondolatmenete egy ponton hiányos. A szocializmus véletlenül kimaradt a tervekből. Akoor viszont: merre?" 

(Az íráshoz a korabeli cikkek mellett felhasználtuk a Bozóki András szerkesztette Tiszta lappal. A Fidesz a magyar politikában 1988-1991 című dokumentumgyűjteményt.)