1986. április 17-én Hollandia békét kötött a Nagy-Britanniához tartozó Scilly szigetekkel, ezzel véget ért a történelem Scilly háborúként is emlegetett egyik legfurább konfliktusa, ami bőven rászolgált a nevére (a szigetek kiejtése ugyanis megegyezik az angol ’silly’ = hülye, buta szó kiejtésével). Az 1651-ben kirobbant konfliktusban ugyanis egyetlen lövés sem dördült el, ezért az egyik leghosszabb háború egyben a legkevesebb halálos áldozattal is járt. Ráadásul az egész háború csak egy adminisztratív baki (a békeszerződés elfelejtése) miatt húzódott évszázadokon át, ezért nem meglepő, hogy viccek helyett a szigetek mind a kétezer lakója 335 éven át a háborúval ugratta egymást.

A konfliktus kezdete a parlamenti oldal és a királypártiak között 1642-ben kirobbant angol polgárháborúig nyúlik vissza. 1648 végére az Oliver Cromwell vezette parlamenti erők a legtöbb ponton felszámolták a királypártiak ellenállását, akik a flottájukkal az I. Károlyt támogató Sir John Grenville felügyelete alá tartozó Scilly szigetekre szorultak vissza.

Anglia korábban támogatta Hollandia függetlenségi törekvéseit, ezért az egykori Németalföld északi tartományaiból alakult ország hajókat küldött a polgárháborúban győztes parlamenti oldal támogatására. Azonban a csaknem 140 kis szigetből álló Scillyről kiinduló királypárti flotta rajtaütései komoly veszteségeket okoztak a hollandoknak, ezért 1651. március 30-án Maarten Harpertszoon Tromp admirális a Scilly szigetekre érkezett, hogy az elvesztett hajókért és árukért jóvátételt követeljen a kalózkodással vádolt királypártiaktól.

Miután nem kapott kielégítő választ, az admirális Sir Bulstrode Whitelocke emlékiratai szerint április végén hadat üzent - de kifejezetten a királypártiak uralta Scilly szigeteknek, mivel Anglia egyébként már a parlamenti erők kezében volt. A hivatalos hadüzenet után nem sokkal azonban Robert Blake admirális vezetésével a parlamenti oldal csapatai júniusban megadásra késztették a királypárti flottát és elfoglalták Scillyt. Így aztán a Tromp admirális részéről kezdeményezett háború értelmét vesztette, és a hollandok egyetlen leadott lövés nélkül távoztak a szigetek közeléből. Közben azonban elfelejtettek békét kötni, ami egyes történészek szerint nem meglepő, hiszen már önmagában meglehetősen egyedi esetnek számított, hogy egy ország nem egy másik országnak, hanem egy országrésznek üzent hadat.

Az angol partoktól 45 kilométerre található szigeteken ugyan helyi legenda lett a történetből, de az egész ügy csak 1985-ben került újra előtérbe, amikor Roy Duncan, egy helyi történész és a Scilly szigeteket irányító tanács elnöke úgy döntött, hogy utánanéz, hogy Scilly még mindig háborúban áll-e Hollandiával. Megkereste a holland nagykövetséget Londonban, ahol megerősítették, hogy formálisan valóban hadban állnak a szigetekkel. A Scilly szigetlakók többségének ugyan fogalma sem volt arról, hogy miért tört ki a háború, de szerintük 335 év elteltével már bármilyen sérelmet illik megbocsátani, ezért Duncan meghívta Jonkheer Rein Huydecoper holland nagykövetet a szigetekre, hogy aláírják a békeszerződést. Az alkalomra a háború végét jelző díszes okmánnyal érkező nagykövet szintén viccelődve megjegyezte, hogy a békekötés biztos nagy megkönnyebbülést jelent a Scilly szigetek lakosainak, hiszen több száz éven keresztül éltek abban a tudatban, hogy Hollandia bármelyik pillanatban megtámadhatja őket.

Az már tényleg csak hab a tortán a furcsa történetben, hogy egyes történészek szerint Tromp admirálisnak valójában nem volt felhatalmazása hadat üzenni a Scilly szigeteknek, ezért 1986-ban egy nem létező háború miatt kötöttek békét. Hasonlóan értelmetlennek minősíti a békeszerződést az az érvelés, hogy ha formálisan valóban ki is tört a háború 1651-ben, annak az angol-holland háború végén 1654-ben kötött béke hivatalosan is véget vetett.