Az 1992-es barcelonai olimpián Magyarország – minden idők második legjobb szereplésével – 11 aranyérmet, 12 ezüstöt, hét bronzot szerzett. A Népszabadság ezen felbuzdulva olimpiai rendezést követelt Budapestnek.

„Rendezzünk olimpiát, mert még nem rendeztünk olimpiát. (…) Jó kis sportnemzet vagyunk, jó kis sportnemzetek pedig rendezzenek olimpiát.”

Ennél azért vaskosabb érvei is voltak a szerzőnek, nézzük hát szépen sorban, a szófordulatokat meghagyva: 1. Kell valami, ami visszavonhatatlanná teszi azt, hogy a rendszerváltás nem jelenti nálunk a minőségi sport leépítését. 2. Össze lehet fogni ezt a nemzetet, egy olimpia nem lesz ellenzéki ügy, meg kormánypárti ügy. 3. Nem lehet ráfizetni. 4. Nincs az a pénz, amivel egy ország két hétig úgy hirdethetné magát a világ másfél száz országának tévéiben, mint a nagy játékok szupershow-jával. 5. A sportparádé szalagjaira felfűzve egy ország kultúrája is bemutatkozik. 6. A rotációs elv alapján Közép-Európára, Kelet-Európára is sor kerül. 7. Mutassa meg már valakii a világnak, hogy az olimpia állandó jelzője nem a grandiózus. Pofozzuk ki a Népstadiont, építsünk lelátókat a Nemzeti Sportuszoda köré, fedjük be a Kisstadiont, csináljunk valami ötleteset a Millenárissal, Találjunk ki valamit a Hungexpo területén. 8. Legyen mire gondolni, mire előre tekinteni, mit tervezni, mire készülődni.

A lap fejlécén ekkor még ott volt: szocialista napilap. Tíz évvel később a Fidesz állt elő az olimpiarendezés ötletével. Nagyjából az 1992-es Népszabadság érveit hozták fel a rendezés mellett. A 2002-es választási kampányban aláírásgyűjtést indítottak az olimpia támogatására, amit Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje is aláírt, a szocialista párt azonban nem támogatta az ötletet, bár hangosan nem is ellenezték. (Medgyessy titokban írta alá az egyik ívet, nevét később a Fidesz-központban vették észre, majd kiderült: tényleg aláírta.)

Az MSZP választási győzelme után az olimpiarendezés ötlete lekerült a napirendről, mondván, túl drága lenne. Évek óta a Budapesti Olimpiai Mozgalom és a köré tömörült vállalkozók forszírozzák a rendezést, de jelenleg egyik párt programjában sem szerepel.

És a bónusz: másnap jött haza Barcelonából az olimpiai küldöttség. A fogadásukra összesereglett szurkolók előtt mondott beszédet Antall József miniszterelnök, akit kifütyültek. Akkoriban ez még ritkaságszámba ment, pedig Antall sem volt túl népszerű. A Népszabadság egy jegyzetben emlékezett meg Antall kifütyüléséről:

„A miniszterelnök kifütyülésének senki nem örülhet, hiszen ő az egész ország nagyon fontos közjogi méltósága. Inkább zavart érzésünk van emiatt. A népszerűtlenség ilyen megnyilvánulása ugyanis önmagában nem a demokrácia jele, hanem a rossz közérzeté. A nép füttye nem isten füttye. Sivít, zajos, kellemetlen. De üzenete azért van. Tessék meghallgatni!”